Šimečka szerint a koalíció olyan, mint egy széthulló autó, Gašpar viszont azt állítja, nincs semmilyen politikai válság Nagy Roland2025. 02. 09., v – 14:00 Pozsony |
Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke úgy gondolja, ha lesznek változások a kormányon belül, az a környezetvédelmi és az idegenforgalmi minisztériumot érintheti, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy Rudolf Huliak miniszteri széket kap.
Gašpar vasárnap a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában beszélt a kormányon belüli személyi cserékről. Hangsúlyozta, egyelőre nincsen végleges egyezség arról, hogy a Rudolf Huliak által vezetett Nemzeti Koalíció, illetve a Hlas lázadó képviselői milyen pozíciókhoz juthatnak, de valószínűnek tartja, hogy a változások az SNS portfóliójába tartozó tárcákat érinthetik.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Roman Michelko, az SNS parlamenti képviselője nem számít arra, hogy a koalíció belső problémái miatt előrehozott választásra kerülne sor. Elmondta, a kormányban mindenképpen lesznek személyi cserék, de hogy milyen pozíciókban lesznek változások, az még nincs tisztázva. Nem zárta ki, hogy az SNS elveszítheti a sportminisztériumot.
Michelko a TA3 vasárnapi politikai vitaműsorában fejtette ki véleményét a koalíciós válságról. Úgy fogalmazott, a Rudolf Huliak körül csoportosuló képviselőkkel még nem zárultak le a tárgyalások, így a kormányon belüli személyi cserék egyelőre nyitott kérdésnek számítanak. Az SNS képviselője nem zárta ki, hogy pártjának le kell mondania az idegenforgalmi és sportminisztériumról, melynek létrehozását főként Andrej Danko pártelnök szorgalmazta.
„A tárca irányítását meg is lehet osztani, mivel több részből áll. De ez még rendkívül korai, és végső eredményt nem is tudok mondani”
– jelentette ki.
A képviselő abban bízik, hogy a jövő hét második felében megszületik az egyezség, majd egy rendkívüli parlamenti ülésen minden személyi kérdésről döntést hoznak, beleértve a parlamenti elnöki székét és a közmédia tanácstagjait is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány teljes körű átalakítása ugyan nem várható, de két személyi cserére számítani lehet – jelentette ki szombaton Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter.
A tárcavezető a közrádió Sobotné dialógy című vitaműsorában beszélt arról, hogy Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš Hlasból való kizárásával, valamint Roman Malatinec önkéntes távozásával a koalícióban valóban megváltoztak az erőviszonyok, ez pedig a kormány összetételében is meg fog látszani.
Kapcsolódó cikkünk
Míg a kormánykoalíció a kedden megnyitott ülés előtt határozottan állította, hogy kézben tartja a dolgokat és meg tudja szavazni a kulcsfontosságú törvényeket, az ülés megnyitása sem ment problémamentesen. Roman Malatinec csatlakozása Rudolf Huliak Nemzeti Koalíciójához pedig őszintén meglepett mindenkit.
Malatinec közvetlenül az ülés megnyitása előtt dobta le a „bombát”: Huliakkal közösen állt a kamerák elé, hogy elmondja, kilép a Hlas-ból és a későbbiekben a Nemzeti Koalíció képviselőivel működik együtt. Nem külsősként dolgozik együtt Hulaik pártjával, hanem be is lép a miniformációba, ahol a kulturális és régiós ügyekkel szeretne foglalkozni.
A Hlas háta mögött
A lépést Malatinec láthatólag nem egyeztette senkivel, különösen nem a Hlas pártjának vezetőségével, amely ismét csak az események után futott. Róbert Puci frakcióvezető például – akit a furcsa irányítási módszerei miatt egyébként is sokan bíráltak – állította, hogy mindössze a sajtókonferencián szembesült Malatinec döntésével. Puci szerint a távozó képviselő hétfőn még egyértelműen azt jelezte, hogy maradni szeretne a Hlas-ban, méghozzá Ján Ferenčák társaságában.
Maga Ferenčák szerda délelőttig nem is kommentálta fejleményeket, helyette inkább azzal foglalkozott, hogy késmárki polgármesteri minőségben a Városok Uniójának (Únia Miest Slovenska, ÚMS) alelnökévé választották. És bár korábban kijelentette, hogy maradni szeretne a Hlas-ban, azt is hangsúlyozta, hogy a kormánykoalíciónak 79 képviselővel kellene működnie. Puci már jelezte, hogy minél hamarabb le szeretne ülni Ferenčákkal.
Malatinec kilépése egyben azt is jelzi, hogy nem bizonyult sikeresnek Matúš Šutaj Eštok pártelnök megosztásra épülő stratégiája.
A Hlas vezetője arra számított, hogy Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš kizárásával, és azzal, hogy Malatinecnek és Ferenčáknak mindenben megpróbálnak megfelelni, stabilizálhatja a pártját és a koalíciót is. Ehelyett ismét kiderült, hogy az események az akaratától függetlenül zajlanak anélkül, hogy képes lenne hatni az engedetlenkedő politikusokra.
Új front: a kultúra
Malatinec megjelenése a Nemzeti Koalícióban azért is lehet érdekes a következő hetekre nézve, mert új front nyílhat Huliak és a vele eddig is ellenséges viszonyban levő Andrej Danko SNS-elnök között. Mindez akkor, mikor Huliak háromból néggyé növekedett frakciójára nagy szüksége lenne a kormánykoalíciónak.
Arról, hogy Huliak mit kaphat egy esetleges hosszú távú együttműködésért cserébe, korábban is több elmélet született. Szóba került, hogy a Nemzeti Koalíció minipártja a környezetvédelmi tárcát venné át, mivel magát Huliakot is eredetileg a minisztérium élére jelölték és innen távolították el az embereit, mikor összeveszett az SNS-elnökkel. Más értesülések szerint Huliak pártja nem minisztérium, hanem más, kisebb ranggal és szűkebb hatáskörökkel bíró intézmények vezetését veheti át. Híresztelték, hogy a környezetvédelmet Danko nem engedi, de helyette az idegenforgalmi és sportminisztérium kerülhet Huliakék hatáskörébe, mivel erről a területről a párt könnyebben le tud mondani.
Malatinec azonban elsősorban kultúraszervezőnek számít és a kulturális tárca teljesítményével volt elégedetlen, ráadásul a besztercebányai megyei képviselő régiófejlesztési és kulturális örökségvédő tevékenységekkel foglalkozik. Ebben a minőségben kritizálta Martina Šimkovičová kulturális miniszter tevékenységét is – aki szintén egy SNS-irányította tárcát vezet. Huliak és Danko konfliktusa így egy újabb olyan területre terjed át, ami érzékenyen érinti a nemzeti párt vezetőjét.
A Fico-kormány előtt álló forgatókönyv viszonylag egyértelmű: vagy képesek lesznek megegyezni Huliak négyfős csoportjával – melynek most már Malatinec is a része –, vagy pedig kisebbségben maradnak a parlamentben és csak néhány törvény kapcsán számolhatnak a négy szakadár támogatásával. A Nemzeti Koalíció négyfősre hízásával megnőtt a csoport ereje, így Huliak magabiztosabban ülhet le tárgyalni a miniszterelnökkel – valamikor a közeljövőben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter szerint Huliakék követelései – miután Roman Malatinec belépett a Nemzeti Koalícióba – megalapozottak.
„Négy képviselőjük van” – konstatálta a Hlas elnöke. Rudolf Huliakkal már beszélt, és arra számít, hogy a kormányfői szinten kezelhetik az ügyet, tájékoztatott a Denník N.
Šutaj Eštok nem látja reálisnak, hogy Ján Ferenčák is Huliakékhoz csatlakozzon.
„Tiszteletben tartom Malatinec úr döntését, hogy a Nemzeti Koalícióhoz csatlakozott, és örülök, hogy garantálta a kormány támogatását“ – mondta a kormányülés előtt a miniszter.
Tomáš két személyi cserét helyezett kilátásba, de azt nem árulta el, pontosan milyen pozíciókban lesz változás. Annyit megjegyzett, hogy az ő leváltásról egyelőre nincsen szó.
„Az ideális az lenne, ha a váltásokra már februárban sor kerülne”
– tette hozzá.
