Közel háromszáz ember veszett oda egy ukrán falu mellett, amikor lezuhant a Malaysia Airlines MH17-es járata. A hozzátartozók gyászolnak és büntetést követelnek a felelősöknek, akikről máig nem tudni, pontosan kicsodák. Eközben a helyszínhez közeli falu lakosait összehozta a tragédia, de sokan annak megszállottjai lettek.
Jó eséllyel senki sem hallott a kelet-ukrajnai, ma oroszbarát szakadár területeken elhelyezkedő Hrabove falucskáról, ahol ezer ember él. Legalábbis egy évvel ezelőttig ismeretlen volt a falu neve a nemzetközi közvélemény előtt, azóta viszont rendre felbukkan a hírekben. Ennek oka, hogy 2014. július 17-én itt zuhant le a Malaysia Airlines MH17-es járata, rajta 283 utassal és tizenöt fős legénységgel. Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépen 193 holland, 43 maláj, 27 ausztrál, 12 indonéz, 10 brit és néhány belga, kanadai, német, új-zélandi és filippínó utazott. Mind meghaltak.
Ukrán–orosz csörte
A falu melletti mezőre zuhant géppel kapcsolatban máig nem tiszta teljesen a kép. Az oroszok szerint az ukránok lőtték le, nyugati szakértők és politikusok viszont műholdképekre és elfogott rádióbeszélgetésekre hivatkozva azt közölték: egy Buk löveggel szedték le az utasszállítót. Egy egykori szakadár katonai vezető, Alekszandr Hodakovszkij tavaly elismerte, hogy volt egy Buk a birtokukban, és amint tudomást szerzett a létezéséről, máris jöttek a hírek a lelőtt maláj gépről. Majd visszavitték a Bukot Oroszországba – állította akkor. Ezzel összecseng a nemzetközi szakértők megfigyelése is. A legvalószínűbbnek egyébként az a forgatókönyv tűnik, hogy az egymástól függetlenül feladatot teljesítő szakadár csoportok egyike véletlenül lőtte le az MH17-et, miután folyamatosan ukrán vadászgépekre lődöztek. Az oroszok persze tagadtak, majd megnövelték jelenlétüket a térségben.
Az esetet nemzetközi vizsgálóbizottság járta körbe, jelentésük október végére várható. A vizsgálathoz közeli források a CNN-nek azt nyilatkozták: a bizonyítékok arra utalnak, hogy az oroszpárti szakadárok lőtték le a gépet. Ugyanerre utalt az ausztrál 9Newsnak adott nyilatkozatában Eliot Higgins, aki részt vett a feltárásban. A holland miniszterelnök, Mark Rutte, az ausztrál kormányfő, Tony Abbott és maláj kollégájuk, Najib Razak külön nemzetközi büntetőbíróság felállítását javasolta az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ). A testület a már létező, súlyos bűntények tetteseinek felelősségre vonására létrehozott nemzetközi büntetőtörvényszékek mintájára alakulna, hasonlóan a Ruanda és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntényeket vizsgáló hágai törvényszékekhez. Az ENSZ minden tagállama köteles lenne együttműködni vele.
Kétséges, hogy a szervezet felállhat-e, hiszen az oroszok vétójoggal rendelkeznek az ENSZ Biztonsági Tanácsában, s múlt héten közölték: elvi okokból nem egyeznek bele egy ilyen bíróság létrehozásába. A Pravdának nyilatkozó szakértő, Alekszandr Krilov szerint ahhoz, hogy Oroszországot ilyen bíróság elé lehessen citálni, előtte meg kellene semmisíteni. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerdán kijelentette, nincs alapja annak, hogy ilyen büntetőbíróságot hozzanak létre. „Kétségeinket osztja Kína is. A határozatot az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazza, talán serényebben is, mint a malájok” – mondta, majd hozzátette: „Szakértőinket kizárták a vizsgálatból. Időnként arról kapunk részleges információkat, hogy miképpen zajlik a nyomozás” – mondta. Csurkin kifogásolta, hogy a vizsgálatot teljes titokban folytatja egy maroknyi ország. „Nem helyes, indokolatlan egy nemzetközi bíróság létrehozását felvetni, amikor nemzeti szinten gyakorlatilag befejeződött a nyomozás” – érvelt az orosz ENSZ-nagykövet két nappal a maláj utasszállító tragédiájának első évfordulója előtt.
Egy megrongálódott feszület mögött sétál egy nő Hrabove határában 2015. április 23-án Fotó: ODD ANDERSEN / Europress/AFP
A maláj miniszterelnök mindenesetre magabiztos, múlt szombaton azt mondta: „Nem fogunk ujjal mutogatni senkire, amíg a hiteles bizonyítékok a rendelkezésünkre nem állnak, ugyanakkor bizonyosak vagyunk benne, hogy már egészen közel állunk ahhoz, hogy megnevezzük az utasszállító katasztrófájáért felelős személyeket.”
