Sorra szabadulhatnak az elítélt gyilkosok

Sorra szabadulhatnak az elítélt gyilkosok

A napokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett Darák Péter, a Kúria elnöke. Míg az InfoRádiónak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy nincs szükség a feltételes szabadlábra helyezés joggyakorlatának felülvizsgálatára, addig tegnap már elrendelte a joggyakorlat revízió­ját. Eközben kiderült: ugyanaz a szombathelyi bíró engedte ki a győri gyermekgyilkosság elkövetőjét, aki másfél évvel ezelőtt feltételesen szabadlábra bocsátotta a Marian Cozma meggyilkolása miatt elítélt Sztojka Ivánt.

Mindennek várhatóan nem lesz következménye. Erre utal többek között, hogy Darák Péter az InfoRádió kérdései­re hosszasan mentegette kollégáját, aki szerinte – mint minden büntetés-végrehajtási (bv.) bíró – kénytelen a döntéseit nagyobbrészt az elé tárt iratokra, köztük az ügyészség és az elítéltet fogva tartó intézet vezetőjének véleményére alapozni. Ebből következően „van egyfajta jóslás jellege ennek a döntésnek, hiszen senki nem látja, mi lakik egy emberben” – fogalmazott, majd ennek ellentmondóan hozzátette: „A döntések általában a bíróban kialakult mérce alapján születnek meg.”

A Kúria elnöke elhallgatta, hogy H. Gábort a szombathelyi bírón kívül szinte valamennyi, az ügyre rálátó szakember alkalmatlannak tartotta a társadalomba való visszatérésre. Ugyanakkor megjegyzése a bírókban kialakult mércéről megerősíti azokat a félelmeket, amelyek szerint a Brüsszel és a Soros-hálózat által finanszírozott „érzékenyítőtréningek” komoly hatással lehetnek az igazságszolgáltatásra.

Hírdetés

Ismert továbbá, hogy a közelmúltban a Szegedi Törvényszék bv. bírója a skálás gyilkosként elhíresült, több ember haláláért felelős, és tetteiért megbánást soha nem tanúsító Bene Lászlót is alkalmasnak tartotta arra, hogy elhagyja a Csillagbörtönt. A döntést annak ellenére hozta meg a bíró, hogy Bene egy 2016-os interjúban arról is beszélt, hogy szeretne fegyverrel a kezében meghalni.

Titokzatos, Mafia, Gengszter, Detective, Bűnözés, Spy

Illusztráció – pixabay.com

Arra, hogy az efféle esetek miatt a kormány indokoltnak látja szabályok szigorítását, Darák Péter úgy reagált: „az említett konkrét esetekből nem állapítható meg, hogy a joggyakorlat bármilyen szempontból helytelen irányba mutatna”. Majd a Kúria mégis úgy döntött, hogy a szóban forgó joggyakorlatot érdemes megvizsgálni. Mint azt a legfelsőbb bírói fórum tegnapi közleményében megfogalmazta, többek között a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit vizsgálja idén a Kúria jog­gyakorlat-elemző csoportja, pontosabban az ilyen ügyekben a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatot. A szakértői grémiumok felállításáról a Kúria elnöke döntött. Darák Péter felkérte a csoportok vezetőit hipotéziseik kidolgozására és az elemzői munkában részt vevők megnevezésére. A kutatásba bírák, társ-hivatásrendek és kapcsolódó tudományterületek képviselői vonhatók be. A csoportok vezetői a Kúria márciusi ülésén ismertetik hipotéziseiket – olvasható a Kúria közleményében.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »