Szentesi-Zöldi László zseniális írása – Olvassák el!
Ma reggel békésen ébredtem, serényen megvakartam az üstökömet, és rögvest feltettem magamnak a kérdést: miért nem képes építkezni, normálisan dolgozni a hazai ellenzék?
Vegyük például Hódmezővásárhelyt. Nem azért, mert egy városra onnan születtem, hanem mert remek látlelete a svejki valóságnak. Hasek művében, ugye, sorra ott mozognak a képzelet jeles figurái: Lukás főhadnagy, Marek egyéves önkéntes, Dub hadnagy, Vodicska szapőr, Sagner kapitány. Valamint számosan mások, akiknek persze külön tulajdonságaik is vannak, az író mégis menthetetlenül hülyének ábrázolja mindannyiukat. Ezzel nem is volna gond, az emberek olyanok, amilyenek, de – hogy visszakanyarodjunk Vásárhelyre – a Svejket mégsem azért írták, hogy a szereplőivel benépesítsék a városházát. A jelek szerint Márki-Zay Péter másképp gondolkodik: összefogdosta a képzelet lovagjait. Akiknek egy része már otthagyta őt, néhányan csendben dekkolnak, és akad, aki éppen átáll a sötét oldalról, mert talán már nem is olyan vicces a regény.
Vannak helyi ismerőseim, akik nem is olyan régen azt mondták nekem, hogy Márki-Zay Péter polgármester nagyon vonzódik a – hogy is mondjam csak – sajátos életű figurákhoz. Nem állítom, hogy már minden mesehős városi megbízást kapott, de hogy már máshonnan is igazolnak, ténykérdés. Legújabban kiderült, hogy láthatatlan erők megbíztak egy indiai (!) csalót, hozna uniós támogatásokat a városba. Lehet, hogy az illető eljutott mondjuk a susáni olvasókörbe, ahol jóságos adathalászként elkápráztatta a helyieket számoszlopaival, de valószínűbb, hogy csak simán felvette a megbízási pénzt.
Márki-Zay polgármester most éppen nem szereti, sőt feljelentette őt, amit a hírek szerint olyan nagyon nem híresztelt (vajon, miért is?). Addig a mese arról szólt, hogy az indiai mesehős az úgynevezett Greenfield-projekttel majd 11 milliárdot vagy annak egy tekintélyes részét szállítja a városnak. A manóvár azonban összedőlt, és mindössze néhány hónap után Márki-Zay Péter – a volt jegyző szerint – azt válaszolta, hogy olyan, mint Greenfield-projekt, nem is igazán létezik.
Igen, ilyen az ellenzéki városvezetés Hódmezővásárhelyen. És talán máshol is. Mesék sorakoznak a fejben, sok a locsi-fecsi, összevissza folyik a hazudozás. Hogy aztán a lelepleződés perceiben mindenki előtt világosan álljon a valóság.
A tényleges eredményeket, fejlesztéseket ugyanis nem svejki figurák, hanem egy bizonyos Rapcsák András és Lázár János lapátolta össze hosszú évek kemény munkájával. Vagy azt hisszük, a 90-es évektől kiépített színes városi cégháló, a sok vállalkozási lehetőség, a remek infrastruktúra véletlenül került a városba? Talán a szél fújta oda az inkább kaliforniai, mint dél-alföldi léptékű elkerülő útrendszert? Véletlen volna, hogy Vásárhelyről villamossal járhatunk Szegedre? Teljesen felesleges folytatni: a mese véget ért, a valóság arcba rúgta az irodalmat.
És hogy a vásárhelyiekkel mi lesz? Tényleg azt hisszük, hogy az ő élethelyzetükből a polgármester bármit is felfog? Aki másfél órán belül még nem fejezett be beszédet? Aki a loboncos életű Kész Zoltánnal jár Amerikába, illetőleg már a szövetségeseivel sincs beszélő viszonyban?
Tisztelt vásárhelyi barátaim, ha legközelebb döntenetek kell, arról azért gondolkodjatok el, hogy ki játszik a sorsotokkal és ki tesz érdemben is valamit értetek. Mert aki valósággá próbálja formálni az operettfigurák élethelyzeteit, aligha méltó a közbizalomra.
Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Havran Zoltán)
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
