Hisztérikusan reagál Európa a lengyel illiberális fordulatra, bírálata ugyanakkor nem teljesen megalapozatlan – értékeli a Varsó körül felforrósodott hangulatot az Európai Bizottságban zajlott vita után és a mai, az Európai Parlamentben esedékes meghallgatás előtt Bogdan Góralczyk. A Varsói Egyetem Európa Központjának professzora Magyarországot is alaposan ismeri: a 90-es években diplomataként Budapesten dolgozott. A jelenlegi forradalmi átalakulásokhoz kritikusan viszonyuló elemző ugyanakkor a kétségtelen hasonlóságok ellenére is óvatos azokkal a hangzatos kijelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Lengyelország „orbanizálódna”.
– Mikor a választások előtt arról beszéltünk, hogy a magyar úton indul-e el Lengyelország is, azt mondta, hogy a lengyel társadalmat nem lehet ledarálni…
– Hát, most majd meglátjuk. Mindenesetre a civil társadalom már megmozdult. Megalakult és erős az egykor az emberi jogokért harcoló Munkásvédelmi Bizottsághoz, a KOR-hoz hasonlítható, demokráciát védő bizottság, mely máris az alkotmánybírósághoz fordult. Erős a sajtó ellenállása is. Hiába szállja meg a kormány a közmédiát, a többség a két nagy, magántulajdonban lévő csatornát, a TVN-t és a Polsatot nézi.
– De nemcsak a civil társadalom erős, hanem Magyarországhoz képest az ellenzék is. A kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS) nincs a szejmben kétharmados többsége…
– Ez így van, a Jog és Igazságossággal együtt szavaznak azonban Kukizék, és Jaroslaw Kaczynski célja az alkotmányos többség megteremtése. S mivel a PiS szemmel láthatólag a rendszer teljes megváltoztatására törekszik, forró tavaszra számítok. A lengyel társadalom nagy része ugyanis nincs felkészülve egy illiberális fordulatra, és Magyarországgal ellentétben nem süllyedt apátiába sem.
– Egyelőre a rendszer átalakítását tekintve Jaroslaw Kaczynski hatalmas léptekkel halad az úgynevezett orbáni úton. Pontosabban a 2005-ben éppen általa meghirdetett, „negyedik köztársaságként” aposztrofált irányba, nemde?
– Igen, ezt a fajta átalakítást a PiS kezdte el, és Orbán teljesítette ki. Óvnék azonban attól, hogy közvetlen párhuzamba állítsuk a két országot. Eleve más a geopolitikai kihívás, Lengyelország ugyanis közvetlenül Oroszország és Németország között fekszik, más a hozzáállása a továbbra is feszült ukrán helyzethez, és más a viszonyulás az Egyesült Államokhoz.
Bogdan Góralczyk
– A Nyugat egyelőre inkább a hasonlóságokat látja, s az Európai Unió éppen a magyar fejleményekre kitalált jogállamisági mechanizmust indítja be. Ami most történik, az kétségtelenül szembemegy az európai értékek szellemiségével, ám véleményem szerint nem törvénysértő, „csupán” nem etikus. Tényleg veszélyben van Lengyelországban a demokrácia?
– A kulcskérdés e tekintetben az alkotmánybíróság, hiszen az új rendszert csak ezt meggyengítve vagy átvéve lehet létrehozni. A taláros testület kérdésében pedig jelenleg patthelyzet alakult ki.
– Azért azt se felejtsük el, hogy politikailag motivált volt az a sietség is, amellyel a búcsúzó kormány új tagokat nevezett ki, mint ahogy a közmédiát is hozzá közel állók vezették. Inkább az átalakítás gyorsasága és kétségtelenül durva stílusa a gond…
– Ez mind igaz. Most azonban többről van szó, szembemegy az alkotmány szellemével a médiáról folyó vita, a közmédia kormány alá rendelése, vagy amikor a rendészeti törvényt megpróbálják úgy átalakítani, hogy többek közt lehetővé tennék a bírósági engedély nélküli lehallgatást. Ugyanígy aggályos a közalkalmazotti gárda feltöltése pártkatonákkal. S jön a bíróságok átalakítása, a legfőbb ügyész leváltása.
– Ismerős forgatókönyv. A rendszer kapott már nevet is?
– Negyedik köztársaságról most senki sem beszél, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az átalakítások nem illeszkednek az EU-nak a koppenhágai kritériumokban lefektetett elveihez.
– Az unió ennek ellenére óvatos, és az Európai Bizottság ugyan vizsgálódik, ám érezhetően nem akarja szembefordítani magával Varsót…
– Az óvatosság inkább csak egyes vezető tisztségviselők nyilatkozatait jellemzi, nem a bizottság lépéseit, az Európai Parlament pedig nyíltan és hangosan bírálni fogja a lengyel kormányt. Lengyelországnak az EU nem fogja megengedni azt, amit Magyarországnak. Egyrészt mert középhatalomról van szó, másrészt sokkolja Brüsszelt, hogy a gazdasági sikerek ellenére állt be ilyen fordulat, ami ráadásul még komolyabb súlyt ad Közép-Európa szkepticizmusának, és az illiberális gondolkodás erősödésével alááshatja magának az Európai Uniónak az alapjait is. Az EU erre egy mag létrehozásával válaszolhat, amelyben a jelenlegi trendek folytatódása esetén biztosan nem lesz benne sem Magyarország, sem pedig Lengyelország.
– Az uniós nyomás növekedése ugyanakkor belpolitikai értelemben tovább erősítheti Jaroslaw Kaczynskit, mint tette azt Orbán Viktorral is…
– A PiS magját biztosan megerősítik a nyugati bírálatok, az egész társadalom reakciójával azonban óvatosabb lennék. Egyelőre a forradalmi átalakítások lázában ég az ország, de egy-két hónap alatt jobban kirajzolódik majd, milyen irányban alakulnak a dolgok. Apátiába fordul, mint Magyarországon, avagy kimegy az utcákra, mert félti az egzisztenciáját, a gazdaság növekedését.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 19.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
