Példátlan mennyiségű „titkos” pénzt költ Vlagyimir Putyin arra, hogy megvalósítsa Oroszország legnagyobb fegyverkezési programját a hidegháború óta – írja a Bloomberg.
Az ország költségvetésének nem részletezett célú része 3,2 ezermilliárd rubel, kétszer annyi, mint 2010-ben. A Bloomberg szerint az ukrán konfliktus miatti szankciók és az olajár zuhanása által sújtott Moszkva a védelmi beruházásokkal próbálja felrázni megfáradt gazdaságát: az új tankok, rakéták, vagy éppen egyenruhák mutatják a növekvő ütemű fegyverkezést. Ez persze növeli a költségvetési hiányt, és például az egészségügyre fordítható forrásokat apasztja.
Két legyet ütne egy csapásra Putyin
„A vezetésnek két sürgős dolga van: meg kell erősítenie a biztonságot a társadalom minden szintjén, valamint támogatnia kell az innovációt a gazdasági stagnálásból való kitörés érdekében” – mondta el a hírügynökségnek Ruszlan Puhov, a moszkvai hadügyminisztérium tanácsadója. A szakértő rámutatott: mindkét feladat megoldható a hadiipar fejlesztésével.
Putyin másfél évtizeddel ezelőtti hatalomra kerülése (és az ország szakadék széléről történt visszarántása) óta több mint hússzorosára emelte a védelmi ráfordításokat rubelben kifejezve, így ezek dollárban ma már meghaladják a 84 milliárdot, legalábbis a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kimutatása szerint. Ez az Egyesült Államok és Kína után a harmadik legmagasabb összeg a világon. A katonai kiadások és a rendfenntartásra szánt pénzek ma már a költségvetés 34 százalékát emésztik fel, ez kétszerese a 2010-es szintnek. Összehasonlításként: az Egyesült Államok esetében ez az arány 18 százalék. Igaz, az USA így is az orosz összeg több mint hétszeresét, 615 milliárd dollárt költ hadseregére.
Közben Oroszországban alakulófélben vannak az „ipari zászlóaljak”, ami a hadsereg besorozottjai ezreinek adja meg a lehetőséget, hogy a védelmi iparban érdekelt vállalatoknál dolgozzanak ahelyett, hogy egy laktanyában masíroznának fel-alá. A védelmi ipar egyébként 1300 szervezetet és 2,5 millió embert érint.
Miközben a hadsereg létszáma minden nyugati államban csökkent 2011 óta, az orosz állomány három év alatt 25 százalékkal növekedett, és mára 850 ezret tesz ki. Oroszországnak van még emellett 2,5 millió tartalékosa is.
Arról, hogy mindez vajon egy új hidegháborút eredményez-e, itt írtunk bővebben.
Folyamatos háború
Putyin ukrajnai ténykedésének vizsgálata során a lett védelmi akadémia arra jutott, hogy Oroszország végső célja egy permanens háborús állapot fenntartása a hétköznapok részeként. Rámutatnak az orosz elnök májusi nyilatkozatára, melyet Szocsiban tett tábornokok és igazgatók előtt, s melyben arról beszélt, hogy ugyanazt kell megtenni a hadiipar számára, amit a Fekete-tenger partján fekvő üdülőövezetért. Ezzel arra az 50 milliárd dollárnyi ráfordításra utalt, mellyel Moszkva a 2014-es téli olimpia előtt és alatt kínálta meg a várost.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
