SOROZATDARÁLÓ: Az iskola, ami felkészít a szektára Lakatos Krisztina2025. 10. 20., h – 12:30
A leginkább stand-up előadóként ismert Mae Martin új sorozata, az Öntörvényűek (Wayward) egyáltalán nem próbál megnevettetni. Rejtélysorozatba ágyazott társadalomkritika az örök kívülállókkal a fókuszában.
Az Öntörvényűek kiindulópontja annyira vad, hogy ha nem lenne igaz, azt mondanánk: ez azért már túl sok, ilyesmi biztosan nem történhet meg a valóságban. Szögezzük le: a Netflix új minisorozatának sztorija nem valós történetet mesél el, de sok szempontból a valóság ihlette. A kamasz Abbie-vel (Sydney Topliffe) nem bírnak a szülei, ezért úgy döntenek, hogy beíratják egy szigorú átnevelő iskolába. Erről azonban egy szót sem szólnak neki; a lányt a családi házból egy este nagy darab férfiak rángatják el. Belökik egy kocsiba és meg sem állnak az iskoláig. Tisztára, mintha egy emberrablásnak lennénk szemtanúi, csakhogy az eseményt végignézik Abbie szülei és a nővére, sőt az iskolának egy kisebb vagyont fizetnek azért, hogy mindez megtörténjen. A jelenet nagyon vad, de olyan szempontból mégsem az írói fantázia szüleménye, hogy az Egyesült Államokban kisebb iparág épült az olyan javítóintézetekre, illetve átnevelő táborokra, ahova a szülők a problémás kamasz gyerekeiket küldik, hogy a rendszer betörje őket.
Ha az Öntörvényűek pusztán bemutatná egy ilyen intézmény működését belülről, már akkor is izgalmas volna, de a Netflix minisorozata ennél jóval többre vállalkozik: felépíti azt a kisvárosi közösséget, amelyben egy ilyen iskola gondtalanul tud működni, ráadásul ráhúz egy brutális szektás szálat is, bár ez utóbbi vonal inkább csak a nyolcrészes széria második felében kerül elő.
A sorozatban három szereplővel azonosulhatunk. Abbie mellett a legjobb barátnője, Leila (Alyvia Alyn Lind) is fontos szerepet kap, valamint a kisvárosba újonnan beköltöző rendőr, Alex lesz az, akinek a szemén keresztül kívülről csodálkozunk rá a város és az iskola sajátos kölcsönhatásaira. Őt egyébként maga Mae Martin alakítja, így a sorozatnak egyszerre volt a főszereplője, írója, showrunnere és az egyik rendezője is. Martin egyébként nembináris. Ahogy ez a standupjaiban is fontos téma, úgy a sorozatban is előkerül, lévén a karaktere, Alex is az. Izgalmas követni, hogy mi történik, amikor egy örök kívülálló megérkezik a kívülállók városába, és még ott sem tudja otthon érezni magát: Martin ügyesen érzett rá, hogy ez mennyi feszültséget rejt magában, és íróként ki is használja a lehetőséget.
A gond csak az, hogy kreatívként hiába végez kitűnő munkát, ha színészként azért hagy kívánnivalót maga után. A deficit főképp akkor látványos, amikor a színészóriás Toni Collette mellett kellene helytállnia, vagy amikor érzelmileg túlfűtött jelenetei vannak a filmbéli párjával, akit Sarah Gadon alakít.
A központi rejtély szerencsére ettől még működik, és egy erősen pszichedelikus vonal is megjelenik benne, de a sorozat bátorsága igazából az utolsó egy-két epizód során csúcsosodik ki: Mae Martin ügyesen terelgeti a cselekményt váratlan helyekre. Elég ritka, hogy manapság egy sorozat meg tudja lepni a nézőt: az Öntörvényűeknek minden hibája ellenére sikerül.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
