Budapesten fogadja hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Vang Ji államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatóját. A külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a felek előbb négyszemközt, majd plenáris ülésen, végül munkaebéd keretében egyeztetnek egymással.
Abban az értelemben, hogy milyen sűrűn találkozik kínai külpolitikai vezető európai, és ezen belül kelet-európai külpolitikai vezetővel, a magyar találkozó valóban rendhagyónak mondható – fogalmazott a Károli Gáspár Református Egyetem kínai tanszékének vezetője. Apatóczky Ákos Bertalan szerint azonban ennek már volt előzménye: Vang Ji találkozott tavaly Szijjártó Péterrel az ENSZ Közgyűlésen és ott négyszemközt is tárgyaltak egy rövid időre. Ez volt az az ENSZ Közgyűlés, amikor Szijjártó Péter, a többi EU-s vezetőtől eltérően, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is találkozott. Decemberben volt egy online megbeszélésük is, ahol szintén Vang Ji és Szijjártó Péter egyeztettek külpolitikai kérdésekben.
„Talán az, hogy most ez ilyen sűrűn előfordul, az mondható kivételesnek” – mondta a szakértő.
Vang Ji tárgyalt Olaszországban, Franciaországban találkozott Emmanuel Macron elnökkel, a múlt héten részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián, tárgyalt a német szövetségi kancellárral, és ezek után érkezett vasárnap Magyarországra, este Orbán Viktorral is egyeztetett.
„Aztán pedig majd továbbutazik Oroszországba – ez is jelzésértékű lehet, tekintettel arra, milyen országokat érintve, milyen irányból melyik irányba közelítve utazik, és végül hol zárja útját”.
Apatóczky Ákos Bertalan arra nem számít, hogy a debreceni akkumulátorgyárhoz hasonló volumenű beruházást jelentenének be Budapesten, de bizonyára erről és egyéb együttműködésekről is szó esik majd. Magyarország egyrészt EU- és NATO-tagsága miatt fontos partner, de talán az még nem indokolna ilyen szintű kapcsolattartást Magyarországgal.
„Viszont a magyar kormány e két szervezeten belül többségitől radikálisan eltérő Kína- és Oroszország-politikát folytat, és emiatt Kína kiemelten odafigyel Magyarország külpolitikai nézeteire. Gondolom, ez is az egyik oka annak, hogy a nagy politikai szereplők mellett Vang Ji most Magyarországra is ellátogat” – mondta Apatóczky Ákos.
Közben az Egyesült Államok azzal gyanúsítja Kínát, hogy halált nem okozó katonai segítséget nyújt Oroszországnak az ukrajnai háborúban, és az élet kioltására alkalmas eszközök küldését is fontolgatja. A nyilvánosság számára elérhető sajtóhíreken túl egyéb forrás erről nincsen.
„Kína természetesen cáfolja, pontosabban nem nyilvánított véleményt arról, hogy ennek bármiféle valóságalapja lenne. A fentiek fontos nyomát nem lehet látni, azt viszont tudni lehet, hogy stratégiai partnerként tekintenek hivatalos megnyilatkozásokban Oroszországra, hatalmasra nőtt a két ország kereskedelmi forgalma a tavalyi évben.”
A Károli Gáspár Református Egyetem kínai tanszékének vezetője hozzátette: Kína rengeteg kőolajat és földgázt vásárolt Oroszországtól, amivel indirekt módon segítette az orosz hadigépezetet is.
(A nyitókép illusztráció: A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter miniszter (b) és Vang Ji kínai külügyminiszter találkozója az ENSZ székházban, New Yorkban 2019. szeptember 23-án.)
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
