Simon Gábor tavaly 128 millió forintot fizetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozata alapján, ezzel megtérítve a költségvetést ért kárt, ez pedig azt jelenti, hogy a büntetőpere akár kedvezően is végződhet a számára. A Btk. szerint ugyanis annak, aki az eljárás során megtéríti a kárt, korlátlanul enyhíthető a büntetése.
Még az is előfordulhat – amint azt a volt politikus védője, Nagy István kifejtette a Magyar Nemzetnek –, hogy bár elkezdődik a büntetőper, ám egy másik bíróságon az a döntés születik, hogy jogtalanul vetette ki a NAV Simonra a közterheket. – Ha ez történik, akkor nemcsak a már befizetett 128 millió forint jár vissza Simon Gábornak, hanem a büntetőper is elveszti a jogalapját – mondta az ügyvéd. Kifejtette: a NAV hozott egy elsőfokú határozatot az adóhiányról, amit másodfokon hatályon kívül helyeztek, aztán maga az adóhatóság elnöke újra első fokon megállapított adóhiányt. – Ezt a határozatot közigazgatási eljárásban megtámadtuk, a per jelenleg is folyamatban van. Mindenesetre a megállapított összeget befizettük az államnak, ám reményeink szerint akár vissza is kaphatjuk majd. A kérdés azonban kérdés marad: amennyiben a mi álláspontunkat fogadják el a közigazgatási eljárásban, mi lesz a büntetőeljárással, ahol vádat emeltek, hiszen megszűnik a jogalap. Szerintünk előbb meg kellett volna várni az adókérdés tisztázásának eredményét, és utána dönteni arról, hogy indítanak-e büntetőeljárást. Itt fordítva történt – fejtette ki Simon Gábor védője.– A vádiratot természetesen még nem ismerhetjük, azt még a bíróság sem kapta meg, így a védelem sem, ám ismerem a nyomozati iratokat, így kijelenthetem: az eljárás rendkívül hiányos, nem lehetett például megállapítani a szóban forgó összegek eredetét – nyilatkozta Nagy István, aki szerint a vád rendkívül gyenge lábakon áll.
Azt Keresztes Imre is megerősítette, hogy nem tudták megállapítani a pénzek eredetét. A főügyész pénteken arról is beszélt, hogy a nemzetközi jogsegélyeknek köszönhetően húzódott eddig a nyomozás. Az ügy szálai ugyanis külföldre vezetnek. Amint azt elsőként, 2014. február 4-én a Magyar Nemzet megírta, Simon több száz millió forintos vagyont parkoltatott egy osztrák bank számláján. A politikus 2008 januárjában nyitott Ausztriában négy értékpapírszámlát, amelyekre 575 ezer eurót és 162 954 dollárt helyezett el. Az összegeket határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette. A betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 ezer eurót – 2014. február 3-i árfolyamon számolva 240 millió 240 ezer forintot – mutatott. Simon az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég és egy budapesti ingatlan eladásából származott, ám a kérdéses időszakban nem volt olyan értékű ingatlan, gazdasági társaság a tulajdonában, ami magyarázatot adhatott volna a mesés vagyonra.A tegnapi főügyészségi tájékoztatón kiderült, hogy a lapunk által két éve közölteknél nem sikerült sokkal többet megállapítani.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 05.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
