Sokkoló képekkel mutatta be Amerikának a polgárháború valóságát Matthew Brady

Sokkoló képekkel mutatta be Amerikának a polgárháború valóságát Matthew Brady

Mathew Brady a dagerrotípia, a fényképezés történetében elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás úttörői közé tartozott Amerikában. A polgárháborút segítőivel végigfényképező Bradyt sokan a fotóriporteri munka atyjának tekintik.

Brady 195 évvel ezelőtt, 1822. május 18-án született a New York állambeli Warren megyében. Kora gyermekkoráról keveset tudunk, a forrásokból az azonban már kiderül, hogy fiatalon New York városába ment festészetet tanulni.

Itt találkozott Samuel Morse-zal (akiről kevesen tudják, hogy festőként is tevékenykedett), aki elsőként alkalmazta Amerikában a dagerrotípia eljárását (és aki személyesen ismerte Louis Jacques Daguerre-t).

Brady eleinte csak a Morse által készített képeknek szánt, bőrből készült keretek megalkotásával foglalkozott, ám később maga is a dagerrotípia készítésének mesterévé vált. Azzal párhuzamosan, hogy kezdték országszerte megismerni a munkásságát, egyre több neves személyiségről készíthetett felvételt, többek között Edgar Allan Poe-ról is.

Majd következett az amerikai polgárháború, amely során Brady elsőként ismerte fel, mekkora szerepe lehet a fotóknak a testvérharc dokumentálásában.

Saját költségén egy csapatot szervezett maga köré, akiknek a segítségével végig az események közelében maradhatott. Ők lettek a világ első háborús fotósai. Brady felügyelte fényképészei munkáját, és még magánygyűjtőktől is vásárolt képeket, hogy gyűjteménye minél teljesebb legyen. 

Hírdetés

A fotósok számos történelmi ütközet helyszínén – többek között az első Bull Run-i csatánál, az antietami és a gettysburgi csatánál – is jelen voltak. A Brady egyik fotósa, Alexander Gardner által az 1862-es antietami csatáról, illetve annak következményeiről készített felvételek valósággal „sokkolták a nemzetet”.

A háború után a kormány 25 ezer dollárért megvásárolta a polgárháborús fotógyűjteményt, amelynek nagy részét a Kongresszuszi Könyvtár oldalán lehet megtekinteni.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »