Tízből négy magyar a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, ennél csak az inflációt és az egészségügy állapotát ítélik égetőbbnek – a többi között ez derült ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” kutatásából. Magyarországon ez az első reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta. A részletekről Vajda Kinga, az Integritás Hatóság Tiszta úton című kutatási programjának vezetője beszélt az InfoRádióban.
A 2025 nyarán végzett adatfelvételen alapuló kutatásból többek között kiderül: a magyarok több mint 80 százaléka nem számít életminősége javulására az elkövetkezendő időszakban. Vajda Kinga elmondta: azt szerették volna vizsgálni, hogy a korrupció miként hat az emberek mindennapi életére. Kiderült, hogy akik ezt inkább tapasztalják, ők kevésbé érzik jól magukat.
„Meghatározott intézményekben kérdeztünk rá, hogy a hatalommal való visszaélés mennyire elterjedt, mennyire jellemző. Nagyvonalakban azt láttuk, amit korábbi ifjúságkutatásunkban, a Kórkép című programban is 2025-ben, hogy
megvannak azok a főként közintézmények – bár néhány piaci intézmény is volt a vizsgált körben –, amelyekkel kapcsolatban rendkívül bizalmatlanok a magyar emberek”
– hangsúlyozta a programvezető. 2025-ben úgy érezték az emberek, hogy az ország kormányára jellemző leginkább a hatalommal való visszaélés. Ezt követték a közegészségügyi intézmények, a harmadik helyen pedig a helyi önkormányzatok jelentek meg. A kormányhivatalok, kormányablakok, okmányirodák viszont egészen jó eredményeket ért el ebben a tekintetben.
Vajda Kinga ugyanakkor kiemelte: a korrupcióval szembeni aktív jelzés, illetve cselekvés kevéssé jellemző. „Nagyon fontos ebből a szempontból az edukáció, hiszen azt láttuk, hogy
a válaszadóknak a 69,2 százaléka nem tudta azt, hogy korrupciógyanús helyzet tapasztalásakor hova fordulhat, milyen lehetőségei vannak”
– fogalmazott. Aki viszont tisztában van azzal, hogy hova fordulhat, az jelentősen nagyobb eséllyel fogja megtenni a bejelentést.
„Nagyon fontos szempont, hogy informáljunk, és felhívjuk az emberek figyelmét, hogy mi az az intézményrendszeri háló, ami körbeveszi őket és ami lehetőséget biztosít a biztonságos jelzésre” – mondta, hozzátéve, hogy a jelzés elmaradásának elsődleges oka a retorzióktól való félelem. Aki viszont tudta, hova forduljon, az megemlítette a médiát, az ügyészséget, a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, sőt az Integritás Hatóságot is, de a leggyakoribb válasz a rendőrség és a bíróság volt.
A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