A miniszter úgy véli, jelenleg az a legfontosabb, hogy a Hlasból kizárt Migaľ és Šalitroš, valamint a Rudolf Huliak körül csoportosuló képviselők (most már Malatineccel kiegészülve) nem ingáznak a koalíció és az ellenzék között, hanem szükség esetén igenis a koalícióval együtt szavaznak, mint ahogy ez történt legutóbb a parlamentben az egészségügyi törvények elfogadásakor.
A pénteki demonstrációk kapcsán Tomáš úgy fogalmazott, nem érti, miért vonultak utcára az emberek az ország külpolitikai irányultsága miatt. Hangsúlyozta, a kormányon belül egyik párt sem szeretne kilépni az Európai Unióból.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Továbbra sem csitult a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) külpolitikai „bolyongásai” által keltett hullámverés. Bár Fico egy készülő államcsíny hírével próbálta eltántorítani az embereket attól, hogy a tereken adjanak hangot a véleményüknek, nem járt sikerrel. Hétről hétre emelkedik a tiltakozásba bekapcsolódó települések száma. Pénteken 13 külföldi és 42 szlovákiai, köztük számos magyarok által lakott városban tüntettek a kormány politikája ellen.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés tiltakozó akciója 2024 decemberében egyetlen helyszínen, Pozsonyban vette kezdetét. A megmozdulásba bekapcsolódók száma azonban minden újabb tüntetéssel rohamosan emelkedik. Míg két héttel ezelőtt a főváros mellett 20 további szlovákiai településen várták a terekre a lakosokat, addig ezúttal több mint 50 hazai és külföldi helyszínen adtak hangot a polgárok a kabinettel kapcsolatos ellenérzéseiknek.
A szlovákiai magyarok eddig nem igazán kapcsolódtak be az ellenállásba, legfeljebb a szlovák aktivisták által szervezett tiltakozásokban vállaltak részt, pénteken azonban teljesen megváltozott a helyzet. Számos magyar többségű városban is Robert Fico kormánya ellen tüntettek.
A pozsonyi tiltakozások biztonságáért felelős SafetyCrew becslései szerint a fővárosban 42-45 ezer gyűlt össze.
Biztonsági kockázat
A miniszterelnök szuverén külpolitikáról szónokol, melynek része, hogy mind a négy égtáj felé fordulva lármázik. A valóságban azonban szégyenletes módon behódol a háborús bűnös Vlagyimir Putyinnak, ami komoly következményekkel jár. A demokratikus országok ezekben a napokban arról tárgyaltak, készek együttműködni, hogy megóvják Európát az egyre növekvő orosz fenyegetéstől. Szlovákia azonban nem volt a meghívott országok között. Robert Fico orosz totalitarizmussal való megszállottsága komoly veszélyt jelent a biztonságunkra nézve
– hangsúlyozta a pozsonyi Szabadság téren Lucia Štasselová, a kezdeményezés egyik alapítója, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Fico egyetlen releváns kérdést sem tekint kormányfői témának, Szlovákia partnereinek sértegetését azonban saját feladatának tekinti. A kezdeményezés képviselői azt sem mulasztották el megemlíteni, hogy a miniszterelnök agresszív kommunikációja tovább mélyíti a társadalomban egyébként is meglévő árkokat, aminek komoly következményei lehetnek.
A Békét Ukrajnának szerint ez teljességgel elfogadhatatlan, így felszólították a kormányfőt, eljött az ideje, hogy távozzon a politikából.
Van puccs, de máshogy
Jó estét, kedves puccsisták!
– köszöntötte a jelenlévőket Robert Roth színművész, aki szerint a titkosszolgálat egyáltalán nem hazudik, Szlovákiában valóban államcsíny készül, de nem a tüntetők állnak a tervezett majdan mögött, hanem „valaki olyan, akinek a nevét még a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) munkatársai sem merték hangosan kimondani, a pszichológusok azonban megtették helyettük”.
„Fico állítólag gázt intézett Moszkvában, de idehaza még 76 képviselőt sem tud összekaparni” – jegyezte meg Roth, aki arra is rámutatott, senki nem tudja jobban megdönteni a kormányt, mint ők saját magukat. Erről pedig az elmúlt napokban is tanúbizonyságot tettek.
A fővárosban a diákszervezetek képviselői is jelen voltak. Simon Omaník is felszólalt, aki elsősorban azért vált széles körben ismertté, mert egy díj átvételekor nem volt hajlandó kezet fogni a köztársasági elnökkel, Peter Pellegrinivel.
Nem akarjuk, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja az iskolai fenyegetéseket, miközben szélsőséges tartalmak terjesztésével gyanúsított embereket támogatnak
– jelentették ki a tanulók.
Nem bombákkal, de rombolnak
Veronika Němcová, a Nyitott Kultúra platform tagja úgy véli, bár Ficóék nem bombázzák a kulturális örökségeket, de legalább olyan szisztematikusan építik le a hazai kultúrát, ahogy azt Vlagyimir Putyin teszi Ukrajnában.
Martina Šimkovičová nem drónokat és bombákat küld a kulturális intézményekre, hanem Murínokat, Niňajokat és Bittnereket. Ugyanaz a funkciójuk: szétzúzni mindent, ami autentikus kulturális értékeket hordoz, és üres konspirációs-nacionalista giccset telepíteni a helyükre
– idézte fel a kulturális tárca vezetőjének kifogásolható személyi döntéseit Němcová.
„A közmédiának az a feladata, hogy információkat terjesszen. Ebben az esetben pedig a szerkesztőnek az igazságot kellene keresnie. Ezt pedig nem teheti meg úgy, hogy az asztal egyik végére az igazságot, a másik végére pedig a hazugságot teszi. Ami középen van, az nem az igazság” – hangsúlyozta Boris Kršňák, az STVR volt prágai tudósítója, akit néhány nappal ezelőtt azért bocsátottak el, mert véleményt nyilvánított.
Ábelfalva polgármestere, Jaroslav Maslen a kistelepülések képviseletében azt hangsúlyozta, hogy vidéken is élnek emberek, akik szabadon és demokráciában szeretnének élni.
Tomáš Halík teológus videót küldött a pozsonyi tiltakozóknak, akiket arra emlékeztetett, hogy még mindig érvényesek azok az értékek, amikért 1989-ben küzdöttek.
Ezekben a fontos és dramatikus időkben Szlovákiával vagyunk
– üzente Halík, aki a pozitív végkifejletben bízik.
Szerződés az ördöggel
„A miniszter úr nem szeretné, ha a rendőrség az orosz propagandával foglalkoznak” – emlékezett vissza David Púchovský, aki korábban a rendfenntartó szervek kötelékében küzdött a dezinformációk ellen. Elmondása szerint 2023 ősze, a negyedik Fico-kormány hivatalba lépése, több hivatalnok életében is vízválasztó volt. Púchovský szerint éppen ezek az emberek lesznek azok, akikre hamarosan óriási szükség lesz.
A Tisztességes Szlovákiáért mozgalom képviselői is csatlakoztak a Békét Ukrajnának kezdeményezéshez. A pozsonyi megmozduláson elsősorban arra emlékeztettek, hogy Robert Fico kormánya 2018-ban is mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse az általuk szervezett tiltakozásokat. Végül azonban Fico volt az, akinek távoznia kellett.
Egyúttal azt is bejelentették, hogy Ján Kuciak és Martina Kušnírová halálának évfordulójakor, február 21-én, két hét múlva, a két csoportosulás közös tüntetést szervez.
Marek Vagovič újságíró „Putyin szolgájának” nevezte Robert Ficót, de a délelőtt feltett kérdésére is válaszolt. Az emberek azért gyűltek össze a tereken, mert a kormány arroganciával irányít, figyelmen kívül hagyják a demokratikus értékeket és Moszkva ölelésébe lökik az országot. Vagovič arra az esetre is visszaemlékezett, amikor Simon Omaníkhoz hasonlóan a kormányfő őt is fel szerette volna pofozni.
Ez volt az első jele, hogy szerződést kötött az ördöggel
– jegyezte meg Marek Vagovič.
Egykori szövetségesek a tüntetők pártján
A miniszterelnök külpolitikai bukfencei miatt nem csak az ellenzéknél, az aktivistáknál és a polgároknál telt be a pohár. Robert Fico egykori közeli szövetségesei is ellenérzéseiknek adtak hangot.
