Tisztelt Nemzeti InternetFigyelő Szerkesztősége!
Kérjük beszámolónkat közölni.
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
December 21-e a téli napforduló napja, egyben a fény ünnepe is. Ettől az időponttól kezdve hosszabbodnak a nappalok, a sötétséget egyre inkább kezdi felváltani a világosság. A Nem adom a házamat mozgalom is ünnepelt ezen a napon: jelképesen, szertartásosan és ünnepélyesen felgyújtottuk a BANKOT, hogy égjen el és a lángokban tisztuljon meg ez a kifosztó, zsarnoki, élősködő, terrorizáló és bűnöző intézményrendszer, egyben szítsuk fel a fásult közönyben lévő SeVizások szívében és lelkében az öntudatra ébredés, az ellenállás tüzét.
Cikk: Tóth Zsuzsanna
Fenti eseményre az „Így harcolunk mi! Így fogtok lakni Ti?” elnevezésű tüntetéssorozatunk 3. felvonásában került sor. Mint ismeretes, ennek a tüntetéssorozatnak az adta a különlegességét, hogy a hangsúlyt a képi vélemény-nyilvánítási eszközökre helyeztük a szóbelivel szemben. Nem annyira beszéltünk, mint inkább díszletekkel bemutattuk. Mit is? Azt, hogy a bankok ki akarják lakoltatni a SeVizásokat az otthonaikból, miközben nem tartozunk! Sokkolni szerettük volna a sorstársainkat és a közvéleményt is, hogy ha a bankokon és a kormányokon múlna, akkor az általunk bemutatott hajléktalan utcaképek teljesen általánosak lesznek az egész országban. Ahogy nő a közöny, értetlenség, úgy kell nekünk is egyre figyelemfelkeltőbb eszközökhöz folyamodnunk!
Reméljük, zavarunk! Inkább most fél napra, mint később egy fél életre!
A probléma nem új. Évek óta fosztogatnak és egyre inkább terrorizálnak bennünket a bankok, és mi tologatjuk a megoldást magunk előtt, mint a döglött lovat. Ez az év is úgy múlik el, hogy nem sikerült pontot tenni az ügy végére. És tudjátok, hogy mire jöttünk rá?
A SeVizások nem akarják megoldani!
Csak ez lehet a magyarázat, ha a megoldás cseppet sem bonyolult, sőt, nagyon is egyszerű! Akkor miért nem akarják megoldani? Próbáltuk megtalálni a választ: szeretnek szenvedni, még nem fáj eléggé, lustaság, belefáradás, csodavárás, félelem, irigység, bizalmatlanság, tudatlanság, szolgalelkűség, megfélemlítettség, féltékenység, hogy más oldja meg, vélhetőleg ezek mind-mind közrejátszanak.
Na, ebből elég! A demonstráció megnyitásakor ébresztőt fújtunk sípjainkkal.
Kedves Sorstársaink, Barátaink! ÉBRESZTŐ! Keljetek fel és járjatok és cselekedjetek! Vegyétek kezetekbe sorsotokat! Mindenki magának, de nem egyedül, hiszen nagyon sokan vagyunk, ott vagyunk egymásnak segítségnek!
Mit is értünk azon, hogy cselekvés?
Már régen megadtuk a receptet. A Nem adom a házamat mozgalom szlogenje már régóta a NEFIZESS! PERELJ! TILTAKOZZ! Erről röviden a következőket mondtuk el:
NE FIZESS! Ne fizess olyan kölcsönt, amit meg sem kaptál! Ez lenne az a pofon egyszerű megoldás, amit ha a többség megfogadna, nagyon rövid idő alatt térdre kényszerülnének a bankok. Miért is fizetnél, ha nem tartozol? A kölcsön egy olyan jogügylet, ahol annyi tőkét fizetsz vissza, amennyit megkapsz. A banknak a SeVizahiteles forrásteremtés során nem volt árfolyamkitettsége! Amit elkért tőlünk árfolyamveszteség jogcímen, az neki mind extra profit volt, más szóval jogcím nélküli gazdagodás. Ami a szűk rétegű bankár kasztnak extra nyereség további tőkét hozó befektetésekre és luxus kiadásokra, az a széles néptömegeknek a nyomorba, kilátástalanságba és öngyilkosságokba való taszítás! Hazudnak, amikor az ellenkezőjét állítják. És Te még mindig fizetsz egy csalónak? Ha igen, akkor az egész SeVizás társadalommal szúrsz ki, mert tovább élteted a kifosztó rendszert!PERELJ! A végrehajtást egy végrehajtás megszüntetésére irányuló perrel könnyen meg lehet akasztani évekre, amíg majd a többiek is felébrednek fásult közönyükből, és rájönnek, hogy az egyedüli békés megoldás a nemfizetés. Feltéve persze, ha addig nem oldódik meg békésnek egyáltalán nem mondható eszközökkel. Egyre kevesebben fogják tudni majd fizetni, mert a kamatok nőni fognak.TILTAKOZZ! Gyere ki az utcára tüntetni! Ha a 4 millió
közvetlenül érintettből csak százezren kint lennének egy időben és egy helyen, sorfalat tudnánk állni a Parlamenttől a Bankszövetségig, és valószínűleg elég meggyőzően tudnánk elmondani, hogy „mit kíván a magyar nemzet!” Lenne ereje? Akkor mi akadályoz meg benne?
A rövid bevezetőt és felszólalásokat követően rendszerkritikus zeneszámokat hallgattunk, járókelőkkel beszélgettünk, ismerkedtünk, zsíros kenyeret ettünk, és teát ittunk. A táblák, feliratok továbbra is jó szolgálatot tettek, helyettünk is elmondták az üzeneteket. Sokan megálltak, fényképeztek, videóztak. Voltak persze kevésbé tájékozottak és értetlenkedők is, nekik elmagyaráztuk, hogy ha valakit kirabolnak az utcán, akkor nem ő a bűnös, amiért volt nála pénz, hanem az, aki kirabolta.
