Sosem látott hadieszközöket fejleszt Magyarország

Gyárak épülnek, új kutatóintézet létesül és több várossal is tárgyalnak hadiipari beruházásokról.

A tavalyi év történelmi jelentőségű hadiipari megállapodásai után 2021-ben az újonnan induló gyárépítések, kutatás-fejlesztési tevékenységek összehangolása kerül prioritásba, ezért egy teljesen új hadiipari kutatóintézet létesül majd Magyarországon – mondta el Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Portfoliónak adott interjúja során.

Mint mondta, a magyar beszerzésre kerülő eszközök körét a NATO-tagság határozta meg, ugyanakkor

„emellett sajnos azt érezzük, hogy a feszültség egyre inkább nő a régiónkban és a világpolitikában is”.

A migráció következményeit a NATO akut fenyegetésként értékeli, de Magyarország vezetése magát a migrációt nem tekinti alapvető emberi jognak és biztonsági fenyegetésként értelmezi.

Gyors megtérülést várnak

A most zajló haderőfejlesztéssel kapcsolatban Maróth Gáspár megjegyzi, az csak az elmúlt 30 év hazai viszonylatában tűnik fegyverkezésnek, régiós összehasonlításban más a helyzet. Mi még kevesebbet költünk haditechnikai fejlesztésre, mint sok szomszédos ország.

Számos hadiipari eszközt előállító gyár épül itthon, egyebek mellett gyalogsági harcjárműveket, 4×4-es katonai járműveket, nagy kaliberű lőszereket és kézifegyvereket állítanak majd elő, a hazai használat mellett exportra is. A kormánybiztos a beruházásokkal kapcsolatban közölte: a saját ellátási szükségletre felépített hadiipar beruházásai nem profitábilisak, szükség van a folyamatos közfinanszírozásra. „Ezzel szemben mi azért hozunk létre vegyesvállalatokat a piac vezető szereplőivel, mert egyértelműen megtérülésre, piaci eredményre számítunk. (…) Minden közpénzt, amit beteszünk a hadiipar fejlesztésébe, megtérülési szándékkal helyezünk ide. Egy gyár kifejlesztése, felépítése 2-5 év annak technikai színvonalától függően,

a megtérülés általában 5 és 10 év közötti.”

A szakember hozzátette: nagyfokú expanziót látnak ezen a piacon, a piac markánsan nőni fog a következő években.

Új helyszínek

Magyarország 2014 óta rendelkezik saját védelmi ipari stratégiával – ezt jelenleg aktualizálják –, ami többek közt Békés, Somogy, Zala és Veszprém megyék, illetve Budapest köré koncentrálódik. „Tervben van még Nyíregyháza és Jász-Nagykun-Szolnok bevonása, illetve vizsgáljuk a lehetőségeket Borsod és Heves megyékben is” – mondta Maróth Gáspár.

• Miskolcon elsősorban az egyetem anyagtechnológiai szakértelmére számítanak, de konkrét gyárépítésről még nem állapodtak meg.
• Ózd a helyi kohászati üzem miatt attraktívabb beruházási célpontot jelenthet, de konkrét megállapodás még ezen a területen sem született.

A Gidránhoz hasonló páncélozott harckocsik ügyéről elmondta: egy török cég által kifejlesztett, egyébként sok tekintetben bizonyított és ár-érték arányban kivételes lehetőségeket biztosító gépjárművet fognak itthon újragondolni és magyarosítani, illetve németesíteni a több más hazai hadiipari fejlesztésben is részt vevő Rheinmetall céggel. „A török járművek tehát mindössze a kiindulási alapját adják majd a hazai gyártásnak, a magyar 4×4-es járművek magasabb ipari sztenderdek szerint, magasabb technológiai színvonalon kerülnek majd előállításra.”

A Várpalotán épülő lőszergyár kapcsán kijelentette: a modern lőszergyártás sokkal biztonságosabb, mint egyes civil üzemek, ezért nem indokolt az a máig élő félelem, amit a régi lőszer- és lőporgyárak balesetei táplálnak. Ráadásul olyan messzire telepítik a lakott résztől az üzemet, hogy az bár közigazgatásilag a városhoz fog tartozni, gyakorlatilag semmilyen fizikai hatása nem lesz a lakosságra nézve. Viszont

„egy olyan zászlóshajó-beruházás létesül, amely a régió fejlődését hosszú évtizedekre meghatározhatja.

Várpalotára azért esett a választásunk, mert ilyen gyárnak előfeltétele a lőtér közelsége, emellett a városban az ott lévő bányászati és vegyipari hagyományok miatt sokkal nagyobb a helyi közösség robbanóanyagokkal kapcsolatos ismerete, mint máshol az országban.” Hozzátette: a robbanóanyaggyár egyébként komoly stratégiai kérdés is az európai közösségben: jelenleg Európa robbanóanyag- és robbanóalapanyag-gyártás tekintetében importra szorul.

Most zárják a kiskunfélegyházi fegyvergyár fejlesztésének első fázisát, vagyis maga a gyár elkészül. A hogyan továbbal kapcsolatban Maróth Miklós úgy nyilatkozott, hogy

„nem várt módon a fél világ bejelentkezett, hogy szeretne társulni a gyárban velünk.

Van egy adottságunk a csehekkel való indulásból, de a hosszú távú üzleti stratégiát most kell tudnunk eldönteni a gyár kihasználtsága tekintetében.” Minél szélesebb körben szeretnének fegyvereket gyártani, vagyis szóba jön az is, hogy a katonai járműveken és a páncéltörő fegyvereken kívül más, teljesen újfajta kézifegyver-típusok fejlesztése is megindul majd Magyarországon.

A külügyminisztérium tárgyal a szingapúri ST-vel és a Rábával egy harcjármű magyarországi gyártásáról – Maróth Gáspár szurkol, hogy sikerüljön megtalálni a vállalat helyét a nemzetközi piacon, de megjegyzi: szerinte amíg a Rábában strukturális változások nem történnek; képességeiben, felszereltségében, ipari kultúrájában és mentalitásában, addig a cég a világpiaci hadiipari gyártásra alkalmatlan.

A régi szovjet eszközöket egyre kevésbé tervezik modernizálni. „Meg kell próbálnunk az eszközök értékéből annyi bevételt generálni, amennyit vissza tudunk forgatni a modern haditechnikai eszközök beszerzésébe és eszerint értékeljük őket a jelen pillanatban” – jelentette ki.

Idén fókuszban a kutatás-fejlesztés

A 2021-ben várható fejlesztésekről a kormánybiztos egyelőre nem akart részleteket elárulni, mert bár folynak tárgyalások, nem lehet egyelőre megmondani, hogy milyen időtávon sikerül ezeket tető alá hozni. Annyit azért elmondott: ebben az évben a kutatás-fejlesztési projektek és gyártelepítések beindítása viszi a prioritást, első lépésként ezek összehangolása végett

idén létrehozzák a Védelemipari Kutatóintézetet, ahova koncentrálják a hazai és külföldi erőforrásaikat a programok beindításához.

Ez nem olyan lesz, mint a Magyar Honvédség Parancsnokságának irányítása alatt álló katonai kutatóintézet (Modernizációs Intézet), hanem egy „civil láb”, amelyben azokat a fiatalokat szólítják meg, akik számára a katonai kultúra kevésbé ismert, vagy akár még idegen is, viszont olyan programokban, fejlesztésekben vesznek részt, amelyek értelmezhetők a világ technológiai élvonalát jelentő hadiipar számára is. Továbbá a Magyarországra települő hadiipari cégek olyan kutatás-fejlesztési programokat hoznak ide, amelyek nincsenek összekötve a magyar haderőfejlesztéssel, viszont valóban a világ csúcsfejlesztései közé tartoznak. Ezeknek szeretnének egy keretrendszert adni az új kutatóintézettel.

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »