Az európaiak többségükben, tízből hatan úgy vélik, hogy a lakóhelyükön komoly problémát jelent a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-használat – derült ki az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének (EUDA) csütörtökön közzétett felméréséből.
A felmérés a kábítószerekkel összefüggő problémák és kockázatok megítélését, a kábítószerek hozzáférhetőségét és a különböző szakpolitikai válaszlépésekhez való hozzáállást vizsgálta.
A megkérdezettek közel fele (49 százalék) érezte úgy, hogy az elmúlt öt évben helyi szinten fokozódott a kábítószer-kereskedelem. Mindössze 14 százalékuk gondolta úgy, hogy csökkent.
Az aggodalom mértéke Európán belül országonként eltérő. A kábítószer-használatot Dániában a válaszadók 44 százaléka, Cipruson viszont a válaszadók 78 százaléka tekintette súlyos helyi problémának.
A felmérésbe bevont, nem uniós országok állampolgárai körében pedig Észak-Macedóniában a legmagasabb ez az arány (85 százalék).
Arról is megoszlanak a vélemények, hogy növekedett-e a kábítószer-kereskedelem: Cipruson a lakosság 67 százaléka vélte úgy, hogy az elmúlt öt évben helyi szinten erősödött ez a jelenség, ezzel szemben Dániában és Litvániában 38 százalék az arány.
A legaggasztóbb probléma a kábítószer-kereskedelembe bevont gyermekek és a mentális egészség ügye Európában – hívták fel a figyelmet.
Az EU-ban a gyermekek és tizenévesek kábítószer-kereskedelembe való bevonása a leggyakrabban bejelentett, kábítószerekkel összefüggő közbiztonsági probléma (30 százalék), ezt követi a kábítószerekkel összefüggő erőszak (27 százalék) és a kábítószerek hatása alatt történő járművezetés (26 százalék).
A 27 uniós tagállam közül 17-ben ez a probléma szerepel az első helyen a közbiztonsági aggályok között. A Spanyolországban, Franciaországban, Luxemburgban, Máltán és Szlovákiában élő válaszadók a kábítószerrel összefüggő erőszakot tették az első helyre.
Az EU-ban a mentális egészségügyi problémák jelentik a kábítószerekkel összefüggő legfőbb közegészségügyi problémát (39 százalék), megelőzve az új szintetikus kábítószerek okozta ártalmakat (30 százalék). Az európaiaknak csak 10 százaléka állította azt, hogy a környékén nem vetődnek fel a kábítószer-kereskedelemhez köthető biztonsági problémák. Ugyanekkora arányban mondták azt is, hogy nincsenek a kábítószer-használattal összefüggő közegészségügyi esetek.
A jelentés szerint a kannabisz sokkal könnyebben beszerezhetőnek tűnik, mint más kábítószerek. Az EU-ban a válaszadók közel fele (48 százalék) állította azt, hogy kannabiszt 24 órán belül be lehetne szerezni, ezzel szemben a kokainról és az MDMA-ról csak nagyjából az egyharmaduk vélekedett így.
A fiatalabbak nagyobb arányban tartják könnyen beszerezhetőnek ezeket a kábítószereket: a 15–24 évesek 55 százaléka mondta azt, hogy a kannabiszhoz könnyen hozzá lehetne jutni, míg az 55 évesek és idősebbek körében 42 százalék ez az arány.
Amikor arról kérdezték a felmérésben részt vevőket, hogy mit kellene tenni a kábítószer-kereskedelem ellen, az uniós válaszadók a bűnüldözést tették az első helyre. A megkérdezettek 39 százaléka támogatta a kereskedőkkel szembeni szigorúbb intézkedéseket, 37 százalékuk pedig a bűnözői hálózatok felszámolását. A legkevesebben a kábítószerek legalizálását és szabályozását támogatják (13 százalék).
Arra a kérdésre, hogy miként lehetne visszaszorítani a kábítószer-használattal összefüggő problémákat, a válaszadók 45 százaléka támogatta a kábítószer-kereskedelem és -terjesztés elleni erőteljesebb rendőri fellépést, ugyanakkor 43 százalék volt azok aránya, akik támogatnák a függőségben szenvedők munkába és mindennapi életbe való reintegrációjának segítését.
Az életkor meghatározó e tekintetben – hívták fel a figyelmet. A fiatalabb válaszadók nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a megelőzésnek, a szociális intézkedéseknek, míg az életkor előrehaladtával emelkedett a bűnüldözés támogatottsága. A szigorúbb rendőri fellépés támogatottsága a 15–24 évesek körében mért 33 százalékról az 55 évesek és idősebbek körében 54 százalékra emelkedik – jegyezték meg.
Arra a kérdésre, hogy miként kellene bánni a szerhasználó és az igazságügyi rendszerrel kapcsolatba kerülő személyekkel, a válaszadók nagyobb arányban támogatták a segítséget a büntetéssel szemben.
Közel felük (45 százalék) a támogatást és a segítségnyújtást részesítette előnyben, míg 31 százalékuk a büntető ítéletet vagy a börtönbüntetést, 10 százalékuk pedig a kisebb büntetést, például a pénzbüntetést választaná. A válaszadóknak csupán a 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elfogadna szomszédnak egy szerhasználót, és mindössze 19 százalékuk tudná elfogadni, ha egy szerhasználó beházasodna a családjába – derült ki az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének felméréséből.
MTI/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
