Földünk legmagasabb, 8848 méteres hegycsúcsa már több mint háromszáz hegymászó életét vette el.
Földünk legmagasabb, 8848 méteres hegycsúcsa már több mint háromszáz hegymászó életét vette el.
A legjobb nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat emberfeletti munkája ellenére sem találta meg Suhajda Szilárdot a Mount Everesten, és vele kapcsolatban már az itthoni csapata is múlt időben fogalmaz: Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt. Földünk legmagasabb hegycsúcsa, a 8848 méter magas Mount Everest már több mint háromszáz hegymászó életét vette el, Suhajda Szilárd a harmadik magyar ezen a szörnyű listán.
A negyvenéves Suhajda Szilárd földünk tizennégy nyolcezres hegycsúcsa közül korábban háromra feljutott: 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. S most a Mount Everestet is így célozta meg, egyedül. Ebben a tekintetben az első magyar lett volna, aki minden segítség nélkül feljut a csúcsa. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb, mint két százaléka történik oxigénpalack nélkül, s még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpaasszisztenciát sem vettek igénybe. Földünk legmagasabb csúcsát eddig hat magyar mászta meg, oxigénpalackokkal.
Suhajda Szilárdnak szerda éjjel veszett nyoma, a jeladója utolsó jelzése szerint alig több mint ötven méterre volt a csúcstól. A legjobb nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat emberfeletti munkája ellenére sem találta meg, és szombaton feladták a keresést. A Mount Everesten a nyomkövetője alapján mért 8795 méteres elért magassággal Suhajda Szilárd a legmagasabbra jutott magyar hegymászó palack és serpák nélkül. S már az itthoni csapata is múlt időben fogalmaz: Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt.
A Wikipédián több mint háromszáz hegymászót számlál azoknak a listája, akik 1922 óta Mount Everesten veszítették az életüket. A csúcsot először 1953. május 29-én hódították meg, az új-zélandi Edmund Hillary a nepáli Tendzing Norgaj serpával együtt, ez az elfogadott. Ám teljes bizonyossággal mégsem állíthatjuk, hogy ők voltak az elsők: jóval előttük, 1924. június 9-én egy brit expedícióból George Mallory és Andrew Irvine is feljuthatott a csúcsra, de erre nincs bizonyíték.
Távcsővel közel 8000 méteren látták őket, majd nyomuk veszett, és nem lehet tudni, hogy felfelé menet vagy lefelé jövet érte őket a halál. Mallory holttestét 1999-ben 8160 méteres magasságban találták meg, de a fényképezőgépe nem került elő. A benne lévő film előhívása és az esetleges csúcsról készült fotók előkerülése bizonyítékként szolgálhatott volna arra, hogy elérték a csúcsot. Mallory zsebeiben nem találták meg felesége fotóját sem, s mivel azt ígérte, ha feljut a Mount Everestre, akkor a csúcson hagyja, sokan ezt arra nézve bizonyítéknak tekintik, hogy sikerrel járt. Irvine földi maradványainak hollétét még mindig homály fedi.
A Mount Everest halálos áldozatai között eddig két magyar volt. A 38 éves Gárdos Sándor a Millenniumi Mount Everest Expedíció orvosa volt, és 2001. október 17-én veszítette az életét. Neki és Keresztesi Koppánynak az volt a feladatuk, hogy a többiek előtt haladva kitapossák az utat a csúcstámadáshoz. 7700 méterig jutottak el, amikor egy hirtelen jött hó- és szélvihar miatt úgy döntöttek, visszafordulnak. Keresztesi haladt elől, mögötte pedig Gárdos, aki egyszer csak intett, amit társa úgy értelmezett, hogy a nagy havazás miatt később akar leereszkedni. A lenti táborban azonban hiába várták, másnap sem érkezett meg, így elindultak a felkutatására. A holttestére egy 6400 méteren fekvő gleccseren találtak rá, valószínűleg egy széllökés taszította le. Gárdos Sándor ott volt a csapattal a Mount Everest meghódítására tett első, 1996-os magyar kísérletnél is. Annak az expedíciónak is volt halálos áldozata, a csapat osztrák tagja, Reinhard Wlasich vesztette életét, 8300 méteres magasságban agyödémában hunyt el, mivel túl sok időt töltött e magasságon.
2010. április 26-án Várkonyi Lászlót mintegy 7000 méteres magasságban jégomlás sodorta el, a vele együtt mászó Klein Dávid kisebb sérülésekkel megúszta. Egyszerre többen ereszkedtek le a rögzített kötélpályán az előretolt alaptábor felé, és Várkonyi László volt az egyetlen, akire rázuhant a jég. A mintegy öt méterrel mögötte haladó amerikai hegymászónak már nem esett baja. Az 54 éves Várkonyit három nap elteltével holttá nyilvánították. A két hegymászó a Dreher 24 Everest-expedíció keretében oxigénpalack nélkül akarta megmászni a Mount Everestet.
Várkonyi László, a palack nélküli hegymászás korábbi magyar rekordere 2002 tavaszán a Mount Everest nepáli normál útvonalán 8770 méterig jutott, 2007-ben pedig a hegycsúcs tibeti oldalán Klein Dáviddal együtt 8600 méterről fordult vissza. Suhajda Szilárd ezt nem tette meg, nem tudta vagy nem is akarta, ezt már soha nem tudjuk meg.
Borítókép: Suhajda Szilárd sátra a Mount Everesten (Forrás: Facebook/Suhajda Szilárd)
Fábik Tibor – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