Este 6 órakor pedig sor került a már több héttel ezelőtt beharangozott BANK felgyújtásra. Utánfutóra tettünk egy kartonpapírból elkészített méretes makettet, ami az összes kifosztó bankot szimbolizálta. Póka Laci kísérőszövege mellett gombostűvel rátűztük a kifosztó bankok általunk átköltött, a bank mibenlétét kifejező neveit és azok vezetőinek fényképét. A társadalmi hierarchiában és a maketten is alattuk kaptak helyet az őket kiszolgáló politikusok, rendőrkapitány és kúriai bírók fő reprezentánsai is a teljesség igénye nélkül helyhiány miatt, továbbra is Póka Laci csípős nyelvű kommentárjaival.
Amikor pedig már „a csilláron is banknevek, bankárok, politikusok, rendőrök, bírák lógtak”, és egy gombostűnyi hely sem volt a maketten, akkor következett a szertartásos és szakszerű lángra lobbantás Póka Laci tűzmester irányításával. Egyszerre gyulladt meg mind a négy sarka. A lángok hamar magasba csaptak, mi pedig áhítattal néztük a megtisztító tüzet. Képletesen elégettünk mindent, ami fájdalmat, szenvedést, megalázottságot, félelmet okozott, hogy EZEK TÖBBÉ ne tudjanak uralkodni felettünk! Ezentúl csak bátran és hittel tekintünk a jövőbe győzelmünk biztos tudatában! Ez a dolog szimbolikus üzenete.
Van persze egy kevésbé átvitt, kézzel foghatóbb értelmezési lehetőség is. Ez pedig az, hogy ha ennyire süket a társadalom erre a túlzás nélkül állított katasztrófára, akkor mit kell még tenni, hogy rést tudjunk ütni a közöny pajzsán? Netán valóban fel kell gyújtani egy bankot?! Lehet, hogy ez a tüntetés volt az utolsó kétségbeesett próbálkozásunk arra, hogy békésen megoldjuk?!
Miután pár perc alatt előttünk lett az enyészeté a BANK, e feletti örömünkben táncra perdültünk, ezzel kezdetét vette a rendszerkritikus utcabál. Felszabadultan és immár a BANK-tól is megszabadultan roptuk órákig. Jól esett kiengedni a fáradt gőzt, a hidegben addigra meggémberedett tagjainkat átmozgatni, megmelegíteni. Ezzel az utcabállal méltó módon koronáztuk meg egész éves utcai és banki jelenlétünket.
Közben emlékeztünk is. Megemlékeztünk azokról, akiknek bár ott kellett volna lenniük velünk együtt, csak lélekben tudtak, testben nem. Ők azok, akik nem bírták a bankok nyomását, terrorját, kifosztását, elfogyott az erejük, és saját elhatározásból távoztak e világból. A bankterror áldozatai. Számuk folyamatosan nő. Sokan vagyunk hibásak ebben. Minden egyes SeVizás, aki még mindig fizet, és nincs egyszerre, egy időben, egy helyen az utcán. Mécseseket gyújtva, fejet hajtva emlékeztünk meg róluk.
Így harcoltunk mi, így ünnepeltük a fény diadalát december 21-én. Hogy hogyan fogtok lakni Ti? Úgy, ahogy Ti akartok, a Ti választásotok szerint! Bárhogy történik is, az mindenképpen a Ti akaratotokat fogja majd tükrözni. Lehettek otthonaitoktól megfosztott, megtűrt (vagy nem) hajléktalanok, de lehettek saját értékeitekkel tisztában lévő, öntudatos, szabad és boldog emberek családotok körében! Ennek egy feltétele van. Meg kell fizetni az árát. Az ára a NEM FIZETÉS a banknak (micsoda paradoxon) és a folyamatos, nagyszámú utcai és banki nyomásgyakorlás.
Azzal köszöntünk el attól a 30-40 állandó jelen lévőtől, aki végig kitartott a hidegben 7-8 órán át, és minden tüntetésünkön ott van, hogy egy tüntetéssel ismét közelebb kerültünk a győzelemhez. Mert legyünk biztosak benne, hogy akik ott voltunk, azok mind győztesek, és banki kártérítéssel fogunk tudni kiszállni ebből a rémálomból. Ennek az az egyszerű oka, hogy szüntelenül máson sem jár az eszünk, csak azon, hogy hogyan tudjuk megvédeni otthonainkat, és hajlandóak vagyunk megfizetni ennek az árát. És nem vagyunk egyedül. Itt van nekünk a Nem adom a házamat mozgalom, ez a közösség, ahol kiállunk egymás mellett, összefogunk, egymást támogatjuk, így hatványozottan erősebbek vagyunk, mint külön-külön!
Az új évben pedig kipihenve, feltöltődve, hatalmas lendülettel január 5-én villámtüntetésekkel kezdünk a Szigetszentmiklósi Rendőrségnél és Kövér László szigetszentmiklósi otthonánál. Az erős kezdés után pedig jön a még erősebb folytatás, hogy 2016-ban elérjük azt, amit kitűztünk. A SeVizahitelek teljes eltörlését, a káraink megtérítését és az elkövetők felelősségre vonását. Veled vagy nélküled!
Ehhez kívánunk harcos, sikeres, győzedelmes új évet minden SeVizásnak!
A bankfelgyújtás videó felvétele:
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Belföld, Publicisztika, Valóság Tagged: akciók, deviza hitel, ne fizess, seviza mozgalom
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
