Műemlékvédelmi konferenciát szervezett a budapesti Teleki László Alapítvány kedd délután a sepsikilyéni unitárius templomban. Ugyanakkor bemutatták Mihály Ferenc és Szász Erzsébet Míves famunkák Erdélyben, valamint Tóth Boglárka és Fehér János Sepsiszék templomainak történeti fa- és tetőszerkezetei című kötetét.
Ez a templom gyöngyszeme nemcsak a lelkészségemnek, nemcsak a gyülekezeti munkámnak, hanem a térségnek is – mondta köszöntőjében a házigazda lelkész, Péterfi Ágnes. Az itteni gyülekezet már elfogyóban, ezért az Élet a templomban című kezdeményezésükkel hasonló rendezvényeket igyekeznek bevonzani a hajlékba, felekezettől függetlenül, hogy mások is tudják meg és hirdessék, mekkora kincs és mekkora csoda van itt.
Azt, hogy mekkora kincs ez a templom, a konferencia első előadója, Jánó Mihály művészettörténész fejtette ki. A kilyéni unitárius templom európai ritkaság, ezt bátran merem állítani – mondotta. Ugyanis azok a motívumok, melyek itt láthatóak, sehol máshol nem találhatók meg. Nemcsak hogy a magyar nyelvterületen és a középkori magyar művészetben, hanem Európában sem láthatók, mint ahogy a Szent László-legendaciklus sem ismert Európában, csak a magyar nyelvterületen, a középkori Magyar Királyság területén. Ez sokkal több, mint hungarikum, hangoztatta a szakember. Jánó Mihály a falképek vázlatos bemutatása után a Szent László-ciklus utolsó falképéről, a szív felajánlásáról beszélt.
Szakács Tamás restaurátor, Kiss Loránd restaurátor csapatának a tagja a sepsikilyéni és kökösi unitárius templom falképeinek restaurálásáról tartott szakmai előadást. Mihály Ferenc restaurátor a Teleki László Alapítvány műemlékmentési programjáról, háromszéki festett asztalosmunkák helyreállításáról, egykori mesterekről, köztük Barátosi Kovács Jánosról és Homoródoklándi Asztalos Józsefről, valamint a barátosi református templom bútorzatának restaurálásáról értekezett.
Tóth Boglárka régész erdélyi műemlék templomok dendrokronológiai kutatásáról beszélt. A dendrokronológia a fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló, keltezéssel foglalkozó tudományág. A fák évgyűrűinek századmilliméter pontosságú lemérésével és elemzésével megállapítható a fa kivágásának éve és évszaka. Az építkezésre, ahol a fát felhasználták, ez után került sor. 2003 óta közel négyszáz műemlék épületből, lelőhelyről gyűjtöttek dendrokronológiai vizsgálatra mintákat, adatsorokat. Ezek alapján ma már több keltezett helyi kronológia, illetve adatsor áll rendelkezésükre, így tölgyfa- és jegenyefenyő-szerkezetek, elemek esetében ma már nagy biztonsággal tudunk Erdélyben a 12., 13. század és a jelenkor közötti időszakokban, továbbá 18–19. századi lucfenyőszerkezetek, fatárgyak esetében keltezni. E módszerrel Sepsiszéken 35 település 44 templomában végeztek kormeghatározást. Megtalálták Erdély legrégebbi faszerkezetét, amely a magyarvistai református templomban van.
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója elmondta, ők csupán tették a dolgukat. Nemcsak pénzzel, hanem szakmai háttérrel támogatták a Kárpát-medencei műemlék-helyreállításokat. A Rómer Flóris Terv révén 170 épület helyreállításában vettek részt. 2016 és 2023 között 2,55 milliárd forintot fordítottak műemlékmentésre, ebből 1,2 milliárdot Erdélyben. Itt 94 helyszínen dolgoztak, 16 műemlék épület teljes felújítását végezték el. Háromszéken a kilyéni, kökösi és sepsiszentkirályi unitárius templomot, a kálnoki unitárius haranglábat, Barátoson a református templomot, Alsóesztelneken a római katolikus templomot újították fel, a gidófalvi falképeket restaurálták, az árkosi unitárius templom várfalát erősítették meg.
Az előadások után Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szólt az egybegyűltekhez, kiemelve: a megyeháza támogatja az egyházakat épületeik felújításában, karbantartásában, erre a célra évente 2 millió lejt fordítottak, támogatták a most bemutatandó könyv megjelenését is. Nagy Péter, a társkiadóként közreműködő kolozsvári Exit Kiadó vezetője közölte, leginkább az erdélyi terjesztésben és népszerűsítésben működnek közre, ugyanis mint megjegyezte: Erdélyben nem létezik könyvterjesztés. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója örömét fejezte ki, hogy az eredetileg bejelentett könyvbemutatót végül konferenciává bővítették, és további támogatásáról biztosította a műemlékesek ügyét.
A konferencia második részében bemutatott könyvek ismertetésére visszatérünk.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
