Gátszakadás, földindulás, ellentámadás. Sűrű napok Ukrajnában. A múlt héten „hivatalosan” is megindult a régóta várt ukrán offenzíva. Óráról órára érkeznek az információk, hol ágyúznak az oroszok, hol német tankokat és amerikai páncélozott járműveket vesztenek az ukránok, amerre jár a front.
Azzal nem untatnánk az olvasót, hogy részletesen bemutatjuk, éppen merre tombol most a háború, mire kezébe veheti a lapunkat, talán már a címe is elavul egy-egy ilyen írásnak.
Sokkal érdekesebb, ha megpróbálunk a dolgok mélyére nézni. Hagyjuk most, hogy éppen Zaporizzsja, Bilohorivka vagy Velyka Novoszilka közelében örvénylik a front, vannak más fontos kérdések is. Mi történik, ha sikerrel jár az ukrán ellentámadás, és mi, ha nem?
Bár a nyugati propaganda szeretné ezt velünk elhitetni, egyáltalán nem magától értetődő, hogy az alaposan feltőkésített ukrán hadsereg képes lesz-e áttörni a hónapok óta erre az ellentámadásra készülő orosz védelmet.
Láttunk elég baklövést a megszállók részéről, az ukrán technikai fölény is egyértelmű (elég csak arra gondolni, fejlettebb optikai rendszereik jóvoltából az ukránok éjszakai hadműveleteiben sokkal nagyobb a mozgástér), de kérdéses, nyugati know-how ide vagy oda, a frissen kiképzett ukrán katonák alkalmasak-e egy ilyen ellentámadás végrehajtására. Kijev egyértelműen úgy hiszi, igen. Vélhetően azt is tudják, egy, az utolsó emberig zajló csatában nem tudják legyőzni az oroszokat, pusztán azért, mert Moszkvának több katonája van, de abban bíznak, egy komoly ukrán hadisikerrel talán előidézhetik az orosz rezsim összeomlását. Putyint leváltják, majd pár hétre rá kiesik a hotelszobája ablakán, Oroszországot pacifikálják, Zelenszkij pedig bemasírozik Brüsszelbe.
Kétségtelen, ebben lenne is ráció, csakhogy Kijev mintha nem számolna két lehetőséggel.
Az egyik, hogy háborús kudarc ide vagy oda, az orosz nép nem gyújtja rá a Kremlt Putyinékra. Az orosz propagandának különösebben nem is kell ráerősítenie arra, hogy Oroszország a létéért küzd Ukrajnában, amikor magas rangú amerikai tábornokok egymást túllicitálva értekeznek az orosz anyaföld szétszaggatásáról. Mintha nem értenék, ezzel éppen Putyin rezsimjének malmára hajtják a vizet, ha ugyanis létkérdéssé válik, ez a szedett-vedett, sokat gúnyolt orosz hadsereg általában letarolja Európát. A másik, hogy Putyinnal vagy nélküle, de egy komoly orosz vereség talán nem összeomlást és békét hoz majd, hanem további eszkalációt, egy taktikai célú atomcsapást. Volt idő, amikor többet beszéltek erről, de az utóbbi hónapokban mintha szándékosan figyelmen kívül hagynánk a veszélyt. Oroszország nem vet be nukleáris fegyvert… Csak… Ha csak felveti valaki ennek a lehetőségét, már orosz „zsoldban” találja magát.
És a végére még valami, hogy az elkeserítő helyzet igazán katasztrofális legyen… Mi van, ha elbukik az ukrán ellentámadás?
Washington vajon végignézi, hogy több milliárd dolláros befektetését elsöpri az orosz úthenger?! Vélhetően, nem. Ezt a gondolatkísérletet viszont már nincs értelme folytatni, így is éppen eléggé rémísztő a helyzet.
Megjelent a Magyar7 hetilap 24. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