„Ma ki kell vonulnunk az utcákra és a terekre, hogy határozott és egyértelmű nemet mondjunk az Európai Unióból való kilépésre, valamint az erre irányuló kísérletekre. Nemet a Kremllel folytatott sötét játszmákra, amik a biztonságunkat fenyegetik. Nemet a „lopakodó fasizmusra”, amely előtt a koalíció tárta szélesre az ajtót azzal, hogy az összeesküvés-elméletek híveitől, valamint rasszistáktól kölcsönöz bizonyos kifejezéseket. Nemet azokra a törekvésekre, hogy legitimálják a fasizmust azzal, hogy a Daniel Bombic típusú neonácikkal együtt szerepelnek nyilvánosan” – olvasható a Reštart 21 polgári társulás legfrissebb állásfoglalásában.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egyetlen korábbi kormány sem szentelt akkora figyelmet az alternatív médiatér képviselőnek, valamint a szélsőségeseknek, mint Robert Fico (Smer) kabinetje az utóbbi években. Ficóék pálfordulása feltehetően egy átgondolt taktika része, mely révén azon szavazókat kívánják megszólítani, akik korábban egyáltalán nem rokonszenveztek az általuk képviselt értékekkel. A kérdés már csak az, valóban megéri-e a Smernek, hogy mindent erre a lapra tesz fel.
Az ún. alternatív színtér képviselői a világjárvány, valamint az orosz–ukrán háború kitörésének árnyékában emelkedtek fel, és váltak a lakosság egy részének körében kifejezetten népszerűvé. Mivel a követőik számának növekedésével egyre nagyobb befolyásra tettek szert, így az ország vezető politikusaival is gyorsan „összebarátkoztak”.
A kormány találkozása az alternatívval
A Smer érdeklődése az alternatív színtér iránt 2018-ban kezdődött, közvetlenül azután, hogy a miniszterelnök, Robert Fico kénytelen volt lemondani a kormányfői tisztségről.
Fico harmadik kabinetjének bukása után ellenzékbe kényszerült, pártja pedig egyre inkább közeledni kezdett a szóban forgó, gyakran kifejezetten szélsőséges eszméket valló személyekhez. A Smer politikusai egyre gyakrabban tűntek fel az olyan dezinformációs médiumokban, mint az Infovojna, de az alternatív színtér más képviselőinek is szívesen nyilatkoztak.
A lassan építkező együttműködés akkor kezdett kicsúcsosodni, amikor az SNS a 2023-as parlamenti választás előtt helyet adott a jelöltlistáján Martina Šimkovičovának, valamint Peter Kotlárnak, akik a voksolást megelőzően az alternatív médiumok közé sorolható TV Slovan „műsorvezetői” voltak. Šimkovičová és Kotlár végül nemcsak mandátumot szereztek, hanem komoly pozíciókhoz jutottak. Šimkovičová a negyedik Fico-kormány kulturális minisztere lett, Kotlár pedig kormánybiztosi tisztséget kapott.
Ficóék is behódoltak a „trendnek”
Érdemes azonban megjegyezni, hogy nem az SNS volt az egyetlen kormánypárt, amely igyekezett meglovagolni az új „irányzat” keltette hullámokat. A Robert Fico vezette Smer sem kívánt lemaradni. Ficóék a 2024-es európai parlamenti választások előtt arra jutottak, hogy a politikai körökben viszonylag ismeretlennek számító Judita Laššáková kapja a negyedik helyen a jelöltlistájukon.
Amikor a legerősebb kormánypárt valakinek ilyen előkelő helyet szán, az mindig jelzésértékkel bír. Attól a személytől általában azt várják, hogy sikeres lesz és rengeteg karikát zsebel be. Ezért különösen érdekes, ha egy a tömörülésen kívülről érkező személyt ér ez a „megtiszteltetés”.
A pártelnök, Robert Fico akkor azzal indokolta az elhatározásukat, hogy Laššáková „egy olyan ember, akinek határozott nézetei vannak a Szlovák Köztársaság nemzeti-állami érdekeiről”, ezért úgy gondolták „beleillik a koncepciójukba”.
A politológusok már ezután a kijelentés után is óva intettek mindenkit, hogy a Smer „koncepciója” egyre erősebben tolódik a szélsőségesek felé, azóta viszont még ennél is nyilvánvalóbbá vált a helyzet.
Kapcsolódó cikkünk
A Danny Kollarként is ismert Daniel Bombic többéves londoni kitérője után újra Szlovákiában van. A Markíza televízió értesülései szerint kormánygéppel szállították Pozsonyba.
Daniel Bombic ellen korábban szélsőséges megnyilvánulásai miatt indult eljátás, személye ellen már nemzetközi elfogatóparancsot is adtak ki. A Specializált Büntetőbíróság szóvivője egyébként még januárban jelentette be, hogy döntés született Bombic hazaszállításáról.
Ezt követően a kihallgatás konkrét időpontját is kitűzzük
-magyarázta Katarína Kudjáková, a bíróság szóvivője.
A Markíza értesülései szerint a kormánygép 17 óta előtt szállt le Pozsonyban, ahonnan Bombicot a Specializált Büntetőbíróságra szállították. A bíró elméletileg dönthet az előzetes letartóztatásáról is.
Bombic az elmúlt években az Egyesült Királyságban tartózkodott, azonban ott sem volt teljesen szabad, mivel elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie, és rendszeresen jelentkeznie kellett a rendőrségen. Legutóbbi nyilatkozatai szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja a kiadatási bíróság elleni fellebbezését, hogy hazatérhessen.
Daniel Bombic a koronavírus-járvány idején vált ismertté, amikor orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit tette közzé, és követőit arra buzdította, hogy zaklassák őket. Később pedig azzal került be a köztudatba, hogy a kormánypártok képviselői gyakran szerepeltek a műsoraiban.
Bűncselekmények elkövetőitől sem riadnak vissza
Ha megválasztanak, a továbbiakban is találkozni fogok Daniel Bombiccal
– ígérte közvetlenül a voksolás előtt Laššáková, akit a Bombiccal való együttműködés tett kifejezetten népszerűvé. A közös munka pedig annyira gyümölcsözőre sikerült, hogy még közös transzparens számlával is rendelkeznek. Bombic ellen szélsőséges nézetei, kifogásolható viselkedése, valamint az általa elkövetett zaklatások miatt több eljárás is folyik. Ennek ellenére a kormánypárti politikusok, például Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter, valamint a belügyi tárca vezetője, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) előszeretettel szerepeltek a műsoraiban.
Az évekig Londonban élő Daniel Bombic azóta kormánygéppel hazatért Szlovákiába, hogy feleljen a tetteiért. A védelmét Kaliňák ügyvédi irodája látja el, más kérdésekben pedig Robert Fico tanácsadója, David Lindtner képviseli. Bombic azonban nem csak a miniszterelnök „segítőinek” köszönheti, hogy a bíróság végül úgy határozott, szabadlábon védekezhet. Ezért a döntésért elsősorban Laššákovának lehet hálás, aki írásbeli garanciát vállalt, amiben megígérte, Bombic felelősségteljesen fog viselkedni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A neonáci és rasszista, Danny Kollárként is ismert Daniel Bombic továbbra is szabadlábon védekezhet, ám a mozgását figyeli a rendőrség. Emellett megtiltották neki, hogy a közösségi oldalakon gyűlöletkeltő tartalmakat közöljön és osszon meg.
A jogerős döntést csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság hozta meg – közölte a Denník N. A tárgyalóteremnél megjelentek a pártolói, de olyan személyek is, akik elutasítják a tevékenységét.
A döntést követően Bombicot bilincsben vezették el a rendőrök. Ügyvédje, Daneil Lindtner „technikai problémáról“ beszélt, s tagadta, hogy kliensét letartóztatták volna. Később Bombic a Telegramon közölte: már kint van, ám nem magyarázta meg, miért vezették el a bírósági döntés után.
A rendőrség koraeste közölte a SME napilappal, Bombicot figyelmetlenségből vették őrizetbe a tárgyalás után, mivel a turócszentmártoni nyomozók egy 2022-es elfogatóparancs értelmében erre kérték őket – ám azt időközben visszavonták.
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A Legfelsőbb Bíróság most jelentősen korlátozta Daniel Bombic tevékenységét. A karperec és a gyűlöletkeltő megnyilvánulások mellett az oszág elhagyását is megtiltotta neki. Legalább havi egyszer jelentkeznie kell egy közvetítő hivatalnoknál. Mint ismeretes, a férfi ellen nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
Az ügy kicsúcsosodása
Bombic és Laššáková csütörtökön a bíróságról egyenesen a TA3 stúdiójába mentek, hogy az esti vitaműsor alkalmával a kormánypárti résztvevőket, a parlament smeres alelnökét, Tibor Gašpart és a földművelési minisztert, Richard Takáčot (Smer) támogassák. Daniel Bombic feltűnése azonban igen nagy port kavart.
Az Állítsuk meg a korrupciót (Zastavme korupciu) elnöke, Zuzana Petková szerint teljesen abszurd, hogy a bíróságról nyomkövetővel távozott szélsőséges képviseli a kormánypártok rajongóit. A történtektől egyébként a hírtelevízió is elhatárolódott. Közleményükben egyebek mellett azt írták, az egyes pártok a felelősek azért, kiket látnak vendégül.
Bár Robert Fico néhány héttel ezelőtt még alkotmányt szeretett volna módosítani a KDH segítségével, a kereszténydemokraták most úgy reagáltak, hogy „a kormány egyértelműen a szélsőségesek, valamint a fasizmus támogatása mellett tette le a voksát”.
Az Emberi Jogi Intézet (IĽP) úgy véli, ezek után mindenki számára világos kell hogy legyen, miért tiltakoznak tömegek az utcákon a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok védelme érdekében.
A csoport eddig egyik tiltakozás alkalmával sem mulasztotta el a lehetőséget, hogy felhívja az emberek figyelmét a kormány ballépéseire. A közlemény aláírói között ezúttal is szerepel Boris Zala és Peter Weiss, akik korábban igen bizalmas kapcsolatot ápoltak Robert Ficóval. Zala a Smer egyik alapító tagja, aki évekig a párt színeiben politizált, és egészen az Európai Parlamentig jutott a Smer támogatásával. Weiss pedig magyarországi, majd csehországi nagykövetként tevékenykedett a korábbi Fico-kormányok idején.
Fico értetlenül áll a történtek előtt
A kormánypárti politikusok eközben egyre kevésbé nézik jó szemmel a helyzet alakulását. A miniszterelnök, Robert Fico pénteken délben, néhány órával a tiltakozások kezdete előtt arra a kérdésre kereste a választ a közösségi oldalán, miért is tüntetnek az emberek.
A kormányfő nem mulasztotta el megosztani a TASR hírügynökség azon összefoglalóját sem, mely szerint az Európai Bizottság nem látta jelét annak, hogy Szlovákia az EU-ból való kilépést fontolgatná. További bizonyítékkal azonban nem szolgált, hogy cáfolja a tüntetők aggodalmait.
Folyamatos az ellenállás
Nem ez volt az első tiltakozó akció, ami a Békét Ukrajnának kezdeményezéshez köthető. Az ellenállási hullám még 2024. december 23-án, közvetlenül Robert Fico moszkvai útja után indult. A csoportosulás akkor azt is bejelentette, Fico orosz vizitje miatt a Főügyészséghez fordulnak. A szövetség képviselői úgy gondolják, a miniszterelnök régóta azon dolgozik, hogy legitimálja az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Az ügyészség később közölte, a törvényeknek megfelelően vizsgálják a feljelentést.
Az első megmozdulást azóta újabb tüntetések követték, a szervezők pedig jelezték, a továbbiakban is készek folytatni a nyomásgyakorlást.
Vitapartnere, Ján Horecký, a KDH alelnöke emlékeztette őt, hogy az emberek elsősorban Robert Fico (Smer) miniszterelnök oroszországi látogatása miatt aggódnak Szlovákia külpolitikája miatt, de a helyzeten Tibor Gašparnak (Smer), a parlament alelnökének szavai sem segítettek, aki egy korábbi nyilatkozatában nem zárkózott el az EU-ból való kilépés lehetőségétől.
A műsorban felmerült a Szlovákiába áramló orosz gáz témája is, amely most már a Török Áramlaton keresztül érkezik az országba. Tomáš úgy gondolja, ebben szerepe van a miniszterelnöknek is, aki az utóbbi hetekben minden olyan országba ellátogatott, amelyeken az említett gázvezeték áthalad.
Kapcsolódó cikkünk Ankara |
Robert Fico (Smer) miniszterelnök hétfőn Törökországba utazott, ahol Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnökkel folytatott tárgyalást. A két fél megegyezett arról, hogy Szlovákia továbbra is hozzájuthat az orosz gázhoz, amelyet Törökország a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül továbbíthat.
A kormányfőt elkísérte Juraj Blanár külügyminiszter, Robert Kaliňák védelmi miniszter (mindketten Smer), Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter és Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszter is.
A kormányhivatal az utazás előtt arról tájékoztatott, hogy a miniszterelnök szeretné megerősíteni a gazdasági együttműködést a két ország között, de a világban zajló politikai helyzetről is egyeztetnek Erdogannal. Emellett több kétoldalú szerződést is aláírnak majd: egyebek mellett egy katonai keretmegállapodást a szlovák és a török védelmi minisztérium között, illetve egy egyetértési nyilatkozatot, amelyet a két ország kulturális tárcavezetői szignóznak.
Fico: Lesz orosz gáz
Az egyeztetést követően Fico és Erdogan közös sajtótájékoztatót tartott, melyen hivatalosan is aláírták az említett dokumentumokat. A szlovák kormányfő elsősorban megköszönte a baráti fogadtatást Erdogannak, majd elmondta, nagy tisztelettel figyeli azt a külpolitikát, amit a török elnök folytat, elsősorban az orosz–ukrán háború kapcsán. Hangsúlyozta, mindketten egyetértenek abban, hogy mielőbb szükség van a békekötésre. A kormányfő utalt arra is, hogy Törökország megfelelő helyszín lenne a béketárgyalások lefolytatására – ez azért is érdekes, mert Fico nemrégiben még arról beszélt, Szlovákia adhatna otthont egy ilyen találkozónak.
Fico továbbá elmondta, örömmel fogadta Erdogan ajánlatát a Török Áramlat nevű csővezeték kihasználásával kapcsolatban. Nemrégiben ugyanis Ukrajna bejelentette, leállítja az ország területén zajló, Oroszországból érkező gáz szállítását, ami konfliktushoz vezetett Fico és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.
Kapcsolódó cikkünk
Hetek óta tart az ukrán gázszállítás leállítása miatt kialakult üzengetés Pozsony és Kijev között, a felek álláspontja pedig egyáltalán nem közeledik. A helyzet elmérgesedéséért nagyban felelős szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban a káosz kellős közepén, a legnagyobb titokban, megtalálta a megoldást, amely révén az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt megkerülve orosz nyersanyaghoz juthat.
Bár mostanra a miniszterelnök, Robert Fico is elismeri, hogy korábbi kijelentéseivel ellentétben nem várható gázválság, még mindig azon ügyködik, hogy a továbbiakban is Moszkvától vásárolja a földgázt. Míg a környező országok sorra jelentik be az orosz nyersanyagtól való függetlenedésüket, addig Fico hetek óta kiskaput keres, hogy Szlovákiának ne kelljen eltávolodnia Oroszországtól. Úgy fest, a kormányfő „kedves barátjának”, Orbán Viktornak köszönhetően meg is találta a probléma megoldását.
A magyar megmentő
A cseh ipari miniszter, Lukáš Vlček még decemberben jelezte, hogy szükség esetén Prága segédkezet nyújt Pozsonynak az orosz-ukrán szállítási megállapodás lejárta után.
Készen állunk, hogy gáztranzit- és tárolókapacitást biztosítsunk, ezzel is hozzájárulva a stabil ellátás fenntartásához
– írta a gazdasági minisztériumnak címzett levelében Vlček. A cseh tárcavezető azonban közel egy hónap elteltével sem kapott választ. Ez pedig egyáltalán nem véletlen. A magyar földgázhálózati rendszer üzemeltetőjének legfrissebb közleménye ugyanis arra enged következtetni, hogy Szlovákia Magyarországgal kötött megállapodást, amelynek köszönhetően az ország nemcsak nyersanyaghoz jut, de az a Robert Fico által preferált orosz forrásból érkezik majd.
