Slovnaft Cup: A fülekiek egy órán át bírták a tempót a trencséniekkel (FOTÓK) Elek Zoltán2025. 11. 19., sze – 14:55
A labdarúgó Slovnaft Cup nyolcaddöntőjében a füleki FTC egy órán át méltó ellenfele volt a Niké Ligában szereplő Trenčín csapatának. Bari Jenő védencei azonban nem tudtak csodát tenni jobb képességű ellenfelük ellen és 0:5-ös eredménnyel búcsúztak a sorozattól.
A füleki stadion lelátója szépen megtelt a kezdésre, sőt még a pálya széli kerítést támasztva is sokan nézték a találkozót. A szurkolók között találhattunk iskolás csoportokat, de helyi törzsszurkolókat is, akik számára szokatlan volt, hogy a bérletes helyeik körül a megszokottnál nagyobb a tülekedés.
Egyenlő erők küzdelme
A hangulatra nem lehetett panasz, a helyi kemény mag dobbal felszerelkezve buzdította csapatát, de a gyerekek is örömmel szálltak be a rigmusok éneklésébe.
Az ilyen közegre sok élvonalbeli klub is irigykedhetne.
A lendület átragadt a csapatra, amely már az első percben ígéretesen indult meg a jobb oldalon, majd egy szabadrúgást kiharcolva veszélyeztetett is. A begyakorolt pontrúgás végén azonban jött a trencséni blokk.
A vendégek először a tizedik percben jutottak el az ellenfél kapujáig, de akkor is csak egy szöglet után veszélyeztettek. Jellemző volt, hogy a Trenčín leginkább pontrúgásokkal és felívelésekkel próbálkozott, nem túl nagy sikerrel. Így a semmiből jött a vezető találatuk a 30. percben. Egy előrevágott labdát elnéztek a hazai védők, így azzal Sabljic teljesen egyedül ugorhatott ki és a kapussal szemben nem hibázott, 0:1.
Az FTC dolgát sérülések is nehezítették, de a teljesen kiegyenlített mérkőzés első szakaszában ők tudtak több szép akciót vezetni.
A félidő végén egy szöglet után nyílt lehetőségük egyenlíteni, de tisztáztak a trencséniek és a veszélyes kontrájukban is benne volt a gól.
Bizakodó közönség
A drukkerek között természetesen a magyar válogatott vasárnapi meccs is szóba került, a félidőben pedig megmutatkozott mennyire bíznak füleki kedvenceikben.
A tombolán pezsgőt nyerő nézők felajánlották azt a játékosoknak, annak a reményében, hogy sikerül bravúrt bemutatniuk a második félidőben.
A csak némileg tartalékos, szokásosan sok fiatalt bevető vendégek a szünet után aktívabbá váltak, Sabljic következő lövését bravúrral védte Šága kapus. Az 59. percben Mathurin kísérleténél viszont mát tehetetlen volt, 0:2.
Benne volt a levegőben a gyors válasz, de Metuk beadásáról középen lemaradtak a csapattársai. Egy nagy trencséni helyzet után a túloldalon Oláh Kevin lépett meg a védőjétől és kiszorított helyzetben megpróbálta átemelni a kifutó kapust, de nem talált kaput. A közönség csalódott morajjal vette tudomásul a kimaradt helyzetet.
Egy óra után szemmel láthatóan fáradni kezdett az FTC, de cserepadjukon csak öten ültek.
Limitáltak voltak Bari Jenő vezetőedző lehetőségei, de az idő múlásával fiataljait is bátran csatasorba állította.
Kinyílt az olló
A 79. percben jött a következő gól, egy balszélről induló akció végén középen a mindössze 17 éves Kasanához került a labda, aki levette azt és a hálóba lőtt, 0:3. A hangulaton azonban ez sem rontott, a hazaiak továbbra is rendületlenül szurkoltak tovább.
A végére kinyílt az olló, a 85. percben Doesburg fejelt szépen a füleki kapuba, majd nem sokkal később lábbal is betalált és kialakította a végeredményt, 0:5.
A lefújás után azonban kijárt az elismerés a hazai játékosoknak, akik a drukkerek tapsa közepette vonultak le a pályáról.
A hazaiak tökéletes vendéglátóként a mérkőzés után megvendégelték a vendég csapatot is, akik vidáman falatoztak, de idővel a füleki futballisták is tudtak mosolyogni.
FTC Fiľakovo–AS Trenčín 0:5 (0:1)
Gólszerzők: Sabljjic (30.), Mathurin (59.), Kasana (79.), Doesburg (85., 89.)
Slovnaft cup, nyolcaddöntő Kapcsolódó cikkünk
A III. liga középső csoportjában dobogós füleki FTC a labdarúgó Slovnaft Cup nyolcaddöntőjében a Niké Ligában szereplő AS Trenčín csapatát fogadja szerdán 13 órától.
A fülekiek az előző idényben a még kétfelé osztott III. liga keleti csoportjának 13. helyén zártak, így az idei ősz utáni 3. helyük (8 győzelem, 1 döntetlen, 4 vereség) még akkor is remeknek mondható, ha két vereséggel zárták a félszezont. Mindeközben a kupában is sorra ejtette ki ellenfeleit az FTC. A Lovča (2:1), a Medzibrod (2:0) és a Látky (1:0) csapatát egyaránt idegenben búcsúztatták, majd a tavaly a II. ligába feljutott Slávia TU Košice ellen (5:2) már hazai pályán vívták ki a továbbjutást.
Bejött a támadófoci
„Én csak az előző szezon végén vettem át a csapatot, de úgy gondolom, hogy támadóbban lépünk fel, mint korábban. Ehhez meg is vannak a játékosaink, hiszen
a bajnokság legjobb csatárai közül hárman is nálunk játszanak. A játékoskerethez, a képességeinkhez alakítottuk a csapat játékát.
Ami egy kicsit bánt, hogy a védekezésünk nem volt a legjobb, sok gólt kaptunk és ezért talán veszítettünk is néhány pontot. Jó volt az ősz, de lehetett volna jobb is, hiszen például az utolsó két meccsünket pont nélkül zártuk” – foglalta össze a szezon első felét lapunknak Bari Jenő, a fülekiek vezetőedzője.
Hosszú szünet
A trencséniek a 7. helyen állnak az élvonalban, a kupában pedig a Junior Kanianka (9:0), a Dubnica nad Váhom (2:1) és a Malženice (3:1) idegenbeli legyőzésével jutottak a legjobb tizenhat közé. Legutóbb november 8-án a kassiakat győzték le a Niké Ligában, majd következett a válogatottszünet.
Kapcsolódó cikkünk
A labdarúgó Slovnaft Cup 3. fordulójában a füleki FTC látta vendégül a komáromi KFC csapatát. A vendégek végig kontrollálták a játékot, de a hazai csapat megérdemelten szerzett gólt a mély talajon lejátszott mérkőzésen.
Szerda délután Fülek utcáin a legtöbben már egy-egy párnával a kezükben sétáltak a stadion felé, hiszen az időjárás nem volt a legkedvezőbb, de az eső a kezdésre elállt, és a pálya is jó állapotúnak tűnt. A főlelátó szépen megtelt a kezdésre és a „Fülek, Fülek!” skandálásra és hangos dobszóra indult el a játék. A komáromi kezdőcsapat tartalékos volt, de a csapatkapitány, Šmehyl, valamint Špyrka, Ožvolda, Ganbold és Bayermi is ott volt a kezdőcsapatban.
Az első igazán veszélyesnek induló támadást a hazaiak vezették, de Dlubáč kapus jól mozdult ki a kapujából és időben tisztázott. Ezt Németh lövése követte, de Šága szépen védett, majd Ajebe lódult meg a jobb oldalon és éles beadásáról csak centikkel maradtak le a füleki támadók. Jó iramban és hangulatban kezdődött a találkozó. A hangos szurkolótábor már az első percekben megemlékezett a nagy rivális rimaszombati csapatról is, igaz, a hétvégi derbin hazai pályán szenvedett vereséget az FTC. A komáromiak sem hangoltak azonban jól, hiszen 3:0-ra kaptak ki a Skalica otthonában.
A kezdeti lendület alábbhagyott, az eső pedig egy rövid időre rákezdett, így ugyan voltak ígéretes támadások, nem tudták azokat lövéssel zárni a csapatok. A 24. percben Németh szabadrúgását védte a kapus, majd Špyrka ismételt, de blokkolták a lövését. Fél óra játék után a hazaiak által erősen vitatott tizenegyest kapott a KFC. Sokan úgy gondolták, a szabálytalanság még a tizenhatoson kívül volt, többen pedig magát a büntetett mozdulatot sem vélték szabálytalannak. Az ítéletvégrehajtó Šmehyl volt, és nem adott esélyt a kapusnak, 0:1.
Nem sokkal később Tóth Gábort buktatták gyanúsan, de a bíró sípja néma maradt, majd a csatár lekészítése után Pastorek lövése csúszott át a kapus hasa alatt, de éppen annyira irányt változtatott, hogy elkerülje a kaput. A 43. percben ugyan megakadt a vendégek kontrája, de második szándékból megtalálta Tóthot a labda, aki a tizenhatos vonaláról szépen lőtte ki a jobb alsót, 0:2. A születésnapját kedden ünnepelt csatár szép mozdulatát még a hazai drukkerek is elismerték. Az utolsó percekre újra felélénkültek a hazaiak, de a szünetig nem született újabb gól. A félidőben tombolasorsolásra is sor került, ahol az elektromos csavarhúzótól kezdőden a focilabdákig értékes díjakat nyerhettek a szerencsések.
Az újrakezdés után magához ragadta a kezdeményezést KFC, és egy bal oldali beadás után Tóth fejelt a kapuba, 0:3. Bár a hazai játékosok ereje szemlátomást egyre inkább fogyott, addig a drukkerek talán még hangosabbak voltak, mint a kezdésnél.
A hajrára fordulva kis túlzással már két egymás utáni pontos passznak is örültek a hazai nézők, nem beszélve a Špiriakról szépen leváló, de csak az oldalhálót eltaláló Kvernadze egyéni akciójáról. Egy szűk 10-12 fős kemény mag a Duna-partiakat is elkísérte, ám nekik a fülekiek létszámfölénye miatt esélyük sem volt hallatni a hangjukat. Tíz perccel a vége előtt Sliacky lövése súrolta a felső lécet, míg az FTC már leginkább előreívelésekkel próbálkozott. Egy ilyen után Kvernadze esett el két védő szorításában a tizenhatoson belül, de Micheľ ezúttal sem látott szabálytalanságot a fülekiek legnagyobb bánatára. A túloldalon Nagy forintos labdával ugratta ki Sliackýt, akinek lövését bravúrral védte Šága.
A meccset Yusinyu szép lövése zárhatta volna, de a lapos próbálkozás elkerülte a KFC kapuját. Nem sokkal később zavarba jött a komáromi védelem, aminek végén Špiriak passzolt volna Dlubáčhoz, ha a kapus a helyén lett volna, de mivel ő is menteni igyekezett a tizenhatos vonalánál, a labda a hálóban kötött ki, 1:3.
A játékvezető nem sokkal később lefújta a mérkőzést, a vendégek végig kontrollálták a mérkőzést, és megérdemelten jutottak tovább, de a hazai szépítő találat sem volt érdemtelen. A hazai tábor részéről jogosan zúgott a végén a „Szép volt, fiúk!”
„Az öt évvel ezelőtti DAC azért szerintem erősebb volt. De ők is egy Niké ligás csapat, jól képzettek voltak a srácok. Gyorsak, jól cseleztek és fizikailag érezhető volt a különbség. Csúszós volt a pálya, így nekünk nehezebb játszani, ráadásul mi munkából jövünk. Én még az ebédeket hordtam ki, fél kettőre értem ide” – mondta a lefújás után a hazaiak csapatkapitánya, Rubint István, utalva az öt évvel ezelőtti DAC ellen csak büntetőkkel elvesztett kupamérkőzésre.
A két góllal és egy kiharcolt büntetővel záró Tóth Gábor elmondta, hogy nekik a talaj nem okozott problémát, hiszen a stadionépítés miatt például Aranyosmaróton sem a legideálisabbak a körülmények. „Azt mondják, az első gólnál nem is nekem ment volna a passz, de a tizenhatosnál már nem engedtem belőle, átvettem, csináltam egy testcselt, ami ilyen talajon döntő, aztán elég szépen sikerült kilőnöm a sarkot. A másodiknál már könnyebb dolgom volt. Tudtam, hogy a szélről érkezni fog a kapu felé a labda, nekem pedig ilyenkor figyelnem kell a lesre is. De most volt időm, Németh Tomi még nevetett is rajta, mintha íjat húztunk volna fel, és csak befejeltem, még felugranom sem kellett” – nyilatkozta lapunknak a csatár.
Játékvezető: Micheľ, 750 néző
Gólszerzők: Špriaik (88., öngól), ill. Šmehyl (32.), Tóth G. (43., 47.)
Sárga lap: Kvernadze, Telek, Rubint
FTC: Šága – Hronček, Hronček (61. Urbančok), Telek, Uhlár, Spodniak – Madera (27. Košík), Rubint, Yusinyu Tangiri (88. Sonkoly), Püspöky – Kvernadze (88. Mede), Ajebe (88. Tóth)
KFC: Dlubáč – Bayemi, Špiriak, Ožvolda, Šmehyl (61. Sluka) – Nagy, Špyrka (46. Sylvestr), Németh – Pastorek (46. Špalek), Tóth G. (61. Voleský) , Ganbold (73. Sliacky)
FTC Fiľakovo–KFC Komárno 1:3 (0:2)
Az FTC viszont még korábban, november 1-jén játszott utoljára. „Két hétig edzésekkel próbáltuk tartani a játékosokban az erőt és a lelket. Meglátjuk, ez mennyire sikerült. Játszottunk egy edzőmérkőzést is, de ez nem olyan, mintha bajnoki lenne a srácok lábában. Sajnos sérültjeink is vannak, a külföldiek is hazamentek, így nem állunk a legjobban, de mindent meg fogunk próbálni” – avatott be a csapat körüli helyzetbe Bari, aki kiemelte, hogy a futballisták lelkesedésével nincs gond, hiszen mindannyian nagyon várják a Trenčín elleni meccset.
A sikerük egyik kulcsa pedig éppen a jó közösségben rejlik.
Újra élvonalbeli ellenfél
Az FTC-t tavaly a komáromiak ejtették ki kupában (1:3), egy szintén mély talajú pályán, 2019-ben pedig a DAC is tiszteletét tette a Losonci járás kisvárosában. Akkor 0:0 után csak büntetőkkel jutottak tovább Vida Mátéék. Most pedig újra első ligás ellenfél következik.
„Ha a teljes keret a rendelkezésünkre állna, jobban megnehezíthetnénk a trencséniek dolgát.
Ami előnyünkre szolgálhat, az a pálya talaja, ami az esős napok után nem lesz ideális. Megpróbálunk majd minél jobban védekezni és támadásban a kontrákra építeni.
Sok múlik majd a szerencsén is. Nem mi vagyunk a favoritok, de mindent ki fogunk adni magunkból és megpróbáljuk meglepni az ellenfelet” – jelentette ki a fülekiek trénere.
Kapcsolódó cikkünk Fülek |
Dunaszerdahelyi szemszögből ez talán nem volt több egy nehezen megszületett továbbjutásnál, ahol a két csapat közötti két osztály különbség helyett végül csak tizenegyesek döntöttek. Füleki szemszögből viszont tényleg ez volt az év meccse, népünnepély, focifieszta, életre szóló élmény. Képek és hangok a labdarúgó Slovnaft Cup Fülek–DAC mérkőzéséről.
Sárga-kék és sárga-kék. A DAC a szokásos sárga mez, kék nadrág szerelésben, a fülekiek fehér nadrágban, a vállrésznél sárga, egyébként kék mezben. A meccs előtt szól a Nélküled, a meccs alatt a DAC-stadionból jól ismert rigmusok, csak itt az utcára nyíló kocsmaajtóból az hangzik: FTC, FTC! Az álom meg a mámor ugyanaz. Több mint kétezer néző, ez az érzés nekik az élet.
„Nem fáj a kiesés”
A DAC messze jár a rock and roll focitól. A vendégek játéka elég statikus, a fülekiek jól védekeznek. Az első félidő második felében van néhány jó kontrájuk, a szünet után gólt is lőnek. A lelátó felrobban, néhány petárda is. Az egyik rendező széttárt kezekkel kiabálja: „Gól, gól!”, aztán a partjelzőre néz, a keze továbbra is széttárva, úgy ordít: „Ofszajd, ofszajd!” A DAC-nál van többet a labda, de a gól csak nem akar jönni. Érik a szenzáció. A helyi műsorközlő óvatosan számolja vissza a perceket, egy-két vérmesebb drukker az óra kezelőjét biztatja, hogy csaljon el legalább három percet. Visnyai Attila, az FTC klubelnöke egyre idegesebb, s amikor a bíró lefújja a kilencven percet, felugorva a levegőbe öklöz. Amíg a csapatok a tizenegyesekhez készülnek, a hangszóróból a We are the Champions szól – a fülekieknek ez a 0:0 óriási siker.
„Ez az eredmény azt jelenti, hogy mi győztünk. Abszolút nem fáj a kiesés, ez egy fantasztikus élmény volt. Nekem nemhogy az év meccse, hanem vezetői munkám kilenc évének a legnagyobb meccse” – mondja a boldog klubelnök, már a meccs utáni közös vacsorán.
Mert a tizenegyespárbajt végül hozza a DAC, az első öt szériában mindenki hibátlan, a hatodikban Vida Máté belövi, a hazai Köböl Máté lövését viszont védi Jedlička – a továbbjutást tekintve nem történt meglepetés.
Őszinte szeretet
Peter Hyballa arca a pályán még feszült. „Ez nem volt jó teljesítmény tőlünk. A szünetben fáradt szemeket láttam, de bíztam benne, hogy rúgunk egy gólt, ahogy a játékosok is. De a gól nem jött, az ellenfél pedig nem adta fel, voltak kontráik is. Nagyon örülünk, hogy továbbjutottunk, és talán nem is baj, hogy egy ilyen meccset játszottunk, mert sok ember a klubban és a klubon kívül már túlságosan átadta magát az álmodozásnak. De látható, hogy nem nagyon tudom rotálni a játékosokat, most egyáltalán nem volt intenzitás a játékunkban” – mondja gyors értékelésében a DAC edzője, aztán kezd felengedni, készségesen pózol a fotókhoz és kioszt több tucat autogramot. A dunaszerdahelyi játékosokat is szinte szétszedik, ez az őszinte, mesterkéltségtől mentes szeretet lassan felülírja a futballistákban a meccs izgalmait. „Gratulálok a fülekieknek, mert szépen helytálltak, és a szurkolás is nagyon szép volt. Örülök, hogy itt lehettünk” – jegyzi meg Vida Kristopher.
Egyszer az életben
A mérkőzés plakátján és műsorfüzetén a hazaiak aláírása sem hiányozhat. Nemcsak a kisgyerekek járnak körbe autogramra vadászva, erről a napról a füleki sportvezetők és a játékosok is szeretnének valami emléket.
Rubint István, a fülekiek középpályása, aki ezúttal jobbhátvédként játszott, és csapata egyik, ha nem a legjobbja volt, szerényen hárítja el a dicséretet: „Az egész csapat jól mozgott, együtt tudtuk ezt elérni. Senkit nem kellett külön motiválni, mindenki 150–200 százalékot akart nyújtani. A cél az volt, hogy apait-anyait beleadjunk, és az eredmény majd jön magától. És sikerült. A lényeg, hogy a 90 perc alatt nem kaptunk gólt, egyet rúgtunk, csak sajnos les volt. Nem vagyok csalódott, ez egy élmény volt, ami talán csak egyszer van az ember életében.”
Bari felemás érzései
A közönség Bari Jenőt követeli – a csapatából már mindenki odament lepacsizni a szurkolókkal, de a hazai edzőt még feltartja a sajtó. A drukkerek joggal büszkék: csapatuk nem vallott szégyent a nagynevű ellenféllel szemben.
„Most kicsit csalódott vagyok – vallja be „a csallóközi Romárió”. – Meccs előtt mindenki azt mondta, hogy ha a tizenegyesekig kihúzzuk, az fantasztikus, de én úgy voltam vele, ha már ott vagyunk, próbáljuk megnyerni. De a büntetőknél már kijött a rutin és a nyugalom.”
Bari ott volt a 24 évvel ezelőtti kupadöntőben, amelyen a DAC tizenegyesekkel kikapott az Intertől. A dunaszerdahelyiek azóta sem jutottak el a fináléba. „Azt kívánom a DAC-nak, hogy végre, 24 év után legyenek már ott a kupadöntőben, és nyerjék meg a kupát!” – mondja Bari, a klubelnök Visnyai Attila pedig valami nagyon hasonlóról beszél a sárga-kék maslikkal díszített VIP-helyiségben, ahol dunaszerdahelyiek és fülekiek együtt vacsoráznak a legnagyobb egyetértésben: „Remélem, a szezon végén elmondhatom majd, hogy a kupagyőztes ejtett ki minket a kupából.”
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