Minden nap július 17-e
Az áldozatok hozzátartozói egy évvel az eseményt követően is gyászolnak, sokan nem tudják feldolgozni szerettük halálát. Silene Fredriksz-Hoogzand fia, Bryce és annak barátnője, Daisy Balira indult a géppel, szobájuk máig érintetlen – mesélte a hölgy az Associated Pressnek. „Minden folytatódik körülötted, próbálsz bekapcsolódni, de nagyon nehéz” – mondta Silene a család rotterdami otthonában.
Emellett folyton ott motoszkál az agyukban az, amire a nemzetközi közvélemény is kíváncsi: mi történt, mi miatt kellett közel háromszáz embernek meghalnia? Silene férje, Rob Fredriksz szerint geopolitikai okok állnak amögött, hogy késlekednek a holland hatóságok a nyomozásaik eredményének nyilvánosságra hozatalával. „Túl óvatosak. Picit félnek. Szerintem politikailag túl érzékenyek” – mondta. Hozzátette: egy év telt el, de nem haladtak előre. „Nekünk minden nap július 17-e” – zárta szavait.
A világ túlsó felén, az ausztráliai Melbourne-ben élő James Rizk viszont bízik abban, hogy az alapos vizsgálat révén szülei gyilkosai elnyerik méltó büntetésüket. Rizk az AP-nek azt is kifejtette: mindkét malájgépes katasztrófában vesztett el családtagokat. Az MH370-en – amely az Indiai-óceán fölött tűnt el 2014 márciusában – édesanyja mostohaanyjának bátyja és sógornője utazott. Rizk szüleiről a helyi ausztrálfutball-klub fog megemlékezni, amelynél mindketten dolgoztak: egy plakettet kapnak az egyik lelátónál.
Megszállottak a faluban
Na de mi történt Hrabovéban akkor és azóta? Christopher Miller, a Mashable újságírója elment a faluba, ahol Vlagyimir Berezsnoj polgármester elmesélte neki: mindenki pánikolt egy évvel ezelőtt, mert azt hitték, a háború elérte a falujukat. Törmelékek és testek zuhantak le az égből – ez volt az első jele annak, hogy valami történik, aztán földet ért a legnagyobb gépdarab is, mini földrengést okozva. Mivel mindenki tudta, hogy a frontvonal messze húzódik, azt hitték, légi támadást intéztek a falu ellen. Berezsnoj azonban a lakossággal ellentétben nem bújt el, hanem kiszaladt a mezőre, megnézni azt, amit ő katonai gép roncsának hitt. Aztán rábukkant a Malaysia Airlines feliratra és rádöbbent, mi történhetett.
Egy férfi biciklizik az MH17-es járat maradványai előtt Hrabove határában 2014. november 7-én Fotó: DIMITAR DILKOFF / Europress/AFP
A polgármester szerint szörnyű volt látni és tapasztalni ezt a szörnyűséget, mégis, a faluban sokan az eset megszállottjai lettek, főként az elhunytak miatt. Egy neve elhallgatását kérő hölgy például elmesélte: annyi áldozat közösségimédia-profilját tanulmányozta, amennyire csak képes volt. Egy Nagyezsda keresztnevű nő pedig barátjáról elmondta: minden áldozat arcképét és rövid élettörténetét tudja fejből.
Vallásosak lettek
A falu megváltozott. Nyikolaj Gobulov műszerész szerint a tragédia összehozta Hrabove lakosait, máshogy értékelnek dolgokat és viszonyulnak az élethez, mint korábban. Vallásosabbak lettek, egyre többen járnak misére. Sokan abban a hitben élnek, hogy azért nem a falura esett a gép, mert „áldottak” a lakosok. Ezzel kapcsolatban ma már azt mesélik, hogy néhány nappal az MH17-es lezuhanása előtt vallásos szertartásokat tartottak – azért imádkoztak, hogy ne essen bántódásuk a háború miatt –, ennek is tulajdonítják, hogy a faluból senkinek nem lett baja. Igaz, ha nem lennének a humanitárius segélyek, már éhen haltak volna a háborúskodás okozta élelmiszerhiány miatt. Az évfordulón azért imádkoznak, hogy béke köszöntsön a világ minden polgárháborús térségére – mondta Berezsnoj.
Az MH17-es járat maradványai Hrabove határában 2014. november 10-én Fotó: DIMITAR DILKOFF / Europress/AFP
A mezőn ma már szinte nincs is nyoma annak, mi történt itt egy éve – írta helyszíni riportjában a The Guardian. A falu lakosai márciusban, a minszki tűzszünetet követően kezdhették eltakarítani a roncsokat és személyes tárgyakat – ezek egy részét egyébként a környéken élők már a balesetet követően eltulajdonították. Végül a tárgyakat egy holland misszió vitte el, az Orvosok Határok Nélkül pedig gyermekpszichológust küldött a faluba. A helyszínen kis emlékhelyet alakítottak ki néhány plüssmackó és gyertya segítségével, a közeli villanyoszlopra pedig egy verset függesztettek ki, amely szabad fordításban így hangzik:
„Állj meg és imádkozz,
Érezd, ahogy telnek a percek.
Itt zuhant le a Boeing,
és egy szörnyű pillanat alatt
mindannyiuk élete oda lett.”
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
