Miért kezdtek el visszakozni a napelemes beruházásokkal Európa egyik mintországában – és mi mit tanulhatunk belőle?
Néhány évvel ezelőtt még a jövő szimbólumai voltak a napelemek Svédországban. A tiszta energia, alacsonyabb villanyszámla, állami támogatások és a „zöld átmenet” ígérete – sokak szemében a biztos, racionális döntést jelentette. Ma azonban már egyre több svéd háztartás és vállalkozás teszi fel a kérdést: megérte belevágni?
Nem azért, mert a technológia csődöt mondott volna. A napelemek működnek, termelnek, a nap továbbra is süt. A probléma sokkal prózaibb: megváltoztak a játékszabályok.
Svédország története intő példa lehet mindazok számára, akik ma hasonló beruházást fontolgatnak – akár Közép-Európában, vagy máshol.
Svédország hosszú éveken át mintapéldája volt annak, hogyan lehet a napenergiát még északi körülmények között is sikeresen felfuttatni. Rekordévek követték egymást, évente gigawattnyi új fotovoltaikus kapacitás létesült, a napelemek ellepték a családi házak tetejét, farmokat, ipari csarnokokat.
Aztán megtört a lendület.
Egyetlen év alatt látványosan visszaesett az új telepítések száma. A teljes kapacitás ugyan tovább nőtt, de a korábbi robbanásszerű bővülés helyét lassulás vette át. A szektor belépett abba a fázisba, amit a szakértők gyakran csak úgy neveznek: kijózanodás.
A fordulat egyik legfontosabb oka az állami ösztönzők átalakítása. A svéd rendszer sokáig kifejezetten kedvező volt a lakossági beruházók számára, ám ez fokozatosan megváltozott.
A legfontosabb lépések:
a napelemes beruházások adókedvezménye 20 százalékról 15 százalékra csökkent,
megszűnt a külön adókedvezmény a mikotermelőknek, vagyis azoknak a háztartásoknak, amelyek a felesleges áramot betáplálják a hálózatba.
Papíron ez „csak” néhány százalék. A valóságban azonban jelentősen meghosszabbítja a megtérülési időt. Ami korábban egyértelműen jó befektetésnek tűnt, ma már sokak számára bizonytalan vállalkozássá vált.
Az üzenet világos: az állami támogatás nem kőbe vésett, és bármikor újraszabható.
A gazdasági környezet sem kedvez a napelemeknek. A kamatok megemelkedtek, a hitelből finanszírozott beruházások drágábbak lettek. Hiába csökkentek közben a panelek árai, sok háztartás kivár.
Ezzel párhuzamosan az áram piaci ára is hektikusan alakul. A korábbi energiaválság idején a saját termelés aranyat ért. Ma viszont előfordul, hogy a tőzsdei árak annyira alacsonyak – sőt időnként negatívak –, hogy a hálózatba visszatáplált áram alig hoz bevételt.
Az eredmény: romló kalkulációk, hosszabb megtérülés, csökkenő lelkesedés.
A lassulás legfájdalmasabb következménye a piacon jelent meg. A boom idején gyorsan kinőtt, túlterhelt cégek közül több csődbe ment vagy fizetésképtelenné vált.
Ez konkrét problémákat is okozott:
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni: nem a teljes szektor omlott össze. Inkább egy fájdalmas tisztulási folyamat zajlik, amelyben a gyengébb szereplők eltűnnek, a stabilabbak talpon maradnak.
És egy fontos tény: Svédországban nem bontják tömegesen a már felszerelt paneleket. A rendszerek működnek, termelnek. A probléma az új beruházásoknál és a jövőbe vetett bizalomnál jelentkezik.
Mit tanulhatunk mi ebből?
A svéd tapasztalat több fontos tanulságot hordoz:
A támogatások nem örök életűek. Aki ma beruház, ne számoljon azzal, hogy a szabályok tíz év múlva is ugyanazok lesznek. Nemcsak a technológia számít, hanem a kivitelező is. Olcsó ajánlat helyett stabil, referenciákkal rendelkező céget érdemes választani.
A piac a boom után mindig „rendeződik”. Nem minden mai szereplő lesz jelen hosszú távon. Az áram ára kulcskérdés. A megtérülés erősen függ attól, mennyit ér majd a megtermelt többlet.
Svédország példája nem azt bizonyítja, hogy a napenergiának nincs jövője. Épp ellenkezőleg: a megújulók kulcsszereplők maradnak az energetikai átmenetben.
A történet inkább arról szól, hogy a zöld beruházások sem mentesek a kockázattól. A jó szándék, az ökológiai lelkesedés és a hangzatos ígéretek önmagukban nem elegendők.
Aki napelemben gondolkodik, annak reális számokra, jogszabálykövetésre, megbízható partnerekre és óvatosságra van szüksége. A svéd „zöld álom” nem omlott össze – de józanabb lett. És ez a józanság nekünk is sok pénzt spórolhat meg.
SITA, Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
