Sok hívet vonz a pápai aranyrózsa Csíksomlyóra

Sok hívet vonz a pápai aranyrózsa Csíksomlyóra

Látványosan megnőtt az elmúlt időszakban a csíksomlyói Mária-kegyhely iránti érdeklődés Ferenc pápa látogatásának köszönhetően: a katolikus egyházfő június elsejei szentmiséje óta egyre több zarándok rója le tiszteletét a Szűzanya szobránál, és csodálja meg a pápa különleges ajándékát, az aranyrózsát – írja a Székelyhon.ro.

„Ferenc pápa a Szűzanya nagy tisztelője, ezért saját kérése volt, hogy Csíksomlyóra is ellátogathasson romániai útja során. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, és örömünkre szolgált, hogy itt találkozott a Romániában élő magyar katolikus hívekkel. Ráadásul Szent Péter utódaként hálája és elismerése jeléül aranyrózsát ajándékozott a Mária-kegyszobornak” – elevenítette fel a június elsejei történelmi eseményt Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője, a csíksomlyói kegytemplom korábbi igazgatója.

annak ellenére, hogy tiltott volt a búcsújárás, és akik megőrizték hitüket annak dacára is, hogy megaláztatásban volt részük – tette hozzá a tartományfőnök.

„Csíksomlyó üzenete az, hogy tarts ki hitedben. Ez volt a mondanivalója a pápalátogatásnak, és ezt a gondolatot vésték föl a Salvator-kápolna előtti keresztre is a pünkösdi búcsú emlékére: »Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben«” – fogalmazott a ferences szerzetes. Hozzáfűzte, a pápai ajándék, az aranyrózsa – amely a Kárpát-medencében egyedi – szintén egy örök emlék és egyben fogadalmi tárgy, amely hitünk megerősítője.

„Bár kegyhelyünk nem tartozik a legnagyobbak közé, mégis Kelet-Közép-Európában egyedinek számít, hogy egy nap ekkora zarándoksereg összegyűl a nyeregben néhány órára, és ahogyan szépen összegyűlt, olyan szépen el is oszlik. A pápalátogatás alkalmából a hírekben megemlítették Csíksomlyót is, így olyan emberek is tudomást szereztek a Mária-kegyhelyről, akik még nem hallottak róla, akár országon belül, akár a nagyvilágban. Éppen ezért Ferenc pápa erdélyi útját megelőzően és utána is megnőtt a Csíksomlyóra zarándoklók száma” – mondta Urbán Erik.

Többen kíváncsiak a pápai szentmise helyszínére, ezért megnézik a Hármashalom-oltárt is, ahol a Szentatya homíliát mondott. Az ország különböző részeiről és külföldről is sokan érkeznek Csíksomlyóra. Ugyanis a magyar és román nyelvű tájékoztató füzetek mellett számos angol és német nyelvű ismertető is fogy, ebből is következtethetnek arra, mennyien jöhetnek külföldről a Mária-szoborhoz. A pápalátogatás egyik gyümölcse, hogy Csíksomlyó még inkább bekerült a zarándokutak vérkeringésébe – fogalmazott a rendtartomány főnöke.

Hírdetés

A pápalátogatáson kívül szintén sok zarándokot vonz Csíksomlyóra az, hogy a kegyhely tagja az Európai Máriás Hálónak, amelyhez húsz ország huszonegy kegyhellyel csatlakozott, Romániát pedig Csíksomlyó képviseli. Ennek a hálózatnak is köszönhető, hogy sok külföldi zarándok jön a Szűzanyához. Így nemcsak magyar, hanem más nemzetiségű, például lengyel zarándokok is érkeznek szép számmal. Sok lengyel zarándokcsoport a częstochowai Fekete Madonna-kegyhellyel való jó kapcsolat révén jut el Csíksomlyóra. Emellett francia, angol és olasz zarándokok is megfordulnak itt.

A csíksomlyói kegytemplom napközben 6 és 20–20.30 óra között van nyitva, alkalmanként éjszaka is, amikor virrasztás zajlik.

„Ezt az utóbbi öt évben vezettük be, mert most már szinte mindennap több olyan zarándokcsoport érkezik, amely saját szentmisén szeretne részt venni” – mondta Urbán Erik. Hozzátette: jó, ha a csoportok előre jelzik, hogy idegenvezetőre is szükségük van. Ezt a feladatot többnyire helyi szerzetesek vállalják, bemutatják a templom történetét, a ferencesek életformáját, lelkiségét, azonban van szerződésük hivatásos idegenvezetővel is.

Annak ellenére, hogy voltak hangok, amelyek a kegyhelyek kiüresedését jelezték előre, éppen az ellenkezője történt: nagyon fellendült a zarándokhelyek lelkiélete. „Az Egyház odafigyel erre, Ferenc pápa is szorgalmazza, hogy a kegyhelyek töltsék be azt a szerepüket, amelyet VI. Pál pápa úgy fogalmazott meg, hogy a kegyhelyek az Egyházban igazából lelki klinikák” – magyarázta Urbán Erik. Ennek pedig egyebek mellett úgy tudnak megfelelni, ha olyan lelki programokat szerveznek, amelyek válaszolnak az újabb kihívásokra, ugyanakkor helyet adnak a népi vallásosságnak is. „Az emberek erőt merítenek a kegyhelyből. Azt nem tudjuk lemérni, hogy a lelkekben milyen csodák mennek végbe, azonban a hívők kegyhely iránti töretlen bizalmát és hitét jelzik a kézzelfogható hálatáblák” – fogalmazott a tartományfőnök.

Forrás: Barabás Hajnal/Székelyhon.ro

Fotó: Pinti Attila/Székelyhon.ro

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »