Szabad-e a vélemény Köves Slomóval szemben is?

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. március 13-án tárgyalta Köves Slomó rabbi, és aktív közéleti szereplő hazafiakkal szemben becsületsértési magánvádas perét. Az ügy tárgyát egy olyan kép képezi, amely Köves Slomót ábrázolja, és amelyen az szerepel, hogy “zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre”.

Köves Slomó azért tett feljelentést, mert kiderítette az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével, hogy ezt a képet több hazafi a saját Facebook oldalán megosztotta. A tárgyaláson Köves Slomó nem jelent meg, jogi képviselője képviselte, aki szerint ezen feliratos kép megosztása nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének büntető védelmét ellátó dr.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője álláspontja szerint nincs szó bűncselekményről, a képen a vélemény-nyilvánítás szabadságával élve egy radikális, azonban nem becsületcsorbító véleményt fogalmazott meg annak készítője.

A tárgyalás elején a nemzeti jogvédő 4 oldalas tárgyalás megszüntetési kérelmet nyújtott be, amelyben részletesen, az Európai Emberi Jogi Bíróság Alkotmánybíróság és hazai bírói joggyakorlat döntéseinek ismertetésével támasztotta alá azt, hogy miért nem bűncselekmény egy ilyen kép nyilvánosságra hozatala, és miért terheli Köves Slomót közszereplőként magasabb tűrési kötelezettség. Arra is utalt, hogy terror fogalma alatt szellemi terrort is érteni lehet, amely értékítélet megalkotása nem büntethető, ráadásul ebben az esetben nem is megalapozatlan.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata a túlzó, provokatív, sőt akár vulgáris véleményeket is kiemelt védelemben részesíti.

A bíró nem szüntette meg a pert, érdemi mérlegelés nélkül a tárgyalás lefolytatása mellett döntött. Ugyanakkor többször előfordult már, hogy nemzeti gondolkodású közszereplők által rágalmazás miatt tett feljelentések alapján indult eljárásokat érdemi tárgyalás tartása nélkül szünteti meg vélemény-nyilvánítási szabadságra utalással a bíróság, olyan feljelentettek esetében, akik liberális vagy baloldali értékrendűek. Ez történt dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd Bajnai Gordon elleni rágalmazási feljelentésével is, amelyben valótlanságokat állított becsületsértő módon a bukott miniszterelnök a nemzeti jogvédőről Pásztor ügy kapcsán nagy nyilvánosság előtt.

A tárgyalóteremben tartózkodott a hallgatóság soraiban egy bíró, aki saját bevallása szerint bírói vizsgálatot tartott, ennek hatása érezhető volt. Az eljáró bíró igen feszült volt, és többek benyomása szerint a védelem mozgásterét erősen korlátozta, pártatlansága kétséges volt. A tárgyaláson sor került a 6 vádlott meghallgatására, egy vádlott azzal mentette ki magát, hogy nincs pénze vidékről felutazni. A vádlottak többsége kispénzű magyar ember, akik számára a per folyamatban léte is megterhelést jelent. Többen úgy nyilatkoztak, hogy az eljárást magyarságot megfélemlítő koncepciós eljárásnak tartják.

A tárgyaláson kiderült az is, hogy négy feljelentettel szemben a bíróság megszüntette az eljárást, mert Köves Slomó az esetükben elrendelt személyes meghallgatáson nem jelent meg.

A tárgyalás vége felé a védelem kérte bíróság érdemi döntéshozatalát, azonban ennek a bíróság nem tett eleget, nem tekintette igazoltnak a jelen nem levő vádlott távollétét, nem különítette el ügyét, és az egyik vádlott esetében hivatalból részletes bizonyítást rendelt el.

A védelem álláspontja szerint mindez szükségtelen volt, azonban így az ügy 2015. június 25-én 13 órakor folytatódik a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3. emelet 378-as termében várhatóan ítélethozatallal.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Hírek, Videó


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »