Harmincan meghaltak miután 1961. augusztus 6-án a Malév utasszállító repülőgépe a Lumumba utca 224. (ma Róna utca) számú házba csapódott Zuglóban. A legfiatalabb áldozat egy ötéves kisgyerek volt. Ez volt a Malév magyar légitársaság első és egyik legkomolyabb tragédiája, az archív, soha nem látott fotókon jól látszik, hogy mennyire sokkoló szerencsétlenség történt.
A hatvanas évek elején fénykorát élte Magyarországon, így Budapesten is a sétarepülés. A Ferihegyről induló Malév-járatok 12 perces repülőútra vitték az érdeklődőket. A repülő 600 méterig emelkedett, majd a Dózsa György út fölött haladt a Népköztársaság útjáig (ma Andrássy út), amelyet elérve balra fordult, aztán a Kálvin tér után az Üllői utat követve a kispesti gépgyárig 300 méterre ereszkedett, és leszállt. Az előírt útvonalat szigorúan tartani kellett, a Dunát pedig tilos volt átrepülni.
A repüléseket a HA-TSA lajstromjelű, Douglas DC–3, C–47 típusú gépekkel végezték. Ez a kétmotoros repülőgép 1951-ben került a magyar állam tulajdonába, miután a Magyarországon állomásozó szovjet erők vadászgépei Pápán leszállásra kényszerítettékk az amerikai katonai repülőgépet, amely navigációs hiba miatt megsértette a magyar légteret. A pilótákat a kihallgatást követően kiutasították az országból. A lefoglalt járművet 1956-ig a magyar légierő használta, majd átadta a Malévnak, ahol átalakították 18 személyes utasszállítóvá, és HA-TSA jelzéssel vették magyar polgári lajstromba. 1959-től 21 személyes utasszállítóként működött.
A belföldi forgalomban használt gép 1961. augusztus 6-án délután – aznap már ötödszörre – emelkedett a magasba sétarepülésre, fedélzetén 17 felnőttel és hat gyerekkel. Köztük volt plusz három utas (egyikük a Malév egyik forgalmi tisztviselője), akiket „elfelejtettek” az utaslistán rögzíteni.
A lezuhant Douglas DC–3, C-47 típusú Malév repülőgép roncsait vizsgálják Zuglóban 1961. augusztus 6-án (Fotó: MTI/Fehérváry Ferenc)
A négyfőnyi személyzetből a kapitány Hoffman Róbert, a másodpilóta Hegyi József volt. Az uralkodó széljárás miatt a repülőgép Vecsés felé startolt. A 100 méteres magasságot elérve a Városliget irányába fordult. A légi út első szakasza rendben zajlott, a baj Zugló fölött kezdődött.
A szemtanúk szerint a repülőgép furcsa manőverekbe kezdett: éles, túldöntött fordulókat, hullámrepülést végzett, majd veszélyesen bedőlve balra fordult. Ezután a gép a jobb szárnyán keresztül megperdült, megemelte orrát, a hátára fordult, majd spirális zuhanórepülésben 16 óra 56 perckor a Lumumba utca (ma Róna utca) 224. szám alatti kétemeletes ház udvar felőli részére zuhant. A pilótafülke a tetőt átszakította és az első emeleti födémbe fúródott.
A becsapódás következtében életét vesztette a légi jármű négyfőnyi személyzete, 17 felnőtt és hat gyermekkorú utasa. A kettétört géptörzs lezuhanó hátsó fele pedig halálra zúzta a ház udvarán kerékpárját szerelő három fiatalt.
A ház romjai közül a kiérkező tűzoltók egy súlyosan sérült nőt és egy kisebb sérüléseket szenvedett három hónapos csecsemőt emeltek ki. Az összeroncsolódott orrészhez nem fértek hozzá, a pilótafülkét, amelyben hat holttestet találtak, csak másnap tudták lehúzni az épületről.
(Fotó: MTI/Fehérváry Ferenc)
A gép eltűnéséről a repülőtéri irányítás 4 perccel a katasztrófa után a rendőrségtől értesült, mivel a személyzet a többszöri rádióhívásra nem válaszolt. A légi katasztrófával kapcsolatban a hatóságok hírzárlatot rendeltek el, arról a közvéleményt a baleset után két nappal az újságokhoz eljuttatott rövid MTI-hírben tájékoztatták, amely csak húsz utas áldozatot említett.
A repülőszerencsétlenség körülményeinek kivizsgálására alakult bizottság megállapítása szerint a repülőgép megfelelő műszaki állapotban volt, és a légi irányítás is szabályosan dolgozott. Az utasok száma viszont meghaladta az ülőhelyekét, és a holttestek elhelyezkedéséből a vizsgálóbizottság azt is megállapította, hogy az esemény pillanatában két női utas tartózkodott a pilótafülkében, a hajózószerelő viszont elhagyta szolgálati helyét. A vizsgálat megállapítása szerint a gép személyzete – feltehetően utasai rosszul értelmezett szórakoztatására – megengedhetetlen manővereket végzett az utasszállítóval.
(Fotó: MTI/Fehérváry Ferenc)
Amikor az utolsó és végzetes manőver után a gép a hátára fordult, a személyzet és az utasok kiestek az üléseikből, mert a rendszeresített hevedereket nem kapcsolták be, így a gép emberi közbeavatkozás nélkül repült egészen a becsapódásig. A vizsgálat eredményéről az újságok egy héttel a baleset után az MTI közleményét leadva tájékoztathatták olvasóikat.
Az eset nem kapott nagy nyilvánosságot, de hosszú időre betiltották a sétarepüléseket Budapest felett.
A tragédia – az elvesztett életek mellett – több mint négymillió forintos kárral, és a Malév jelentős presztízsveszteségével is járt. Napjainkban a Róna utcai ház udvari homlokzatán található emléktábla emlékeztet a balesetben az udvaron tartózkodó három fiatal fiú halálára.
(Fotók: MTI/Fehérváry Ferenc)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