Az FGSZ Zrt. és a szlovák Eustream a.s. között hatályos Együttműködési Megállapodás értelmében a Veľké Zlievce/Balassagyarmat határkeresztező ponton a nem megszakítható kapacitás növekszik Magyarország irányából Szlovákia irányába a 2025. április 1-jei gáznappal kezdődően
– áll a cég bejelentésében.
Ahogy arra az FGSZ közleménye is utal, Szlovákiába eddig is érkezett gáz a Török Áramlaton keresztül Törökország, Bulgária és Szerbia érintésével Magyarország irányából, a közeljövőben azonban évi 2,65-ről 3,5 milliárd köbméterre nő a gázexport mennyisége.
A Portfolio gazdasági hírportál által megszólított elemzők szerint a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy Magyarország kiskaput biztosít Szlovákiának, aminek köszönhetően Pozsony az ukrán tranzit leállítása után is hozzájut az orosz gáz egy részéhez.
A szakértők ennek kapcsán Robert Fico korábbi kijelentésére is emlékeztetnek, mely szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin karácsony előtt ígéretet tett neki, hogy a Gazprom a továbbiakban is teljesíti a hosszútávú szlovák-orosz megállapodásban vállalt kötelezettségeket. Vélhetően annak is ez az oka, hogy a Szlovák Gázművek (SPP) eddig nem tettek jogi lépéseket az orosz vállalat ellen szerződésszegés miatt.
Kapcsolódó cikkünk
Közel két hét telt el azóta, hogy leállt az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás. Mivel a „Putyin fejőstehenének” is nevezett Gazprom a tranzitszerződés lejárta után nem teljesíti a Szlovákiával kötött megállapodását, a Szlovák Gázművek (SPP) milliókra perelhetné a vállalatot. Az SPP ehelyett Szlovákia-szerte óriásplakátot ezrein Robert Ficót és kormányát dicséri, amiért a kabinet által elfogadott energiatámogatásnak köszönhetően nem emelkedett a lakossági gázár.
A koalíciót továbbra is belső ellentétek feszítik, amelyek miatt már maga a kormányfő, Robert Fico (Smer) sem zárta ki, hogy az ország előrehozott választással nézhet szembe. A miniszterelnök helyzetét azonban saját külpolitikai kalandozásai is nehezítik, amik miatt egyre többen vonulnak utcára. A Fico-kabinetre azonban még ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben is rámosolygott a szerencse. Váratlan segítséget kaptak az ország legnagyobb, egyébként állami tulajdonban lévő energiaszolgáltatójától, a Szlovák Gázművektől (SPP). Az SPP ugyanis óriásplakátokon hirdeti, hogy a kormánynak köszönhetően nem emelkedik a gáz ára.
A kabinet döntött
„A Szlovák Köztársaság kormánya döntött. A háztartások 2025-ben sem fizetnek többet a gázért” – reklámozza országszerte, több tucat helyszínen a Szlovák Gázművek. A plakátokon szereplő közlemény többeknek ismerős lehet, mivel Robert Fico tavaly decemberben pontosan ezekkel a szavakkal jelentette be, hogy kormánya elfogadta a 235 millió euró értékű energiatámogatást, amely lehetővé teszi, hogy egy újabb évre befagyasztják és mesterségesen alacsonyan tartsák a lakossági árakat.
Kapcsolódó cikkünk
Két héttel azután, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) bejelentette, jelentősen megemelt összegű árakat javasolnak a 2025-ös évre, Robert Fico kormánya úgy döntött, nem tétlenkedik tovább. A lakosok fellélegezhetnek, a kormányfő ezúttal valóban teljesítette korábbi ígéretét.
Az Árszabályozási Hivatal december elején tájékoztatott a jövő évi energiaárakról. Azt korábban már tudni lehetett, hogy az áram ára nem ígérkezik rázósnak, hiszen a kabinet korábban már jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.
Jelentős emelést vártak
A gázárak esetében azonban már nem szolgált ilyen jó hírekkel a hivatal elnöke. Holjenčík arról számolt be, hogy tarifáktól függően a polgárok költségei akár 29 euróval is emelkedhetnek.
A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ári havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.
Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.
Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28,63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 eurót vesz ki a családi kasszából.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hétfő délelőtt közzétette a jövő évi energiaárakat. Bár az áram ára nem ígérkezik rázósnak, a fűtési szezon végeztével a lakosok egy része komoly gondban lehet, ha a kormány nem lép közbe.
Robert Fico kormánya nagyjából két héttel ezelőtt hagyta jóvá a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kabinet szerdán jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul.
A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. Az „egyetértési nyilatkozat” célja az volt, hogy megakadályozzák a villamosenergia-árak ugrásszerű növekedését és elfogadható szinten stabilizálják azokat. Az áram ára gyakorlatilag a kormány beavatkozása és az állami költségvetés terhelése nélkül marad a továbbiakban is kedvező.
A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz.
A memorandumban arról is szó esik, hogy az energiaszolgáltató évente mintegy hat terawattórányi (Twh) áramot köteles az említett, jutányos áron szolgáltatni a háztartásoknak. A becslések szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, a szlovákiai családok 2025-re jelzett fogyasztása vélhetően nem lépi majd túl ezt a limitet.
Bár a kedvező fogyasztói árakat a korábban aláírt egyetértési nyilatkozat biztosítja, a kabinet kénytelen volt elfogadni az általános gazdasági érdekként emlegetett kormányrendeletet is, hogy szükség esetén meg tudják kerülni az Európai Bizottságot. Előfordulhat ugyanis, hogy az uniónak ellenérzései lesznek a támogatás ezen formájával kapcsolatban.
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a kabinet szerdai ülése előtt maga is elismerte, hogy a gázárak alakulása sokkal nagyobb fejtörést okoz neki és kollégáinak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban sokkal optimistább volt, mint az államkincstár őre. Elsősorban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a gázárak tekintetében hamarosan hasonlóan jó hírekről számolhat majd be.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki Fico.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) a parlament költségvetési bizottságának keddi ülésén végérvényesen eloszlatta a kételyeket a jövő évi energiasegéllyel kapcsolatban. Bár a támogatásra szánt összeg nagysága továbbra sem ismert, a konkrétumokat már néhány héten belül bemutathatják.
A parlament költségvetési bizottsága egyelőre nem foglalt állás a jövő évi büdzsével kapcsolatban, jövő kedden (november 26.) újra megvitatják a kérdést. A bökkenő csupán az, hogy alig néhány órával a délelőttre időzített tanácskozás után már kezdődik is a parlament utolsó rendes ülése, amely fő napirendi pontja az év törvényének is nevezett költségvetési tervezet elfogadása lesz.
Politikailag és a miniszterelnök szerint is elfogadhatatlan, hogy a tervezett mértékben emelkedjenek az energiaárak
– jelentette ki a pénzügyminiszter Ladislav Kamenický, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy előzetesen 235 millió eurót különítettek el a büdzsében az energiasegély finanszírozására. Kamenický továbbá azt üzente kollégáinak, hogy a költségvetésben szereplő számokat tekintsék kőbe vésettnek. Amennyiben a lakosoknak szánt támogatás a tervezettnél nagyvonalúbb lesz, a már papírra vetett büdzsében kell fedezetet találniuk rá.
A pénzügyi tárca vezetője azt is jelezte, meddig kell még várnia a lakosoknak a jövő évi energiaárakkal kapcsolatos bejelentésre.
A konkrét összeget valamikor december közepén fogjuk megtudni, ezt követően pedig a nyilvánosságot is tájékoztatjuk
– árulta el Kamenický.
A koalíciónak azonban nem lesz egyszerű dolga a költségvetés elfogadtatásakor. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis képviselők ugyanis kijelentették, kizárólag akkor adják áldásukat az év törvényére, ha teljesülnek a feltételeik.
Észrevételeket fogunk tenni. Ezek között szerepel majd a Szlovák Vadászkamara, a Szlovák Halászszövetség és a hazai méhészek támogatása
– mondta az STVR-nek Huliak, aki szerint nem kizárt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) összeköti a költségvetéssel kapcsolatos szavazást egy bizalmi szavazással is.
