Egyre népszerűbb az autóstoppolás a fiatalok körében Európában, legalábbis erre utal a „hitchhiker”-találkozók, -versenyek, virtuális közösségek és telefonos applikációk egyre növekvő száma. Magyarországon idén szervezték meg az első stopposversenyt, s a nagy sikerre való tekintettel novemberben ismét próbára teheti magát az, aki szerint ingyenfuvart szerezni egyszerű és szórakoztató. A kalandok kergetése közepette is ügyelni kell azonban saját és környezetünk biztonságára.
Előbb-utóbb mindig megáll valaki, nem maradok az út szélén – vallja Kovács Péter, Magyarország első autóstoppos versenyének megálmodója és egyik szervezője. A HungaroHitch szellemi atyja
16-17 éves volt, amikor először stoppolt, majd éveken át „félig csóróságból, félig szórakozásból” választotta az utazásnak ezen módját, hogy eljusson az ország különböző pontjaira. A térinformatikus azonban ma már elsősorban az izgalom miatt tart ki a stoppolás szenvedélye mellett, no meg azért, mert az utazás során rengeteg embert és érdekes élettörténeteket, különleges sorsokat ismerhet meg. Eddig belföldön és külföldön összesen 10-12 ezer kilométert tett meg idegenek járművein, s a legtöbb idő, amennyit várnia kellett egy alkalmi fuvarra az út mentén, emlékei szerint négy óra volt. Noha a jó élmények száma messze felülmúlja a rosszakét, azt azért nem állítja, hogy nem fordultak elő vele veszélyes helyzetek. Ausztriában például megtörtént, hogy a sofőr nem sokkal azután, hogy elindultak, gyanús porcsíkot szívott fel a kormánykerékről.
Olaszországban pedig olyan emberek alkalmi utasa is volt, akiket feltehetően már jól ismertek a rendőrök. Az autót ugyanis megállították a hatóságok, és igazoltatás közben kipakoltatták velük a kocsi teljes tartalmát.
Előfordult olyan is, hogy az olasz rendőrök szándékosan magukkal vitték a magyar stoppost egy erdős, kihalt területre, hogy így „büntessék meg”, amiért szerintük illegális helyen próbált fuvarhoz jutni. A rossz élményeknél azonban sokkal szívesebben emlékezik a kellemes meglepetésekre: ilyen volt például, amikor Hollandiából hazafelé jövet a holland–német határon felvette egy afgán férfi, aki kisvártatva a legnagyobb bizalommal átadta neki a kormánykereket, majd a következő pár száz kilométert a hátsó ülésen töltötte, mély álomba merülve. Szintén a német autópálya közelében történt, hogy egy csapat albán festő-mázoló vendégmunkás állt meg neki, és amikor megtudták, merre tart, módosították saját terveiket, hogy el tudják vinni őt úti céljához.
Kettős benyomás
Kovács Péter tapasztalatai szerint szinte mindig azok az autósok állnak meg, akik korábban maguk is stoppoltak. Magyarországon például gyakran olyanok veszik fel, akik korábban kiskatonaként maguk is ilyen módon jutottak haza a pihenőkre. Érdekes azonban, hogy azok sem mindig barátságosak, akik megállnak a stopposnak. Általában az első néhány perc után kiderül, hogy van-e kedve beszélgetni a sofőrnek, vagy sem.
Van, hogy pillanatok alatt mély, személyes beszélgetés kezdődik a stoppos és az autós között, de az is előfordul, hogy teljes csendben fogynak a kilométerek. A több száz személyes történet meghallgatása nyomán Kovács Péternek kettős benyomása alakult ki az emberekről, a kép egyszerre pozitív, ugyanakkor kicsit szomorú is. Szerinte ugyanis nagyon sok a jó szándékú ember, aki szívesen segít másokon, de az elbeszélésekből úgy tűnik, rengetegen vannak, akik külföldön „gürcölnek”, hogy megélhetést biztosítsanak maguknak és családjuknak, hiába telnek azonban az évek, mégsem jutnak egyről a kettőre.
Reneszánszát éli a stoppolás
Több tucat, stoppolóknak létrehozott online oldal, internetes közösség és telefonos applikáció bizonyítja, hogy a stoppolás ismét reneszánszát éli Európában. Szintén ennek bizonyítéka az évente stopposok által stopposoknak megrendezett nemzetközi találkozó, az úgynevezett European Hitchgathering, amelyet idén nyáron nyolcadik alkalommal tartottak meg, ezúttal Dél-Franciaországban, a Saint-Laurent-du-Pape nevű település közelében. A 150-250 embert vonzó esemény különlegessége, hogy nincsen semmilyen fix program. A szervezők ugyanis abból indulnak ki, mire mindenki elér a helyszínre, annyi élménnyel gazdagodik, hogy bőven lesz miről beszélgetni. Bár Kovács Péter a Hitchgatheringen még nem volt, elmondta, hogy az idén júliusban először megrendezett kétnapos HungaroHitch után szintén tartottak egy találkozót, amely ugyanerre a forgatókönyvre épült, és igen jól sikerült.
A júliusi HungaroHitch versenyre több mint negyven csapat nevezett, s a győztes a Puffin lekvár nevű, igen nagy stoppolási rutinnal rendelkező vegyes páros lett. Kérdésünkre Kovács elmondta, bár hivatalosan még nincsen meghirdetve, a megméretésnek idén november végén lesz folytatása. A versenyre 3000 forint nevezési díj ellenében a rendezvény honlapján lehet majd jelentkezni kétfős csapatoknak. A feladat az, hogy egy megadott időkereten belül stoppal el kell jutni bizonyos helyszínekre, ahol különböző feladatokat kell megoldani (például le kell fotózni valamit, vagy válaszolni kell megadott kérdésekre).
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 17.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
