Szakértő: a radikális iszlám nem válogat, Magyarország is potenciális célpont

Szakértő: a radikális iszlám nem válogat, Magyarország is potenciális célpont

A bécsi terrortámadás után érdemben nem nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, ugyanakkor hazánk, mint EU-s és NATO-tagország az iszlám radikalizmus célpontja – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorban Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója pedig arra is kitért, mik a radikalizálódás állomásai.

Horváth József szerint a távolság indifferens, vagyis az, hogy Bécsben, vagy éppenséggel Párizsban, Drezdában, esetleg Nizzában történik egy terrorcselekmény, az a Magyarországot érintő fenyegetettség mértékét érdemben nem befolyásolja. Hiszen, bár valóban 70 kilométerre a magyar határtól történt a bécsi merénylet, a Terrorelhárítási Központ azonnal lezárta és megerősítette az átkelőket.

Ami igazából fontos a magyar biztonság szempontjából – tette hozzá az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója –, hogy lehetnek-e olyan kötődései egy ilyen cselekménynek, amik az ország vonatkozásában számottevőek. A bécsi támadás esetében például ismert, hogy az akciót elkövető fiatalember Szlovákiában próbált meg lőszerhez jutni. Vagyis a schengeni határok azok, amelyek biztonsági szempontból figyelmet érdemelnek, illetve különösebb kockázatot jelentenek, tekintve, hogy Európa olyan kis földrész, hogy 10–12 óra alatt beautózható.

Magyarország ugyanakkor abból a szempontból célpont, hogy egyfelől uniós, másrészt NATO-tagország.

Az Iszlám Állam ebből a szempontból ugyanis Európát, és az Európai Uniót még inkább úgy kezeli, mint a „keresztesek földje”, mint ami ellenség és az iszlámmal hadban áll. Vagyis Magyarország ugyanolyan potenciális célpontja az iszlám radikális szervezeteinek, mint bármely más uniós tagország – tette hozzá.

A fogékonyságtól az elkövetésig

A radikalizálódást feltárt folyamata négy fázisból áll, ismertette az InfoRádió Aréna című műsorában a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

  • Az első fázis, a titkosszolgálatok és a elemző szervek megfogalmazásában, amikor egy radikalizálódásra fogékony személy kapcsolatba lép egy radikalizáló személlyel, vagy egy olyan csoporttal, ahol ez az illető jelen van.
  • A második lépés, amikor a radikalizálódás útjára lépett személy viselkedése fokozatosan megváltozik. Ha muszlim, akkor a vallási szokásai, minden szabályt rigorózusan betart, illetve egy nem muszlim esetében – az iszlám terminológiája szerint – „betérő” lesz, és külső jeleit kezdi adni a vallásváltoztatásnak.
  • A harmadik fázis, amikor az illető társas élete leszűkül, és csak a hasonló gondolkodású egyénekkel hajlandó kapcsolatot tartani. A családhoz, barátokhoz fűződő kötelékek elgyengülnek, a szálak megszakadnak, tehát egyre izoláltabb élet kezd élni.
  • Végül a negyedik lépés során, ez az elkövetés előtti időszakra jellemző, egy alternatív erkölcsi világkép alakul ki a radikalizálódó személynél. Egyre több erőszakos tartalmat tekint meg, elsősorban az interneten: például lefejezéseket, vagy bármilyen véres harci jeleneteket

– magyarázta Speidl Bianka. Egy francia tanulmány szerint, amely több száz esetet dolgozott föl, előfordult, hogy az elkövetők több ezer erőszakos tartalmat tekintettek meg a leleplezésük előtt.

Hírdetés

Vagyis a magatartás megváltozása egy nagyon erős jel, ami miatt nagy szerepe kellene hogy legyen a tanároknak és az oktatási intézményeknek, illetve alapvetően az egész társadalomnak és a szociális ellátórendszernek, hogy felismerje és jelentse a változásokat, másfelől az erőszakos tartalmakat közlő internetes források felhasználóinak a beazonosítása – tette hozzá a szakértő. Tehát valamiféle technológiai megoldásra lenne szükség a humán közeg érzékenyítésével párhuzamosan, hogy megfelelő időben tudják kiszűrni azokat az egyéneket, akik visszafordíthatatlanul a radikalizáció útjára léptek.

InfoRádió – Aréna – Speidl Bianka és Horváth József
 

var playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c = jwplayer(„audcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c”);var options={file: „https://infostart.hu/audio/0000b/0000b8b2b.mp3”,mediaid: „dcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c”,title: „InfoRádió – Aréna – Speidl Bianka és Horváth József”,autostart: false,ga: {label: „InfoRádió – Aréna – Speidl Bianka és Horváth József”},skin: {controlbar: {background: „#2c3868”}},type: „mp3″,volume: 100,height: 40,width:”100%”,controls: true};playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.setup(options);var gPlayer;var gProgramID=””;var gParameters={};var isready=0;function initGPlayerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c(brand) {var addp={};gPlayer = new GemiusPlayer(brand, „bIrg9J.n2vHoWkTIDCLzpMSrLc.y6xswd5x_qh0GqSP.m7”, addp);return gPlayer;};playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.on(„bufferChange”, function(event){readyJWdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c();});function readyJWdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c() {if(isready) {return;}gProgramID = „playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c”;gPlayer = initGPlayerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c(„JWP”);gParameters = {„programName”: „InfoRádió – Aréna – Speidl Bianka és Horváth József („+document.location.href+”)”,”programType”: „audio”,”programDuration”: Math.round(playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.getDuration()),”volume”: playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.getVolume(),”customInternalString”: „InfoRádió – Aréna – Speidl Bianka és Horváth József”};gPlayer.newProgram(gProgramID, gParameters);isready=1;};playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.on(„play”, function(event){setTimeout(function() {gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.getPosition()), „play”);}, 50);});playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.on(„pause”, function(event){gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.getPosition()), „pause”);});playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.on(„seeked”, function(event){gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.getPosition()), „seek”);});playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.on(„buffer”, function(event){if(gPlayer) {gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.getPosition()), „buffer”);};});playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.on(„complete”, function(event){gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(playerdcd103af0e2baa49cc836c5df890cc3c.getPosition()), „complete”);});

Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »