Szabadka Város Képviselő-testülete egyhangúlag megszavazta a városi alapszabály-módosítását, amely szerint a bunyevác a negyedik hivatalos nyelv lesz. A 67 képviselőből 61 volt jelen és szavazott igennel, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége bojkottálta az ülést.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője a vita első felszólalójaként örömét fejezte ki, hogy a kérdés kapcsán megszervezett közvita is méltóságteljes volt, s az egész folyamat törvényes keretek között folyt. Az ellenvélemények egyetlen kiindulási pont köré csoportosultak, miszerint a bunyevác nem önálló népcsoport, a bunyevác sem önálló nyelv, hanem egy horvát nyelvjárás, ezért nem kerülhet hivatalos használatba. Bajić kijelentette, kész az együttműködésre a horvátság képviselőivel, hogy előrébb vigyék ezt a város minden itt élő polgár érdekében.
A napirend kapcsán elmondta véleményét Pásztor Bálint, a VKT elnöke is. Szerinte helyes döntés, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá válik Szabadkán, s ezzel ez a népcsoport is megkapja azokat a jogokat, mint a másik három. A statútum az alkotmánnyal, a törvényekkel, a VKT ügyrendjével összhangban módosult, s emellett egy demokratikus légkörben, hisz a közvita során minden fél el tudta mondani álláspontját. Összesen 93 véleményt fogalmaztak meg 190 oldalon.
Stevan Bakić polgármester szerint nagy nap ez a város számára, amikor meghozták ezt a döntést. A bunyevácok 3 és fél évszázada élnek Szabadkán, ápolják hagyományaikat, mindig lojálisak voltak Szabadkához és Szerbiához. Nyelvük hivatalossá való nyilvánítása senki jogait sem sérti, s a döntésre büszkéknek kell lennünk, mert ezzel is azt erősítettük meg, ami a város védjegye: a nyelvi sokszínűséget. A határozattal a szlavisztika figyelmét is erre a városra irányították, de Szabadka kultúrája iránt is nagyobb érdeklődés mutatkozhat majd a jövőben ezután, mondta a többi közt a polgármester.
Amíg a VKT a városháza dísztermében a napirendről vitázott, kint az utcán, az épület előtt a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége tartott sajtótájékoztatót. Tomislav Žigmanov, a párt elnöke és Josipa Vojnić Tunić, a DSHV helyi képviselője ismételten elmondta, hogy nem értenek egyet a döntéssel. Emlékeztetett, hogy korábban az üléseken, majd a közvitán is elmondták érveiket, hogy a bunyevác miért nem lehet hivatalos nyelv, s emiatt nagyon sok támadás érte a pártot. Szabadkán most precedenst teremtettek, s kíváncsiak rá, hogy az erre való hivatkozással Apatinban, Bácson és Zomborban hivatalossá válhat-e a horvát nyelv is. Bíznak abban, hogy mindegyik kisebbségre egyformán tekintenek majd a döntéshozók. Žigmanov bejelentette, hogy ki fogják vizsgáltatni a döntés alkotmányosságát.
A szabadkai képviselő-testület napirendjén szerepelt a belváros Kettes Övezete 2000-ben elfogadott szabályozási tervének hatályon kívül helyezése. A Város épített örökségének megőrzése érdekében ez elengedhetetlen volt. Március folyamán az önkormányzat visszaküldte a kidolgozónak a városrombolást lehetővé tevő részletes szabályozási tervet, így az nem került elfogadásra. A mostani határozat lényege, hogy a 21 évvel ezelőtt meghozott és még mindig hatályban lévő terv alapján se legyenek a városmagban lebonthatóak a műemlékké nem nyilvánított, de kétségkívül értékes épületek. Az új részletes szabályozási terv kidolgozása egyébként folyamatban van, amely Szabadka belvárosát egységes kultúrtörténeti egységként kezeli majd.
Szabadka Város Képviselő-testülete 9. ülésének napirendjén egyébként összesen 17 napirendi pont szerepelt, köztük a helyi foglalkoztatási akcióterv is. Ez programokat, intézkedéseket, valamint célokat és prioritásokat fogalmaz meg a foglalkoztatás érdekében Szabadka város területén. Három kulcsfontosságú intézkedésről van szó, ezek pedig: a munkáltatók támogatása a nehezebben foglalkoztatható személyek foglalkoztatására, az önfoglalkoztatás támogatása és a közmunka, hangzott el az ülésen.
N. E.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
