Trend lehet, hogy a fenntarthatóság és a létesítmények kihasználtsága érdekében több város rendezhet egy-egy olimpiát, miután pozitív tapasztalatokkal zárultak Milánóban és Cortinában a téli ötkarikás játékok. Szabados Gábor sportközgazdász az InfoRádióban arról beszélt, hogy a jövőben kisebb gazdasági erővel bíró országok is eséllyel pályázhatnak olimpia rendezésére.
Vasárnap este véget ért a XXV., milánói-cortinai téli olimpia Verona majdnem kétezer éves amfiteátrumában. A ceremónián megkapta pályafutása 11. aranyérmét a norvég Johannes Hösflot Klaebo, aki az olaszországi játékokon minden idők legeredményesebb téli olimpikonjává lépett elő. A nemzetközi sajtó dicsérte és felejthetetlennek értékelte az ötkarikás játékok 17 napját, ami sok drámát, izgalmat és vicces pillanatot is hozott.
A több helyszínes rendezéssel kapcsolatban a sportközgazdász a fenntarthatóságra és a létező létesítmények kihasználása hívta fel a figyelmet.
„Ez volt az első olyan olimpia, aminek nem egy város volt a hivatalos házigazdája,
hanem Milánó és Cortina d’Ampezzo, ami a későbbiekben is mintaszerű lehet. A jövőben a költségek csökkentése érdekében nem egy városra, illetve közvetlen környékére koncentrálják a sportlétesítményeket, hanem több településre” – jósolta Szabados Gábor. Emlékeztetett, hogy a következő téli olimpia a francia Alpokban lesz, több település között, nem egy helyszínre koncentrálva. A két évvel ezelőtti nyári olimpián pedig a francia fővárostól távolabbi helyszínek, mint Lille is kiemelt szerepet kapott.
„A több városos olimpiarendezés sokkal költséghatékonyabb. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül olcsóbbak, mert az árak folyamatosan nőnek, például a technológiai elvárások, a média kiszolgálása terén, miközben az olimpiai program is egyre feszesebb és zsúfoltabb” – figyelmeztetett a szakértő.
Szerinte egy átlagosan
10 milliárd dolláros költségvetésű nyári játékok összköltsége nem csökkenhet jelentősen, de ahhoz, hogy a rendezésük ne ugrásszerűen emelkedjen, mint korábban, hanem stabilizálódjon, az infrastrukturális beruházásokat kell csökkenteni.
„A sportlétesítmények és a kiegészítő létesítmények kapcsán is olyan beruházásokat kell preferálni, amelyekre helyben is szükség van, és amelyeket hosszú távon fel tudnak használni” – érvelt a közgazdász.
Felkészül Budapest?
Párizs után 2028-ban Los Angeles, majd Ausztráliában Brisbane következik, így a minta nem feltétlenül folytatódik, de Szabados Gábor szerint
ha a NOB ha következetes a fenntarthatóságban, akkor kisebb országoknak és kisebb városoknak is lehetőséget fog biztosítani. Ebbe akár Magyarország is beletartozhat.
Egy budapesti olimpia esetén a létesítményeket jobban „el lehetne szórni”. Hosszabb távon az sem elképzelhetetlen, hogy ne csak egy ország rendezzen olimpiát, hanem egy környező ország nagyvárosával közösen, a közlekedési kapcsolatra építve akár Budapest és Bécs közösen is pályázhatna a 2030-as 40-es években” – véli a sportközgazdász.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
