Óriási tervei vannak az akasztói vállalkozónak, akinek a futball után a savanyúság lehet a kitörési pont, de titkolózik, hogy mások ne kotorásszanak ott, ahol ő van. Közönségtalálkozóján szólaltattuk meg a juhászból lett sokoldalú mágnást, aki több mint egy évtizedet töltött börtönben.
Mosolygós szemű, idősebb úr toppan be a magyar futballt poénból istenítő internetes közösség, a Trollfoci Dohány utcai kocsmájába 1-es számú Fradi-mezben. Ő Stadler József, a különféle gazdasági bűncselekmények miatt összesen több mint tíz évet raboskodó akasztói vállalkozó, aki éppen saját közönségtalálkozójára érkezett.
Ha valakit becsaptam, vagy hamis számlát kértem tőle, jelentkezzen
– ez volt az első mondata, majd ugyanekkora meggyőződéssel tette hozzá: nemrég lezárult egyik pere során folyamatosan hazudoztak, de végre most már legalább bemehet az akasztói „ékszerdobozba”, s jövőre bizony meg is rendezi a „Stadler-fesztivált”, amire mindenkit szeretettel vár. – Valójában nincs mit visszavenni, mert élő szerződés van rá, csak van rajta némi tartozás – a pontos igazságot és számokat erről persze soha nem fogunk megtudni, hisz az állam által Stadleren követelt, csillagászati összegű adótartozásból a vállalkozó gyakorlatilag szinte semmit nem ismer el, illetve könyvelője felületességére mutogat.
Lapunk áprilisban otthonában látogatta meg a börtönből frissen szabadult Stadlert, így az azóta vele kapcsolatban legfontosabb történtekről és a felröppent pletykákról is kérdeztük csütörtök este a kocsmában.
Elmondta:
Én voltam az első stadionépítő, de meg is kaptam érte a „jutalmamat”.Ha valaki tud olyanról, hogy kértem, hogy csaljon egy forintot is, akkor jelentkezzék!Várnám, hogy mielőbb zöld utat kapjak, és ha nem adok egyből 50 embernek munkalehetőséget, akkor csukjanak be rögtön!Hiába mondom el a trükköket, az rajtam kívül senkinek nem működik.Nem olyan sokat buktak, csak 11 millió 800 ezret.Most a savanyúság jön elsősorban. Nem is Magyarországon, hanem inkább külföldön, de nem lövöm el a patront, nem adok esélyt bizonyos embereknek, hogy ők is ott kotorásszanak.Nekem nincs riválisom, az emberek szeretnek.Ahol egyszer már hátba szúrtak, ott nem fogok többet próbálkozni.Kilencvenháromban annyi adót fizettem, mint az egész megye, erre kaptam 9 évet, hát valami bűzlik nagyon.
– Ha elindulok egy úton, szeretek azon végigmenni – indokolta röviden, miért szabadult ki juhászéletéből és csapott bele a fociba, majd építette fel a Stadler FC-t, amely 1994-ben az NB II Keleti csoportjának győzteseként négy esztendőre jegyet váltott az élvonalban, adva a magyar focinak például Igor Nyicsenkót vagy Dragóner Attilát. Előbbi futballistáról elmondta, hogy a szíve csücske volt, utóbbiról pedig, hogy ingyen dobta utána Komora Imre a Honvéd ifiből.
A „mi lett volna, ha” kérdéskörben kitért rá, hogy kevésen múlt az ő Fradi-elnöksége, ez esetben biztos, hogy megúszta volna a börtönt, ahol egyébként mindenkivel jóban volt, sőt még ő védett meg másokat, amennyire tudott. Felelevenítette azt a történetet is, miszerint az ukrán aranylabdás
Andrij Sevcsenko is majdnem Akasztón landolt annak idején, csakhogy az APEH közbeszólt…
Érték is sérelmek, miután a törvény lekapcsolta őt – vagyis pont azok, akiket a kilencvenes években segített –, például nagy értékű festményt lopott el tőle egy bizonyos Dózsa László és Balla László is, de vannak követelései még más irányokban. E témában még bőbeszédű is volt, nem úgy, mint volt feleségével, Sáfrány Máriával kapcsolatban, akit – mint mondta – soha nem hagyott el, az asszony mégis „összeszűrte a levet” mással, akinek a börtönből Stadler üzent: ne merje elhagyni Sáfrányt – na, ekkor kapott még 9 évet Stadler, aki máig reménykedik benne, hogy megtalálja az igazit. Ha egy 18 éves hölgy lenne az, akkor akár azzal a gondolattal is eljátszana, hogy az ő nevére írja a stadiont.
A fociba egyébként még egyszer belevágna, ha lenne pénze, de még A Stadler-story című, ötödik kiadványánál járó könyvsorozat bevételét is a stadion megnyitására akarja fordítani. Tervei között szerepel újra betörni a régi piacokra:
– Az orosz piac nem működik Józsi bácsi nélkül, és nem is fog
– szögezte le széles mosoly kíséretében, hozzátéve, ő gagyihoz nem adja a nevét.
Terveibe megítélése szerint az igazságszolgáltatás már nem szólhat bele, a kórház annál inkább; ha visszakerül oda, többet nem láthatjuk majd. Addig is azt eszik, amit megkíván. A gyomrát azért nagyon szúrja, hogy utolsó könyvelője annyi mindenről megfeledkezett – de most már mindenki megtalálhatja őt a Facebookon, mint mondja, a nyomozóhatóságok is.
hirdetés hirdetés hirdetés
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
