Szabadulásra várnak a tényleges életfogytiglanra ítélt magyar rabok

Szabadulásra várnak a tényleges életfogytiglanra ítélt magyar rabok

Egy korábbi törvénymódosítás miatt mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy az életfogytiglani börtönbüntetésüket töltőket kiengedhetik-e negyven év raboskodás után. Két évig azonban még nem lesz ilyen.

Összesen ötvennyolc olyan el­­ítélt van Magyarországon, akit tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek. Közülük huszonhatan Szegeden ülnek – írja a Délmagyar a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága adatai alapján. 2014 óta a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés sem jelenti feltétlenül azt, hogy az elítélt a börtönben fog meghalni: a kötelező kegyelmi eljárásban annak, aki már negyven éve ül börtönben, mindenképpen felül kell vizsgálni a büntetését.

A börtön értesíti az igazságügyért felelős minisztert, aki

  • beszerzi az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést,
  • a biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat,
  • Hírdetés

  • az elítéltről készült értékelő véleményt,
  • a fegyelmi iratokat.
  • Összeül az öttagú kegyelmi bizottság, amelyik megnézi, hogy a rab törvénytisztelő lesz-e, ha kiengedik, de megvizsgálják a családi körülményeit is. A bizottság ezután kiad egy állásfoglalást, amit elküldenek az igazságügyért fe­­lelős miniszternek, aki pedig a köztársasági elnöknek továbbítja. Ha a köztársasági elnök ke­­gyelmet ad, akkor a rab szabadul, ha nem, akkor két év múlva újra lefolytatják az eljárást.

    A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint két évig biztosan nem lesz ilyen eljárás, mert nincs olyan rab, aki 40 éve börtönben lenne.

    Mivel a tényleges életfogytig tar­tó szabadságvesztés csak 1999 márciusában lépett életbe, rövidesen kiszabadulhat a börtönből néhány olyan gyilkos, akit még a TÉSZ hatálybalépése előtt ítéltek el. Az ő ügyüket két­­évente mindenképpen felül kell vizsgálni.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »