Nemzetközi összefogású ökumenikus kórus részvételével hallhatjuk október 26-án, szombaton 19.30-tól Johann Sebastian Bach h-moll miséjét a belvárosi (pesti) ferences templomban. A neves szólisták mellett a flamand Alegria Muzikaal Ensemble és a Belvárosi Ferences Kántorátus, továbbá az alkalomra alakult kamarazenekar is közreműködik, vezényel Mannu Wuyts.
A h-moll mise (BWV 232) J. S. Bach egyik legnagyobb és legátfogóbb műve, amelyet a katolikus misetételek szövegére komponált. Bár Bach evangélikus volt, a darab valószínűleg a szász királyi udvar, különösen III. Ágost katolikus uralkodó tiszteletére készült. A mű zenei gazdagsága és mélysége miatt egyetemes vallási és művészeti jelentőséggel bír, és a zeneszerző életműve egyik csúcspontjának tekintik. A hangverseny keretében a Kyrie, Gloria, a Credo, a Sanctus, a Benedictus és az Agnus Dei tételeket hallhatják az érdeklődők.
Körülbelül egy év szervezési munka van a koncert megvalósulása mögötti nemzetközi kooperációban. A kántorátus partnere a magyar művészek mellett egy flamand kórus, az Alegria Muzikaal Ensemble lesz, amelyet egy belgiumi karmester, Mannu Wuyts fog vezényelni. Deákné Kecskés Mónika, a pesti ferences templom zenei igazgatója, a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának docense antwerpeni, részben doktori tanulmányai alatt ismerte meg a flamand zenészeket, akiknek vendégszeretetét és keresztény szellemű jóindulatát tapasztalta a városban való tartózkodása alatt. Mindannyian önköltségen érkeznek Magyarországra.
A zenei igazgató karnagyi szerepe mellett az alkalomra alakult kamarazenekar tagjaként orgonán is játszik majd. A művel kapcsolatban elmondta: „Jogosan kérdezheti az ember, hogy vajon miért játszanak Bachot egy templomban. Egyrészt azért, mert Bach egyetemes szerző, másrészt a h-moll mise – bár nincs rá konkrét bizonyíték – valószínűleg vallási misszióhoz kötődő törekvésként születhetett meg.
különösen annak fényében, hogy az evangélikus egyház liturgiájában nem volt szükség az összes misetételre, Bach azonban mégis megírta őket.”
A Sanctus mint önálló kompozíció 1724-ben született meg, majd később, 1733-ban a Kyrie és Gloria tétel, majd Bach a halála előtti utolsó évben fejezte be a teljes misét.
„Bach h-moll miséjének Crucifixus tétele központi jelentőséggel bír a műben, és több szinten kapcsolható a stigmatizáció gondolatához. Bach ugyanis nem a diadalmasan feltámadó Krisztust helyezi a középpontba, mint ahogyan ez sok más korabeli misében szokásos volt, hanem a kereszthalált szenvedő Megváltót. A Crucifixus tétel mély megrendülést, gyászt és odaadást fejez ki, amit a barokk affektustan szerint az e-moll hangnemmel és egy ereszkedő passacaglia-alapú basszussal ábrázolt. Ez a zenei szerkezet a szenvedést és az elfogadást szimbolizálja, amit Szent Ferenc stigmatizációjához hasonlíthatunk, aki szintén fájdalommal, de örömmel fogadta el a stigmákat, Krisztus kínszenvedésének jegyeit” – fejtette ki az egyetemi docens, utalva Kamp Salamon Johann Sebastian Bach zenéjének teológiai aspektusai című tanulmányára.
A művész hozzátette: az előadók élő hite fontos szerepet játszik abban, hogy Jézus passióját a zene eszközeivel is hitelesen közvetítsék a hallgatóság számára. „A Crucifixus tétel tele van olyan zenei szimbólumokkal, amelyek Krisztus kereszthalálát és a szenvedést tükrözik, hasonlóan ahhoz, ahogy Szent Ferenc elfogadta a stigmák testi jegyeit.
a szöveg átadása a hit fegyverével, nem mélyebb, inkább tudatosabb átéléssel.”
*
A koncert támogatója Budapest Belváros-Lipótváros Kulturális Bizottsága. A belépés ingyenes, de a fellépők szívesen fogadnak adományt a helyszínen vagy az alábbi számlaszámon: 11600006-00000000-40682275 (Erste Bank), megjegyzés: J.S. Bach: h-moll mise BWV 232
Támogatásukkal közvetlenül segíthetik az előadók munkáját, különösképp a flamand művészekét, akik önként vállalták az utazás és a szállás költségeit.
A koncert további részletei és a fellépők listája megtalálhatók a Facebook-eseményben.
Forrás: Ferences Média
Fotó: Fekete Márk, Belvárosi Ferences Kántorátus, Muzikaal Ensemble Alegría
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
