Megszavazták a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot a katalán parlament függetlenségi pártjai pénteken Barcelonában. A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt – jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este Madridban.
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt, a katalán parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat ír ki december 21-én Katalóniában – jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este Madridban.
Mindez arra szolgál, hogy helyreálljon az illegális és önkényes döntések sorával megsemmisített önrendelkezés Katalóniában – hangsúlyozta a kormányfő.
Ismertetése szerint a kabinet döntött arról, hogy felmenti posztjáról a katalán rendőrfőnököt, a katalán belügyi tanácsos főtitkárát, a katalán kormány brüsszeli és madridi delegáltját, valamint Brüsszel kivételével megszünteti a katalán külképviseleteket. Ezek Németországban, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban működnek.
Emellett a kormány az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel elfogadta a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: „az államnak megvannak az eszközei a törvényesség visszaállítására”.
A katalán kormány feloszlatása egyebek mellett például azzal jár, hogy nem kapnak fizetést, és elvesztik aláírási jogukat is. A kormányzati feladatokat a spanyol kormány illetékes miniszteri veszik át ideiglenesen.
A spanyol parlament felsőháza, a szenátus pénteken hagyta jóvá a spanyol kormány Katalóniában tervezett intézkedéseit, az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva. Az erről a felhatalmazásról szóló döntés kora este jelent meg a hivatalos állami közlönyben így már hatályba lépett.
A most bejelentett kormányzati intézkedések a tervek szerint szintén életbe lépnek még ezen a napon, kivéve az előrehozott választásokról szóló határozatot, amely szombaton jelenik majd meg a közlönyben.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Megszavazták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot a katalán parlament függetlenségi pártjai pénteken Barcelonában.
A titkos szavazáson az indítványt 70 képviselő támogatta igen szavazattal, 10-en voksoltak ellene, ketten pedig üres papírt dobtak a szavazóurnába.
A baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, igen, lehetséges) párt ugyan részt vett a voksolásban, de képviselőinek többsége felmutatta a nem feliratot tartalmazó papírt mielőtt leadta szavazatát.
A katalán konzervatív Néppárt (PPC) képviselõi spanyol zászlókkal a katalán parlament üléstermében Barcelonában. Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez)
Az ellenzéki Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt, a Katalán Szocialista Párt (PSC) és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) képviselői a szavazás előtt elhagyták az üléstermet, utóbbiak előtte padjaikat spanyol és katalán zászlókkal terítették le.
A döntést hatalmas üdvrivalgással fogadta a barcelonai parlament épületének közelében, az utcán összegyűlt többezres tömeg, amely kivetítőkön követte az ülésteremben zajló eseményeket.
Kitörő lelkesedéssel reagáltak azok a függetlenségpárti katalán polgármesterek, akiket erre az alkalomra a parlamentbe invitáltak, ahol egy különteremben figyelték a szavazást. Girona városának önkormányzata a döntés hírére azonnal levette homlokzatáról a spanyol zászlót.
A voksolás előtt Carme Forcadell házelnök felolvasta a javaslatot, amelyet a kormányzó Junts lep Sí (Együtt az Igenért) pártszövetség és Népi Egység (CUP) párt politikusai nyújtottak be, és amelyről nem tartott vitát a parlament. Ebben az szerepel, hogy a törvényhozás kinyilvánítja, hogy „a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam”.
Tartalma nagyrészt megegyezik azzal a függetlenségi nyilatkozattal, amelyet október 10-én szakadár katalán képviselők már aláírtak a parlamentben, de végrehajtását a katalán elnök felfüggesztette, és párbeszédre szólította fel Madridot.
Katalóniában október elején tartottak függetlenségi népszavazást, melyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, és a spanyol kormány a rendőrség bevetésével igyekezett megakadályozni, ami több helyen erőszakba torkollt. A referendumon a választók valamivel több mint 40 százaléka vett részt, mert az elszakadás ellenzői nagyrészt bojkottálták a referendumot.
Fotó: (MTI/AP/Francisco Seco)
Akik viszont elmentek, azoknak több mint 90 százaléka arra szavazott, hogy Katalónia szakadjon el Spanyolországtól, és váljon független állammá. Carles Puigdemont katalán elnök a népszavazás után bejelentette, Katalónia a referendum révén elnyerte a jogot, hogy függetlenné váljon.
A spanyol kormány szerint a törvényes garanciák nélkül megtartott szavazás eredménye nem lehet politikai döntések alapja, és úgy vélte: a katalán vezetés kilépett az alkotmányosság kereteiből, addig nincs miről tárgyalnia, míg az ország megbonthatatlan egységét rögzítő alkotmányos rendet helyre nem állítják.
Megszavazták a katalán kormány feloszlatását tartalmazó javaslatcsomagot
A spanyol szenátus megszavazta azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza.
A spanyol kormány előterjesztését a jelenlévő 262 szenátusi képviselőből 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselő tartózkodott a voksolásnál.
A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) javaslatait a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt is támogatta.
A szenátus jóváhagyta egyebek mellett, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi választásokat írhasson ki Katalóniában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati feladatokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben. Az intézkedések az elfogadást követően akkor lépnek életbe, ha megjelennek a hivatalos állami közlönyben.
Mariano Rajoy, spanyol miniszterelnök a szavazást követően a szenátus folyosóján újságíróknak azt mondta: ami pénteken Katalóniában történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy szükség volt a spanyol kormány intézkedéseinek elfogadására. „Ez nem csak törvényellenes, ez bűncselekmény” – fogalmazott a kormányfő.
