Napok óta úgy beszél a közvélemény a lefejezett francia tanárról, mintha senki sem számított volna arra, hogy 2020-ban ilyen megtörténhet Európában. Félreértés ne essék, mint embert, én is sajnálom az áldozatot (már amennyire sajnálni lehet egy olyan személyt, aki a Charlie Hebdót népszerűsít), de hiú ábrándokat kerget az, aki arra számít, hogy innentől majd valami megváltozik, majd minden más lesz. Nem, ugyanilyen lesz, jobban mondva rosszabb.
A (francia) társadalom nem ébred fel, akik meg azt hiszik, hogy ébren vannak, azok alszanak a legmélyebben. Itt van rögtön a kiherélt Nemzeti Front (most valami Nemzeti Tömörülés néven futnak, vagy mi a túró), akikről talán nem túlzás kijelenteni, hogy a zsidók teljes mellszélességgel belerángatták őket a muszlimok elleni harcba, miközben rájuk egy rossz szót nem lehet mondani. Nem mellesleg a Charlie Hebdo mintha "ritkábban" szokott volna zsidókkal viccelődni. Milyen érdekes…!
Aztán itt van Macron, meg sok-sok percemberke (egynek sem tudom megjegyezni a nevét, holott a Vichy-Franciaország főbb politikusait kívülről fújom), akik "a köztársaságot" – jelentsen ez bármit is – védik "a szélsőségesekkel" szemben. Ezrek vonulnak fel a "szólásszabadság jegyében", további karikatúrákat mutogatva, jön a "je suis…" (ki-ki igénye szerint helyettesítsen be valamit) stb-stb. Ergo az iszlamista terrorra adott reakciók egy jottányit sem változtak, magyarul a francia társadalom még mindig beteg (mondjuk mitől gyógyult volna meg?). Így levonhatjuk a következtetést, hogy a középiskolai tanár levágott fejénél már csak az erre adott válaszreakciók abszurdabbak.
Egyébként az élvonalbeli politikusokat, vagy éppen a felvonulókat nem zavarja, hogy pontosan az a rendszer okozta a tanár halálát, amit ők működtetnek és amit meg akarnak védeni? Annyira pedig nem bonyolult a képlet. Hovatovább – a Nemzeti Tömörülés vezetője ettől nyilván dobna egy hátast – részben a zsidóság miatt is jutottak oda, ahová, hiszen jelentős részük nemhogy nem tiltakozott a bevándorlás ellen, de elősegítették (és elősegítik mind a mai napig) a fokozottabb betelepülést, kommunikációs csatornáik pedig minden fronton hirdetik a gátlástalan fajkeveredést. A rossz hír pedig az, hogy számos országgal ellentétben – tudomásom szerint legalábbis – Franciaországban egyáltalán nincs olyan erő, amely a valódi igazságot mondaná el a franciáknak. Nagy kár.
Ezzel párhuzamosan már jön a szerecsenmosdatás is, hogy "diszkrét és csendes gyerek" volt az a beteg barom állat, aki szabadidejében lefejez másokat. Biztos nehéz gyerekkora volt, végül is érthető. Különben is, Csecsenföld – ahonnan Európába tolták a képüket – szintén egy vonzó ország, szívesen menne oda nyaralni az ember. Ne legyünk előítéletesek.
Mellesleg Párizs mellett az is megérne egy misét, hogy mire számított a meggyilkolt tanár, amikor Mohamed-karikatúrákat mutogatott egy olyan iskolában, ahová egy szakajtóra való kis bevándorló sáska jár? Hitt abban, hogy az "elfogadás és tolerancia" majd erőt vesz rajtuk és elfogadják az ő véleményét is?
Akkor elég nagy tévedésben volt ő is, meg a politikai elit is, meg minden "nem gyűlölünk senkit, de a toleranciáért és szólásszabadságért kiállunk" felvonuló is, ugyanis akiket sikeresen ideimportáltak, teljesen más szabályok szerint játszanak és messziről köpnek mindenféle "európai értékre", már ha a toleranciát annak lehet nevezni. De ha már itt tartunk, akkor köpnek a valódi európai értékekre is, hiszen nem dolgozni és építeni jöttek, hanem rombolni és elfoglalni.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