Biztosan nem mi leszünk azok, akik szétverik a kormányt
– fogadkozott Rudolf Huliak.
Holjenčík egyúttal jelezte, hogy a gáz és a hő árával kapcsolatban nincsenek ehhez hasonlóan jó hírei.
A hő ára összetett kérdés, mivel minden érintett szerződése máskor jár le, és ez igen jelentősen befolyásolja a végleges fogyasztói árat, így nehéz konkrétumokról beszélni
– magyarázta az Árszabályozási Hivatal elnöke.
Jelentős emelés jöhet
A gázárak esetében azonban nincsenek hasonló kétségek.
A tarifáktól függően a fogyasztók költségei akár havi 29 euróval is emelkedhetnek.
A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ár havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.
Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.
Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28, 63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 euróval többet vesz ki a családi kasszából.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az Árszabályozási Hivatal által bejelentett árak még nem tartalmazzák az áfát, ami jövőre 19 százalékról 23 százalékra emelkedik, így a tényleges növekedés nagysága még a most jelzettnél is nagyobb lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
A labda a kormány térfelén pattog
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban a kormányfő, Robert Fico (Smer).
A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi energiasegély tervei már a fiókban pihennek, mindössze arra várnak, hogy az Árszabályozási Hivatal „ítéletet mondjon”, ezt követően a kabinet is pontosítja a 2025-ös támogatás nagyságát.
A labda tehát jelenleg a kormány térfelén pattog. Robert Fico hétfő délutánra összehívta ugyan a koalíciós tanácsot, a miniszterek azonban egyetlen szót sem ejtettek a lakossági támogatásról. Az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatón Fico az SNS elnökével, Andrej Dankóval, valamint a Hlas vezetőjével, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel állt a kamerák elé.
A kormányfő egyértelműen kijelentette, hogy a kedd délelőtt esedékes szavazás miatt jelenleg az év törvényének is nevezett költségvetés a prioritás. Fico szerint a parlament minden szükséges változtatást jóváhagyott, amely elengedhetetlen volt a jövő évi büdzsé elfogadásához. A további, gazdasági jellegű módosításokról csak a költségvetés jóváhagyása után egyeztetnek.
A lakosoknak így vélhetően néhány napot még várnia kell, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Ezt a feltételezést a gazdasági minisztérium is megerősítette. Hétfői közleményükben jelezték, hogy a hivatalos bejelentés előtt a koalíciós tanács mellett szerdán a kormány is tárgyal a kompenzáció végleges formájáról.
Vége a tétlenkedésnek, a kormány közbelép
A bejelentést követően többen is kifogásolták a kormány hallgatását, a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) azonban azzal védekezett, hogy a jövő évi energiasegély kapcsán minden eshetőségre felkészültek.
Az ÚRSO által jóváhagyott árlistától függ, hogyan fog kinézni a támogatás, hogy célzott vagy általános lesz-e
– magyarázta akkor Saková. A magasra csapott államháztartási hiányt, valamint a kormány konszolidációs törekvéseit szem előtt tartva a szakemberek a legsérülékenyebbek segélyezését javasolják. Hiába a számokkal alátámasztható érvek, a kormányfő, Robert Fico (Smer) már hónapokkal ezelőtt is elutasította, hogy a lakosság bármely csoportjának növekedjenek a költségei.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban Fico.
Bár a miniszterelnök korábban tett ígéretei eddig nem teljesültek, hiszen a stabilitás mellett egyelőre az olcsóbb élelmiszerek kora se köszöntött be, Fico ezúttal mégis tartotta a szavát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egyre valószínűbb, hogy a háztartásoknak néhány napnál többet kell várnia, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Bár az Árszabályozási Hivatal már napokkal ezelőtt bejelentette, milyen árakat javasolnak 2025-re, a kormány egyelőre mélyen hallgat. Így nem kizárt, hogy a háztartások egy része hamarosan kézhez kapja a megemelt összegű számlákat.
Múlt decemberben, a negyedik Fico-kabinet hivatalba lépése után, közvetlenül az elnökválasztási kampány előtt az azóta megválasztott államfő, Peter Pellegrini akkor még házelnökként arról tájékoztatta a lakosokat, hogy a kormány Mikulása róluk sem feledkezett meg.
Szép ajándékot kapnak
– jelentette be büszkén Pellegrini, hogy a 2024-re tervezett energiatámogatásnak köszönhetően a háztartások közüzemi számlái egyáltalán nem emelkednek.
Annak ellenére, hogy Robert Ficóék tavaly ilyenkor már a konkrétumokkal büszkélkedtek, a 2025-ös terveiket még mindig homály fedi, pedig lassan kifutnak az időből.
Vége a várakozásnak
A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a kabinet kizárólag akkor jelenti be a jövő évi energiasegély nagyságát, ha az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) bemutatja a saját számításait. Az ÚRSO sajtótájékoztatóját követően a gazdasági tárca közleményt adott ki, amelyben leszögezték, a koalíciós tanács mellett szerdai ülésén a kormány is megvitatja a kérdést. Azonban hiába terítette ki a kártyáit az ÚRSO, Robert Fico és miniszterei a szerdai tanácskozásukat követően sem bizonyultak közlékenynek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hétfő délelőtt közzétette a jövő évi energiaárakat. Bár az áram ára nem ígérkezik rázósnak, a fűtési szezon végeztével a lakosok egy része komoly gondban lehet, ha a kormány nem lép közbe.
Robert Fico kormánya nagyjából két héttel ezelőtt hagyta jóvá a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kabinet szerdán jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul.
A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. Az „egyetértési nyilatkozat” célja az volt, hogy megakadályozzák a villamosenergia-árak ugrásszerű növekedését és elfogadható szinten stabilizálják azokat. Az áram ára gyakorlatilag a kormány beavatkozása és az állami költségvetés terhelése nélkül marad a továbbiakban is kedvező.
A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz.
A memorandumban arról is szó esik, hogy az energiaszolgáltató évente mintegy hat terawattórányi (Twh) áramot köteles az említett, jutányos áron szolgáltatni a háztartásoknak. A becslések szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, a szlovákiai családok 2025-re jelzett fogyasztása vélhetően nem lépi majd túl ezt a limitet.
Bár a kedvező fogyasztói árakat a korábban aláírt egyetértési nyilatkozat biztosítja, a kabinet kénytelen volt elfogadni az általános gazdasági érdekként emlegetett kormányrendeletet is, hogy szükség esetén meg tudják kerülni az Európai Bizottságot. Előfordulhat ugyanis, hogy az uniónak ellenérzései lesznek a támogatás ezen formájával kapcsolatban.
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a kabinet szerdai ülése előtt maga is elismerte, hogy a gázárak alakulása sokkal nagyobb fejtörést okoz neki és kollégáinak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban sokkal optimistább volt, mint az államkincstár őre. Elsősorban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a gázárak tekintetében hamarosan hasonlóan jó hírekről számolhat majd be.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki Fico.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) a parlament költségvetési bizottságának keddi ülésén végérvényesen eloszlatta a kételyeket a jövő évi energiasegéllyel kapcsolatban. Bár a támogatásra szánt összeg nagysága továbbra sem ismert, a konkrétumokat már néhány héten belül bemutathatják.
A parlament költségvetési bizottsága egyelőre nem foglalt állás a jövő évi büdzsével kapcsolatban, jövő kedden (november 26.) újra megvitatják a kérdést. A bökkenő csupán az, hogy alig néhány órával a délelőttre időzített tanácskozás után már kezdődik is a parlament utolsó rendes ülése, amely fő napirendi pontja az év törvényének is nevezett költségvetési tervezet elfogadása lesz.
Politikailag és a miniszterelnök szerint is elfogadhatatlan, hogy a tervezett mértékben emelkedjenek az energiaárak
– jelentette ki a pénzügyminiszter Ladislav Kamenický, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy előzetesen 235 millió eurót különítettek el a büdzsében az energiasegély finanszírozására. Kamenický továbbá azt üzente kollégáinak, hogy a költségvetésben szereplő számokat tekintsék kőbe vésettnek. Amennyiben a lakosoknak szánt támogatás a tervezettnél nagyvonalúbb lesz, a már papírra vetett büdzsében kell fedezetet találniuk rá.
A pénzügyi tárca vezetője azt is jelezte, meddig kell még várnia a lakosoknak a jövő évi energiaárakkal kapcsolatos bejelentésre.
A konkrét összeget valamikor december közepén fogjuk megtudni, ezt követően pedig a nyilvánosságot is tájékoztatjuk
– árulta el Kamenický.
A koalíciónak azonban nem lesz egyszerű dolga a költségvetés elfogadtatásakor. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis képviselők ugyanis kijelentették, kizárólag akkor adják áldásukat az év törvényére, ha teljesülnek a feltételeik.
Észrevételeket fogunk tenni. Ezek között szerepel majd a Szlovák Vadászkamara, a Szlovák Halászszövetség és a hazai méhészek támogatása
– mondta az STVR-nek Huliak, aki szerint nem kizárt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) összeköti a költségvetéssel kapcsolatos szavazást egy bizalmi szavazással is.
Biztosan nem mi leszünk azok, akik szétverik a kormányt
– fogadkozott Rudolf Huliak.
Holjenčík egyúttal jelezte, hogy a gáz és a hő árával kapcsolatban nincsenek ehhez hasonlóan jó hírei.
A hő ára összetett kérdés, mivel minden érintett szerződése máskor jár le, és ez igen jelentősen befolyásolja a végleges fogyasztói árat, így nehéz konkrétumokról beszélni
– magyarázta az Árszabályozási Hivatal elnöke.
Jelentős emelés jöhet
A gázárak esetében azonban nincsenek hasonló kétségek.
A tarifáktól függően a fogyasztók költségei akár havi 29 euróval is emelkedhetnek.
A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ár havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.
Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.
Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28, 63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 euróval többet vesz ki a családi kasszából.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az Árszabályozási Hivatal által bejelentett árak még nem tartalmazzák az áfát, ami jövőre 19 százalékról 23 százalékra emelkedik, így a tényleges növekedés nagysága még a most jelzettnél is nagyobb lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
A labda a kormány térfelén pattog
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban a kormányfő, Robert Fico (Smer).
A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi energiasegély tervei már a fiókban pihennek, mindössze arra várnak, hogy az Árszabályozási Hivatal „ítéletet mondjon”, ezt követően a kabinet is pontosítja a 2025-ös támogatás nagyságát.
A labda tehát jelenleg a kormány térfelén pattog. Robert Fico hétfő délutánra összehívta ugyan a koalíciós tanácsot, a miniszterek azonban egyetlen szót sem ejtettek a lakossági támogatásról. Az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatón Fico az SNS elnökével, Andrej Dankóval, valamint a Hlas vezetőjével, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel állt a kamerák elé.
A kormányfő egyértelműen kijelentette, hogy a kedd délelőtt esedékes szavazás miatt jelenleg az év törvényének is nevezett költségvetés a prioritás. Fico szerint a parlament minden szükséges változtatást jóváhagyott, amely elengedhetetlen volt a jövő évi büdzsé elfogadásához. A további, gazdasági jellegű módosításokról csak a költségvetés jóváhagyása után egyeztetnek.
A lakosoknak így vélhetően néhány napot még várnia kell, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Ezt a feltételezést a gazdasági minisztérium is megerősítette. Hétfői közleményükben jelezték, hogy a hivatalos bejelentés előtt a koalíciós tanács mellett szerdán a kormány is tárgyal a kompenzáció végleges formájáról.
Lehetséges forgatókönyvek
Az Árszabályozási Hivatal bejelentése előtt Denisa Saková maga is beismerte, hogy két különböző forgatókönyvvel dolgoznak.
„Az ÚRSO által jóváhagyott árlistától függ, hogyan fog kinézni a támogatás, hogy célzott vagy általános lesz -e” – magyarázta Saková. A magasra csapott államháztartási hiányt, valamint a kormány konszolidációs törekvéseit szem előtt tartva a szakemberek a legsérülékenyebbek segélyezését javasolják. Hiába a számokkal alátámasztható érvek, a kormányfő, Robert Fico (Smer) elutasítja, hogy a lakosok többségének költségei növekedjenek.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban Fico.
Denisa Saková egyúttal elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a kormány nem tudja finanszírozni a segélyt. Állítása szerint a szükséges összeget, ami nagyjából 280 millió euró lehet, képesek lesznek kigazdálkodni az elfogadott költségvetés forrásaiból.
Sajtóértesülések szerint az ÚRSO tájékoztatása után a gazdasági minisztérium megkezdte a számolást, a korábbi hírekkel ellentétben azonban akár hetekbe telhet, amíg véglegesítik a számokat. Vélhetően ennek tudható be, hogy az energiasegély kérdése nem szerepelt a kabinet szerdai ülésének napirendi pontjai között. Így nem kizárt, hogy a konkrétumokat tartalmazó dokumentum csak a kabinet idei utolsó ülésén, december 18-án kerülhet a miniszterek elé. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy legkorábban közvetlen az ünnepek előtt kerülhet sor a bejelentésre.
Ezt a feltételezést a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) is megerősítette. A belügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy legkorábban a kormányfő jövő héten esedékes brazíliai látogatása után mutathatják be a terveiket.
Hegerék hibájába eshetnek
A döntés elodázása sokakban kellemetlen emlékeket ébreszthet. 2022-ben, amikor Eduard Heger kormányán múlt az energiasegély sorsa, a Heger-kabinet szintén az utolsó pillanatban, december közepén hagyta jóvá a támogatást. Addigra azonban a háztartások egy része már kézhez kapta a magasabb összegről kiállított számlákat, így egy kisebb káosz alakult ki, mivel az érintett polgároknak fogalma sem volt, mekkora összeget utaljanak a szolgáltatónak.
Egyes lakosok januárban és februárban is jóval többet fizettek az átlagnál, amit a vállalatok később próbáltak ellensúlyozni.
A politikusok akkor egymásra mutogattak és próbálták másra hárítani a felelősséget, ami elsősorban őket terhelte. A cégeknek ugyanis törvényből adódóan 30 nappal az első megemelt összegű számla lejárta előtt kötelessége tájékoztatni a családokat arról, mennyit fizetnek majd a következő hónapban. Erről az aprócska adminisztratív kötelezettségről úgy fest, Robert Ficóék is megfeledkeztek.
A szerdai kormányülést követően azonban vélhetően az illetékesek is rájöttek a hibára, a gazdasági minisztérium ugyanis közleményt adott ki, amiben arra kéri a szolgáltatókat, ne állítsák ki a magasabb számlákat. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a vállalatok eleget tesznek -e a szaktárca kívánságának.
A kirakós utolsó darabja
A képviselők kedden áldásukat adták a 2025-ös költségvetés tervezetére, amely egy 460 millió eurós tartalékkal is számol. Ebből 421 millió eurót az olyan nem várt fordulatokra kívántak fenntartani, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a jövő évi büdzsére. Ezt a tartalékot azonban gyakorlatilag ki is merítették a parlamenti vita során eszközölt változtatásokkal. Az egészségügyisek bérének gyorsabb ütemű növekedése, az energiasegély, valamint az alacsonyabb áfakulccsal rendelkező termékek listájának bővítése a kormány „megtakarításainak” jó részét felemésztette.
Bár Denisa Saková elmondása szerint nem okoz majd gondot az energiasegély finanszírozása, nem kizárt, hogy elszámolták magukat.
A Saková által említett 280 millió euró még a tartalék által biztosított mozgástér határain belül van, a bökkenő csupán az, hogy ez a 280 millió euró mindössze az idei támogatás negyedének felel meg. Amennyiben tehát a kormány a mindenkit érintő támogatás foganatosítása mellett dönt, nem kizárt, hogy gondban lesznek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Saková a kormány pénteki ülésén előteresztette a jövő évi energiasegély tervét, amely minden háztartás támogatásával számol. A mezőgazdasági miniszter, Richard Takáč (Smer) a tanácskozás előtt elárulta, hogy a gazdasági miniszternek, aki néhány nappal ezelőtt Szentpéterváron tárgyalt a gázárakról, sikerült egy kifejezetten kedvező összeget kialkudnia. Szlovákiának így nem kell nyugatról drágább nyersanyagot vásárolnia. Ezen egyeztetések tartalmáról Denisa Saková nem kívánt további részleteket elárulni.