A spanyol kormány meghozza a megfelelő intézkedéseket a törvényesség visszaállítása érdekében, és ezért már péntek délután összeül, hogy döntsön a konkrét lépések végrehajtásáról – közölte a miniszterelnök.
Tüntetõk ünnepelnek a katalán parlament elõtt javaslatot. Fotó: (MTI/EPA/Marta Perez)
Békére intett a katalán elnök
Puigdemont a katalán parlament épületében több száz híve előtt hangsúlyozta: a katalán függetlenség támogatóinak most a békesség és méltóság értékeihez kell ragaszkodniuk. „A mi kezünkben, és a ti kezetekben van, hogy felépítsük a köztársaságot” – jelentette ki Puigdemont.
Kiemelte: a parlament pénteken megtette azt a régóta vágyott lépést, amelyért már hosszú ideje küzdött, és teljesítette a szavazóktól kapott felhatalmazást. Puigdemont szavait követően az egybegyűltek elénekelték a katalán himnuszt.
Carles Puigdemont katalán elnök (k), Oriol Junqueras alelnök (b) és Carme Forcadell házelnök énekli a nemzeti himnuszt a katalán parlamentben.
A katalán parlament épületének környékén több tízezer függetlenségpárti tüntető ünnepelte délután, hogy a katalán törvényhozók megszavazták a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot.
A Katalán Nemzetgyűlés (ANC), amely a legjelentősebb elszakadáspárti politikai mozgalom Katalóniában, felszólította a régió köztisztviselőit, hogy ne kövessék a spanyol központi kormányzat utasításait, hanem tanúsítsanak „békés ellenállást”.
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt, és december 21-re előrehozott parlamenti választásokat ír ki Katalóniában– jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este Madridban.
A kabinet döntött arról is, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel elfogadta a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Az Eu szerint jogszerűtlen volt a referendum
Nincs újabb hozzáfűznivalója az Európai Bizottságnak a katalóniai helyzethez.
Megütötték az eurót, zuhan a madridi tőzsde
Júliusi szintresüllyedt az euró a dollárral szemben és két százalék mínuszba került a madridi értéktőzsde. A londoni elemzők csökkentették a jövő évi spanyol GDP előrejelzésüket.
Az EU továbbra is csak a spanyol kormánnyal akar tárgyalni
Semmi nem változik az Európai Unió számára azzal, hogy a barcelonai parlament függetlenségi pártjai megszavazták az önálló „Katalán Köztársaság” létrehozását.
Európa vezetői a támogatásukról biztosították a spanyol kormányt
Több európai állam támogatásáról biztosította a spanyol kormányt, amely arra készül, hogy menessze a barcelonai kormányt és átvegye a közvetlen irányítást Katalóniában.
Varsó: Spanyolország belügye a madridi kormány és Katalónia vitája
Varsó tiszteletben tartja Spanyolország szuverenitását és területi épségét, a spanyol kormány és Katalónia közötti vitát Spanyolország belügyeként kell megoldani – szögezte le a lengyel külügyminisztérium péntek esti közleményében.
A közlemény arra reagált, hogy a katalán parlament függetlenségpárti többsége délután döntött a Spanyolországtól független „Katalán Köztársaság” létrehozásáról. A lengyel külügyminisztérium közleménye még azelőtt jelent meg a tárca honlapján, hogy Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök bejelentette a katalán kormány leváltását és a katalán parlament feloszlatását.
„Maradéktalanul tiszteletben tartjuk a Spanyol Királyság szuverenitásának, területi épségének és egységének elvét” – áll a közleményben, mely szerint a spanyol kormány és Katalónia, illetve „más autonóm közösségek közötti összes vitát, ezen belül a szeparatista törekvéseket is”, a Spanyol Királyság belügyeként kellene kezelni.
Varsó reményét fejezte ki, hogy a Katalóniában kialakult helyzetet gyorsan, a spanyol alkotmányra alapozva megszilárdítják.
Csehország nem ismeri el Katalóniát
Csehország szerint Katalónia függetlenségi nyilatkozatának nincs nemzetközi jogi következménye, Katalónia továbbra is Spanyolország része és a megoldást a spanyol alkotmány szellemében kell megtalálni – állítja a cseh külügyminisztérium, amely pénteken este nyilatkozatban foglalt állást a katalóniai eseményekkel kapcsolatban.
„A katalán függetlenség kikiáltása, akárcsak az ezt megelőző népszavazások, egyértelműen ellentétesek a hatályos spanyol alkotmánnyal” – olvasható a prágai külügyminisztérium nyilatkozatában.
„A Cseh Köztársaság az úgynevezett Katalán Köztársaság függetlenségének kikiáltását nem tartja nemzetközi jogi szempontból érvényesnek és Katalóniát továbbra is a Spanyol Királyság szerves részének tekinti” – mutat rá a dokumentum.
A cseh diplomácia ugyanakkor síkraszállt Madrid és Barcelona vitájának párbeszéddel való megoldása mellett. „A Cseh Köztársaságnak meggyőződése, hogy a spanyol belpolitikai helyzetet csak a spanyol alkotmány keretében megtett jogi lépésekkel és párbeszéddel lehet megoldani” – zárja nyilatkozatát a cseh külügyminisztérium.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
