A két fél másfél évig egyezkedett a Védelmi Együttműködési Megállapodásról (Defense Cooperation Agreement, DCA), a szövegtervezet alapján úgy tűnik, hogy a magyar diplomácia engedett Washingtonnak néhány fontos kérdésben, cserébe többször is ki van emelve a magyar szuverenitás fontossága.
A magyar fél eredetileg nem akarta aláírni a frissített DCA-t, mondván, hogy az sérti a magyar alkotmányt és az ország szuverenitását, Washington szerint a magyar kormány ezzel Moszkva kezére játszott. A vitára Mike Pompeo február eleji látogatása tett pontot, de akkor még nem volt egyértelmű, hogy mi szerepel a dokumentumban, többek között erről is kérdeztük Varga Gergelyt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját:
Szabad mozgás, tiszteletért cserébe
A magyar kormány eredeti szándékai a Direkt36 által megszerzett diplomáciai távirat szerint úgy néztek ki, hogy minden – Magyarországon történő – amerikai műveletet a magyar országgyűlés hagyjon jóvá. Ezt többek között azért tartották fontosnak, mert szerintük ennek hiányában az USA magyar jóváhagyás nélkül akár támadó hadműveletet is indíthatna az ország területéről.
A megállapodás szövegtervezete szerint úgy néz ki, hogy nem lesz szükség a magyar parlamentre az amerikai csapatmozgásokhoz. Ez alapján az Egyesült Államok fegyveres erőinek repülői, hajói és járművei „szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Magyarországon területén”, értelemszerűen a vonatkozó szabályokat betartva. Így vízumkötelezettségeik sincsenek és az amerikai katonáknak nem szükséges az útlevél bemutatása a be- és kiutazáshoz.
Szintén a magyar fél kívánalma volt, hogy hangsúlyozzák a DCA-ban Magyarország szuverenitását. Az oknyomozó portál szerint a megállapodás preambulumába bekerült a magyar szuverenitás és alkotmány tisztelete:
„az USA fegyveres erői Magyarország jóváhagyásával, Magyarország Alaptörvényének és más magyar jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával tartózkodnak Magyarország területén”
egy későbbi fejezetben ez olvasható: „nem sérthetik sem a Felek területi szuverenitását és fegyveres erőik szuverenitását, sem a Felek önvédelemhez való jogát”
További fontos pont és vitás kérdés volt, hogy melyik ország igazságszolgáltatása ítélkezzen a Magyarország területén szabályt- vagy törvényt sértő amerikai katonák ügyeiben. A magyar kormány szándéka az volt, hogy minél szélesebb körben a magyar jog alapján ítélkezzenek, a Direkt36 által megszerzett dokumentum szerint ez nem teljesült, a szöveg egyik részlete: Magyarország
„szuverén mérlegelés alapján (…) lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról”.
Különlegesen fontos esetekben viszont visszavonhatják a megállapodás ezen pontját. Egy kivételt is beépítettek: a közlekedési szabálysértések és balesetek kivizsgálása a magyar rendőrség elsődleges feladata az amerikaiakkal együttműködve – ez az eredeti, 1997-es megállapodásban is szerepelt.
A törvényi rész
A friss DCA az 1997-ben kötött helyébe lép, kezdeti tíz éves időtartamra szól, tehát utána is hatályban marad, de egy évtized után bármelyik fél felmondhatja. A dokumentum ezen a héten kerül a parlament honvédelmi bizottsága elé.
A Direkt36 beszélt néhány, neve elhallgatását kérő diplomáciai forrással is, akik szerint például Lengyelország automatikusan aláírta a DCA-t, de Szlovákia a kemény magyar alkudozás hatására rájött, hogy erősebb kommunikációval jobb megállapodást köthetnek, Pozsony viszont nem tudta lezárni a tárgyalásokat Mike Pompeo látogatása előtt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a lap kérdéseire.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Mike Pompeo amerikai külügyminisztert (b3) hivatalában, a Karmelita kolostorban 2019. február 11-én. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3), Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete (j4) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
