A reptéri ponyvakrimik császára, Lee Child, és kedvenc izomembere, Jack Reacher mostanáig mindössze két felemás sikerű, Tom Cruise főszereplésével készült filmadaptációt kapott, de most úgy fest, hogy sorozat formájában teljesedhet ki igazán.
Az első Jack Reacher-könyv még 1997-ben látott napvilágot, és a kiadó idén októberre ígéri a huszonhetedik kötetet. A számok azt mutatják, hogy Lee Child gyakorlatilag évente ír ki magából egy Reacher-történetet, a termékenyebb éveiben pedig akár kettőt is.
A karakter a nyolcvanas évek schwarzeneggeri izomkolosszusainak örököse, azzal a különbséggel, hogy ő nemcsak az izmait, hanem az eszét is kiválóan használja, bravúros nyomozó, akin a legösszetettebb rejtély sem fog ki. Ahogy az elődei, alapjáraton ő is egyedül harcol a mindig nagyszámú túlerőben lévő ellenséggel, és a munkáját csak alkalmi szövetségesek segítik időről időre. Veterán katonaként vándorol Amerika-szerte, és mindig megtalálja az alkalmat, hogy még a legártalmatlanabbnak tűnő helyen is valami szörnyűségre bukkanjon.
A Prime Video sorozata nem akart változtatni a regények sorrendjén, és az első évadban kapásból az első regény (Elvarázsolt dollárok) cselekményét vitték filmre. A legnagyobb bravúrt azonban a szereplőválasztással hajtották végre. Néhány éve a filmváltozat bemutatójakor a regényfolyam rajongói kikérték maguknak, hogy kétméteres óriás kedvencüket a nem túl magas növésű Tom Cruise játszotta el, most azonban nagyon figyeltek arra, hogy a figura olyan legyen, amilyennek az olvasók megálmodták. A toronymagas Alan Ritchson (Titánok) nemcsak izomban és méretben tökéletes, hanem az arca és a tekintete intelligenciát és empátiát is sugároz, ráadásul a karakter jellegzetes humorát is ügyesen képes prezentálni. A színész elkötelezett, ha sikert arat, akár hosszú éveken át szívesen játszaná Reachert, és ahogy fentebb írtam, bőven van alapanyag ahhoz, hogy teljesülhessen a vágya.
Az első évadban egy távoli kisvárosba érkezik, ahol gyilkosságok borzolják a helybeli kedélyeket. Idegenből jöttként először Reacher is gyanúba keveredik, ám miután tisztázta magát, a helyi erők nem korrupt részével szövetségben egy fél országot behálózó bűnbanda felszámolásába kezd. A Reacher nagyszerűsége pont az egyszerűségében rejlik.
Egy pillanatra sem szeretne többnek látszani B-kategóriás akció-kriminél, viszont végig figyel rá, hogy a megtekintése közben jól szórakozzunk. Okosan adagolja a krimit, a thrilleres izgalmakat, a humort és minimális mennyiségben még romantikát is kapunk. Kifejezetten kedvez azoknak, akik imádják Stallone, Schwarzenegger, JCVD és Steven Seagal munkásságát: hősünk irreális mennyiségű fegyveres rosszarcúval végez, egy közepes magánhadseregnyi bűnöző áll vele szemben, de még ez is kevés ahhoz, hogy megállítsák.
Ahogy az akciójelenetek, úgy a krimiszál is túlzásokkal operál: vicces hallgatni emberünk elképesztően kifacsart okfejtéseit arról, hogyan jött rá a dolgokra. A Reacher ebben a formában kifejezetten szerethető alkotás. Nyers, egyenes, nem köntörfalaz, és tudja, mire van szüksége a rajongóknak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
