A községek közel egyharmadában nincsen elsődleges orvosi ellátás, a lakosoknak a szomszédos falvakba vagy városokba kell utazniuk – derült ki a Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) felméréséből. Az egészségügyi minisztérium készülő reformtervei elméletileg orvosolnák ezt a problémát.
A ZMOS 535 önkormányzat bevonásával készítette el a felmérést, hogy tisztább képet kaphasson arról, a lakosság hány százaléka képes elsődleges orvosi ellátáshoz jutni a lakhelyén. Az elsődleges orvosi ellátáshoz az általánosok orvosok, a gyermekorvosok, a fogorvosok és a nőgyógyászok rendelői tartoznak. Mint kiderült, a falvak 31,8 százalékában nincsenek ilyen rendelők, vagyis a betegeknek a környező községekben kell orvosi ellátást keresniük. A fiatalabb lakosság esetében ez kevésbé okoz problémát, viszont az idős, nehezen utazó pácienseknek ez komoly kihívást jelenthet.
A ZMOS felmérése arra is rámutatott, amit az egészségügyi szakértők már évek óta hangsúlyoznak: nemcsak a munkaerőhiánnyal van probléma, hanem azzal is, hogy az általános orvosok jelentős része pár éven belül nyugdíjba vonul.
„Egyebek mellett azt is megtudtuk, hogy a körzeti orvosok egyharmada már nyugdíjaskorú. Hatalmas problémáinak vannak azzal, hogy ha egy körzeti orvos nyugdíjba megy, akkor nincs kinek helyettesítenie”
– jegyezte meg Božena Kováčová, a ZMOS munkatársa, hozzátéve, hogy ez a probléma a gyermekorvosokat is érinti. A társulat úgy véli, hogy az elsődleges orvosi ellátás hiánya komoly hatással van az emberek életminőségére. Elmondásuk szerint a rendelői hálózatnak igazodnia kellene az emberek valós igényeihez, és figyelembe kellene vennie a demográfia alakulását, illetve az egyes régiók sajátosságait is. „Szeretnénk megoldani az egészségügy problémáit, ezért továbbra is foglalkozunk a témával” – mondta Branislav Tréger, a ZMOS vezetője.
A kormány nemrégiben elfogadta az egészségügyi minisztérium nagyszabású reformtervét, amelynek keretén belül a tárca az általános orvosok és a gyermekorvosok rendelőjének hálózatát is stabilizálná. A reform lényege, hogy folyamatosan figyelemmel kísérnék az egyes járásokat, és adatokat gyűjtenének arról, hogy hol nem jutnak a betegek egészségügyi ellátáshoz, emellett pedig az orvosok életkorát is nyilvántartanák. Ezeket az adatokat a minisztérium évente frissítené, majd kiértékelné, hogy mely járásokban jelenthet problémát a rendelők hiánya. Azokban a járásokban, ahol az orvoshiány kritikus méreteket ölt, a tárca anyagi támogatást is nyújtana az egészségügyi dolgozóknak, amelyeket egy saját rendelő megnyitására fordíthatnának. Egy orvos körülbelül 60 ezer eurós támogatást igényelhetne. A pénzt az uniós megújítási tervből biztosítanák be.
Emellett a reform kitágítaná az általános orvosok és a nővérek hatáskörét is, hogy a betegeknek kevesebbet kelljen a szakorvosokat látogatniuk. Végül a tárca az orvosok bérezését is átformálná.
Ahhoz azonban, hogy a reform elindulhasson, a javaslatnak át kell jutnia a parlamenten. A képviselők várhatóan a novemberi ülésen tárgyalnak róla, de akkor még csak első olvasatban. Ha meg is szavazzák a reformot, leghamarabb csak jövő januárban léphet életbe.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
