Strandolni vágyók elől a vizet, a horgászoktól a halat és az ívóhelyet, a szörfösöktől a hullámokat, a nyaralótulajdonosoktól a tiszta vizet és a panorámát rabolják el – mondta Kepli Lajos (Jobbik) a parlamentben, annak kapcsán, hogy „a megalománia nem ismer határokat a Balatonnál, a siófoki Aranyparton a déli part egyik legnagyobb összefüggő, strandolásra alkalmas partszakaszát tennék tönkre egy, a vízbe 225 méternyire benyúló monstrummal, mely két hektár vízfelületet foglalna el”.
Több mint százan mentek el arra a közmeghallgatásra, amit a minap a környezetvédelmi hatóság hívott össze az Aranypartra tervezett vitorláskikötő témájában, a siófoki városházára. Szinte valahány érdeklődő a kikötőellenzők közé tartozott; akadnak szép számmal, egész kis mozgalom jött létre a utóbbi időben a száz férőhelyesre tervezett, luxuslakóparkhoz „passzított” magán jachtkikötő ellen.
Használhatatlanná, élvezhetetlenné válna a fürdőzők, evezősök, szörfösök és kájtosok körében is népszerű siófok-szabadifürdői szabadstrand, ha elé egy megakikötőt építenének – állítják a tiltakozók; közeli ingatlantulajdonosok, vagy csak egyszerű strandrajárók. „Olyan kikötő, ahol hajójával saját ingatlana előtt köthet ki, nem sok van” – így ajánlja luxusapartmanjait a Balaton partjára épült Divinus lakópark, mely arról is tájékoztat: a kikötő terveit a környezetvédelmi hatóság két alkalommal már elutasította.
Fellebbezésük nyomán most új eljárás indult, de az eredetileg 170-re tervezett férőhelyet idő közben 100-ra csökkentették.
A kikötőellenzők írásban megfogalmazott álláspontja szerint „félő, hogy a víz minősége romolna, s a lellei és fenyvesi precedensekhez hasonlóan a tópart eliszaposodásához, az eredeti élővilág és a gyönyörű tókép, illetve kilátás megszűnéséhez is vezetne, amellett, hogy tönkretenné a fürdőzési és sportolási lehetőségeket”. Úgy vélik, a Balatonon általában, de a közelben is van elég jachtkikötő. A Divinus Yacht Club Kft. azt írta tájékoztatásul a környékbelieknek: a vitorláskikötők „sokkal inkább előnyére, mint hátrányára válnak bármely nagy vízfelületnek, legyen az bármelyik tenger, Bodeni, Garda vagy Comói tó”. A tiltakozók szerint azonban az összehasonlítás hibás,hiszen például a Garda-tó átlagos mélysége 65 méter, tehát elsősorban vitorlázásra és nem fürdőzésre alkalmas, ellentétben a Balatonnal.
Potocskáné Kőrösi Anita siófoki alpolgármester érdeklődésünkre azt mondta: a város területrendezési tervében szerepel kikötő azon az aranyparti területen, ám erre csak egy 60 méter széles sáv van kijelölve a strand mellett, ezzel szemben a most benyújtott terveken szereplő kikötő ennél 83 méterrel szélesebb… Lengyel Róbert polgármester (független) a véleményét is elmondta, mégpedig ezen szavakkal: „Nem a siófoki önkormányzat döntésén múlik, de ha rajtam múlna, ott nem épülne kikötő, az bizonyos!”
A parlamentben interpelláló balatoni jobbikos képviselő, Kepli Lajos arra is felhívta a figyelmet: „A tervezett beruházás szomszédságában lévő kemping a hírek szerint nemrég került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Az engedélyezés innentől kezdve mint kés a vajban halad előre…A fürdési lehetőség a vitorláskikötő elkészülte után csak kotrással lesz fenntartható, vagy esetleg úgy sem.” Kepli azt kérdezte:
„Tervez-e fellépni a kormány ez ellen, vagy egyetértenek Orbán Viktorral, miszerint a környezetvédelem csak egy őrültség, egy baloldali idea?”
A választ adó V. Németh Zsolt államtitkár simicskázással kezdte, arra emlékeztette Kepli Lajost, hogy „pár éve ezzel a címmel tartott sajtótájékoztatót: Simicskáék bekebelezik a Balaton-partot. Azóta kiderült, hogy az említett úr nem kebelezte be a Balatont, ellenben önöket igen”. Az államtitkár remélte, hogy Kepli ezúttal valóban a Balatonért aggódik, majd arról beszélt: a siófoki jachtkikötőterv hatósági ügy, se a kormány, se a miniszterelnök nem vonhatja el ezt a hatáskört, de a beruházás terveit a hatóság már kétszer is elutasította. V. Németh szerint a szigorú Balaton-törvény jelenti a garanciákat, egyébként pedig „a Balaton nemzeti érték, mindannyiunk érdeke, hogy hosszú távon megmaradjon”.
Menő lett a keszthelyi kikötő…
Fellendült a vitorláskikötő-építési láz a Balatonon az elmúlt években. Kell a hely az új elit státuszszimbólumnak is számító, egyre nagyobb (amúgy a tengerekre tervezett) jachtjainak. Hetvennégy nagyobb kikötő, tizenhét kis csónakkikötő – egy szakportál ennyit számolt össze a Balaton körül. A legnagyobb vitorláskikötőlánccal a Balatoni Hajózási Zrt. rendelkezik, tizenegy helyszínen.
Az utóbbi években sorra épülnek új, vagy bővülnek régi jachtkikötők; Balatongyörök, Keszthely, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Alsóörs voltak e beruházások helyszínei, de például 150 férőhelyes vitorláskikötő építését tervezik Balatonfüreden, annak a kempingnek a területén, amelyet a Mészáros Lőrincék tulajdonába került Balatontourist üzemeltet. „A Bejárható Magyarország program keretében 13 milliárd forintból fejlesztjük az aktív turizmust, azon belül a vitorlázást” – jelentette be nemrég Révész Máriusz, kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos. Az is friss bejelentés: 2,5 milliárd forintnyi európai uniós forrást költenek a balatoni vitorlás turizmus fejlesztésére. Csak emlékeztetőül: a Balatonnál megjelent új elit terjeszkedésének egyik első fecskéje volt 2014-ben Tiborcz István, akinek az érdekeltsége megvásárolta akkor a keszthelyi vitorláskikötőt a Balatoni Hajózási Zrt.-től. Az egyik indok akkor az volt, hogy „pangott a létesítmény” – azóta fellendült, menő lett Keszthelyen vitorlázni, vagy a kikötőben vendéglátó helyet nyitni…
Ahol egyébként vitorláskikötő épül, ott gyakran megjelennek az ellenzők is, így volt ez nemrég Balatonfenyvesen is, de nem tudták megakadályozni a beruházást. Korábban Balatonföldváron fához is láncolták volna magukat a környezetvédők – végül erre nem volt szükség, mert a beruházó épp a tiltakozás hatására visszalépett. Zamárdiban is meg tudták akadályozni civilek néhány éve, hogy vitorláskikötő létesüljön.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
