A közjegyzői kamara felmérése igazolta a napi munkavégzés során tapasztalt hiányosságokat, az elhalálozás utáni vagyontervezés még alig van benne a köztudatban – mondta az InfoRádiónak Böröcz Helga közjegyző, aki a kamara által rendelt kutatás eredményeit ismertette.
A magyarok 90 százalékának nincs végrendelete.
A tendenciák egyébként jók, de évtizedekre van szükség, mire ebben a tudatosságban a nyugati kultúrához felzárkózunk – tette hozzá.
„Nálunk még mindig úgy gondolják az állampolgárok, hogy megfelel számukra a törvényes öröklés, nem akarnak beleavatkozni annak a rendjébe, pedig a végrendelkezés azt jelenti, hogy az elhunyt eltérhet a törvényes rendtől.”
A végrendelet érvényességéhez a jogszabály szerint sem a letétbe helyezés, sem a nyilvántartásba való bejegyzés nem szükséges, de a dokumentum előkerülte szempontjából ezek nagyon fontosak. Annak, aki végrendeletet tervez, azt javasolja, vegye fel a kapcsolatot közjegyzővel, illetve a dokumentumot helyezze letétbe, hogy a hagyatéki eljárás során az valóban elő is kerüljön.
Az állampolgárok nagy része úgy gondolja, hogy ha valakivel összeveszett, vagy nem látogatják őt, akkor ez ok lehet a családi vagyonból történő kitagadásra vagy kizárásra.
„Amíg kizárás esetén a törvény szerint arra jogosultaknak jár a köteles rész, addig kitagadás esetén nem jár köteles rész – igaz, a kitagadás körülményei azonban nagyon szigorúak,”
ezeket a törvény is felsorolja – húzta alá. Azt lehet adott esetben kitagadni, aki az örökhagyó életére tör vagy vele szembeni tartási-gondozási kötelességét elmulasztja.
A magyar jog szerint – mint Böröcz Helga közjegyző tisztázta – hiába a sok évi együttélés,
nem örökölhet az élettárs,
ő kizárólag végrendelet szerint kaphat örökséget.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »