Sajtóhírek szerint a Fővárosi Nagycirkusz a szomszédos állatkert egyes területein terjeszkedne és hozná létre az új cirkuszművészeti központot. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója azt mondta, az évente több mint egymillió látogatót fogadó intézményt nem lehet zsugorítani a cirkuszi fejlesztések rovására.
„Múlt évben jelentek meg a sajtóban olyan információk, nyilatkozatok, melyek megerősítik a sejtésünket, miszerint a Fővárosi Nagycirkusz az új cirkuszművészeti központot az állatkert területén szeretné létrehozni” – mondta az InfoRádióban Sós Endre.
A Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója közölte, a jelenlegi lovarda területe van veszélyben, és hangsúlyozta, tiszteletben tartják a Fővárosi Nagycirkusz törekvéseit az új központ létrehozására, de arra kérik a döntéshozókat, hogy ezt ne az Állatkert rovására tegyék.
Sós Endre kiemelte, hogy nagyon sokan kíváncsiak is a Fővárosi Állat- és Növénykertre, tavaly 1,12 millió látogatója volt. Arra is emlékeztetett, hogy
az Állatkert területét utoljára az 1950-es években csökkentették.
Az igazgató leszögezte, semmilyen hivatalos megkeresést nem kapott az állatkert, csak a vagyonkezelő MNV lépett kapcsolatba velük a lovarda ügyében, amelyet évek óta a Fővárosi Nagycirkusz használ. „A mostani ügy azért más, és ez számos sajtótermékben is megjelent, mert itt konkrétan az állatkerti terület megkisebbítéséről van szó” – hangsúlyozta Sós Endre.
A Fővárosi Állat- és Növénykert területi változásairól a természetvédelmi és állategészségügyi igazgató elmondta, 1866-os alapítása óta több alkalommal is csatoltak már el területet, többek között a Fővárosi Nagycirkusz és a Gundel étterem számára is. Az 1950-es évekre egy nagyjából 11 hektáros terület maradt, ami sokáig nem is változott. Aztán a Vidámpark megszűnése után először a Holnemvolt Várral és az ahhoz kapcsolódó Holnemvolt Parkkal, majd pedig a Biodómmal ismét növekedett az állatkert területe, megközelítőleg 18 hektárosra, ami körülbelül megfelel az eredeti méretnek. Ennek azért van jelentősége, mert a modern állattartáshoz területre van szükség, és bár az állatkert régen a város szélén helyezkedett el, azaz volt lehetősége adott esetben a terjeszkedésre, ma már körül van zárva és tipikus városi állatkertnek számít.
„A terület óriási érték, mert a korszerű állattartásnál azt, hogy milyen fajokat lehet tartani, illetve milyen összetételben, rendkívüli módon befolyásolja a környezet”
– szögezte le Sós Endre. Az igazgató kifejtette, ezért gondolják azt, hogy az ország leglátogatottabb kulturális intézményeként igenis hallatni kell a hangjukat, hogy tényleg minőségi szolgáltatást, közösségi teret nyújthassanak az embereknek. Emellett fontos természetvédelmi programokat is folytat a Fővárosi Állat- és Növénykert, edukációs tevékenységet végez, ehhez pedig szüksége van a területre, és nem szeretne „egy négyzetcentimétert sem” átadni – jelentette ki.
Az ügyben az InfoRádió kereste a Nemzeti Cirkuszművészeti Központot is, amely azonban nem kommentálta a megjelent híreket.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
