Az utóbbi napokban tömeges elégedetlenséget, majd tiltakozási hullámot váltott ki Kazahsztánban, hogy jelentősen megemelkedett a gáz ára. A főként Almatiban, a legnagyobb kazah városban történő demonstráció azóta oly mértékben eszkalálódott, hogy szerda este már összecsapásra került sor, és csütörtökre több tucat áldozatról számoltak be mindkét oldalon, a rendfenntartók körében pedig több mint 350 sebesültről adtak hírt.
A hat volt szovjetköztársaságot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) békefenntartókat küldött kazah kezdeményezésre, amelyre eddig nem volt példa: a hadgyakorlataik után ez a biztonsági szervezet első éles bevetése. A Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) is jelezte, hogy kész segítséget nyújtani. A szervezet keretében hazánk megfigyelőként együttműködik a többi tag mellett Kazahsztánnal is.
Ugyanakkor a Kazahsztánban egyre inkább fokozódni látszó helyzet kapcsán felvetődik a kérdés:
Magyarország vonatkozásában milyen külpolitikai forgatókönyv várható a közép-ázsiai országgal összefüggésben?
A téma kapcsán az Alfahír megkereste a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatóját, Dr. Vasa Lászlót, aki a közép-ázsiai régió szakértőjeként kifejtette, hogy a Kazahsztánban zajló konfliktus milyen hatással, következményekkel járhat a jövőben hazánk szempontjából külügyi és külgazdasági aspektusban.
A magyar-kazah kapcsolatok jövője a fejlemények fényében
Vasa László a politikai és kulturális-oktatási kapcsolatok terén nem vár változást akkor sem, „ha radikális változás következne be a kazah bel- és külpolitikában, mivel
a két ország kapcsolata nem a két kormány, hanem a két nemzet hosszú időre visszanyúló, erős történelmi-kulturális háttereken nyugvó kapcsolatán alapul.”
A gazdasági kapcsolatokat illetően elmondta, a magyar befektetéseket (pl. a MOL-kitermelés) „nem érintené, hiszen bármilyen átmenet esetén elsődleges fontosságú a külföldi befektetések védelme”, és mivel jelentős amerikai befektetési érdekeltségek vannak Kazahsztánban, kizártnak tartja, hogy a külföldi vállalatok kárát látnák a változásnak.
A két kormány együttműködésén alapuló projektek, mint a közös kazah-magyar mezőgazdasági alap, olyan területeken fektet be, mely Kazahsztán gazdaságának diverzifikálásában létfontosságú, és a magyar tapasztalatokat egyébként is nagyon értékelik. Az egyéb, jellemzően kisebb vállalatok közötti üzletek pedig piaci alapúak, így a politikának nem kitettek – fűzte hozzá a szakértő, hangsúlyozva:
„a hagyományosan erős kazah-magyar barátság miatt semmilyen téren nem várok változást.”
Mint megjegyezte, a demokratikusnak mondott Kirgizisztánnal Magyarország ugyanolyan jó kapcsolatot ápol, mint Kazahsztánnal, és meggyőződése szerint ez egy kazah demokratizálódás esetén is így maradna.
„A jelenlegi rezsim maradása esetén a kapcsolatok nyilván ugyanilyen szinten maradnának, problémát az okozna, ha a gazdaság megszenvedné a jelenlegi helyzetet”
– fogalmazott Vasa, aki szerint „amennyiben a kazah gazdaság megsínyli a válságot, akkor természetesen új megközelítésre van szükség a magyar cégek részéről, hogy exportjuk szintjét fenn tudják tartani”.
A Türk Államok Szervezete kapcsán végül előrevetítette, Kazahsztán a várakozásai szerint változás esetén is annak aktív tagja maradna, „hiszen ez a rokon népek együttműködésén alapuló, kulturális alapú együttműködés, egyre több gazdasági vonatkozással” – zárta szavait Vasa László.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