Üzleti tárgyalásokról van szó, így köt a titoktartás
– közölte.
Mégis jön orosz gáz
A kormányülést követően a miniszterelnök, Robert Fico is megerősítette a mezőgazdasági tárca vezetőjének korábbi nyilatkozatát. A kormányfő elismerte, hogy az ukrán fél korábbi döntése ellenére, amely szerint 2025 januárja után leállítják az orosz gáz tranzitját, tárgyalásokat folytatnak a nyersanyag szállításának további fenntartásáról.
Intézkedések egész sorát fogadtuk el, ami stabilizálja és kompenzálja a hő és a gáz árának emelkedését
– közölte Fico. A miniszterelnök elismerte, hogy kötelesek tiszteletben tartani az ÚRSO által elfogadott árakat, a kabinet mégis úgy határozott, hogy próbálják tehermentesíteni a háztartásokat. A döntés értelmében a hő és a gáz ára jövőre egyáltalán nem változik, a 2024-es árak 2025-ben is érvényben maradnak.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková jelezte, hogy az energiatámogatás 235 millió euróba kerül majd a kormánynak, a jóváhagyott dokumentumokban azonban 280 millió euró szerepel. Robert Fico ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az energiatámogatást beépítették a korábban már elfogadott költségvetésbe. Emiatt elutasítja, hogy bárki is további kérésekkel álljon elő, ha erre találtak pénzt, akkor egyéb területek utófinanszírozására is kerítsenek forrásokat.
Ellenzéki aggályok
Az ellenzék egyáltalán nem nézi jó szemmel a Fico-kabinet döntését, abban azonban nem tudnak megegyezni, mit kifogásoljanak. Míg az Sas és a KDH azért bírálja a kormányt, mert mindenkit segíteni akarnak, a Szlovákia mozgalom nehezményezi, hogy az energiaárak nem csökkennek.
Az energetikai vállalat egyébként a Denisa Saková (Hlas) vezette gazdasági minisztériumnak felel, de ezen kívül is több szálon kötődik a jelenlegi kormányhoz. Az igazgatótanács alig két éve kinevezett új elnöke, Vojtech Ferencz korábban négy évig volt a jelenlegi megbízott házelnök, Peter Žiga (Hlas) államtitkára a gazdasági tárcánál.
Szokatlan reklám
A politikai pártok időről időre hajlamosak felhívni a választópolgárok figyelmét az elért eredményeikre. Ennek emlékezetes példája az volt, amikor az előző választási ciklusban Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) úton-útfélen azt hirdette, hogy teljesítették a „minden gyermekes családnak 200 eurót” ígéretüket. A mostani eljárás azonban kétségkívül szokatlan, mivel a megrendelő nem valamelyik politikus vagy a pártja volt.
Nem emlékszem olyasmire, hogy a múltban bármelyik állami vállalat hasonló módon reklámozta volna az aktuális kormány valamelyik döntését
– mutatott rá az Aktuality hírportál kérésére Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője, aki szerint a kampány másik tökéletlensége, hogy egyáltalán nem tájékoztatja a lakosokat arról, hogy az energiasegélyt valójában ők maguk fizetik majd meg.
Tartózkodó reakció
A reklámokat ért kritikát maga az SPP sem hagyta szó nélkül. A vállalat szóvivője, Ondrej Šebesta szerint 1 000 új plakátot rendeltek 275 ezer euró értékben, azonban nem mindegyik utal a kormány eredményeire.
„Olyan üzenetekkel is találkozhatnak, hogy »Másfél millió ügyfél bízik bennünk«, valamint »Gondoskodunk Szlovákia stabil és biztonságos gázellátásáról«” – jegyezte meg Šebesta, aki azt is jelezte, a szóban forgó plakátokat a vállalat „saját üzleti döntése” értelmében helyezték el a köztereken, céljuk egyáltalán nem a Fico-kabinet dicsérete volt.
A gazdasági tárca korábbi vezetője, Karel Hirman (Demokraták) azonban úgy véli, az állami vállalatok politikai propagandát folytat, amihez hasonlót legfeljebb Magyarországon látni.
Az adófizetők pénzén reklámozzák és szponzorálják a kormánypártokat
– adott hangot ellenérzéseinek Hirman.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) terve az volt, hogy a brüsszeli tárgyalás alkalmával felébreszti „édes álmából” az Európai Bizottság illetékeseit. Végül azonban Fico volt az, akinek rá kellett döbbennie, ellenséges magatartása komoly következményekkel járhat. Az ukrán fél a távolmaradás mellett döntött, a kilátásba helyezett szlovák szankciókra reagálva pedig a gáztranzit után az olajszállítás leállításának lehetőségét is felvetették.
A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy egy háromoldalú találkozó keretében vitassák meg a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. Az Európai Bizottság illetékesei végül végül csütörtökre tűzték ki az új időpontot. Az ukrán fél azonban a távolmaradás mellett döntött, a kormányfő, Robert Fico és a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) vezette szlovák delegáció pedig 30 perces késéssel érkezett meg a találkozóra.
Fico rendet akart tenni Brüsszelben
A tanácskozást követően Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyalás eredményeinek ismertetése mellett egy komplex képet kíván festeni arról, mi is történt pontosan az ukrán gázszállítás leállítása óta. Elmondása szerint Szlovákia mindent megtett azért, hogy a tranzit folytatódjon. Erőfeszítéseiket igazolják a moszkvai és az azerbajdzsáni tárgyalások, valamint az ukrán féllel folytatott hosszas egyeztetések, amelyek fő témája az volt, milyen technikai feltételek mellett biztosíthatnák a továbbiakban is az Európába irányuló gázszállítást.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Fico ezúttal sem szalasztotta el annak a lehetőségét, hogy hangot adjon a Volodimir Zelenszkij hozzáállásával kapcsolatos ellenvetéseinek, a kormányfő úgy véli, az ukrán elnök volt az, aki miatt kútba esett a tranzit folytatását garantáló szerződés meghosszabbítása.
Zelenszkij elnök karácsony előtt hozott döntésének semmi közé a józan észhez
– jelentette ki Fico, aki szerint az ukrán elnök határozatának hátterében politikai érdekek állnak, egyéb konkrétumokat azonban nem közölt.
A kormányfő megismételte, hogy Volodimir Zelenszkij „egyoldalú döntése, miszerint leállítja az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, Szlovákia mellett az Európai Uniónak is jelentős károkat okoz”. Fico szerint Zelenszkij annak ellenére hajtotta végre a „szabotázst, hogy az Európai Bizottság hivatalos levelében egyértelműen jelezte, sem az európai jog, sem a szankciók nem akadályozzák Ukrajnát a tranzit folytatásában”.
A miniszterelnök számításai szerint Szlovákiának egymilliárd euróba kerül a gázárak emelkedése, további 500 millió eurótól pedig a tranzitdíjak miatt esik el. Robert Fico úgy véli, az Európai Unió még ennél is rosszabb helyzetben van, mivel 70 milliárd eurót fizet majd „Zelenszkij amerikai kalandjáért”.
Köszönöm az Európai Bizottság képviselőinek, az energetikáért felelős uniós biztosnak és a csapatának, hogy komolyan veszik az ügyet, ami nem csak az áremelkedésről és egy esetleges gázválságról szól. Itt az Európai Unió versenyképessége a tét
– magyarázta Fico, aki szerint a bizottság illetékesei egyértelműen kijelentették, nem söpörhetjük a szőnyeg alá a történteket, az ignorancia ugyanis az érintett országok közötti viszony teljes elmérgesedéséhez vezethet.
A kormányfő tájékoztatása szerint a közeljövőben létrehoznak egy munkacsoportot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csapat célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás.
Fico az ukrán kormányfővel, Denisz Smihallal folytatott tárgyalásairól is szót ejtett. A szlovák kormányfő elmondása szerint egyértelműen közölte az ukrán kollégájával, ha a gázszállítás leállítása mellett döntenek, borítékolható, hogy Oroszország a tranzitútvonalakat is támadja majd.
A miniszterelnök egyúttal bejelentette, Brüsszelből való visszatérése után összehívja a koalíciós tanácsot. Ha az ukrán elnök a „továbbiakban is hajthatatlan marad”, Szlovákia kész szankciókat foganatosítani. Robert Fico korábban már közölte, kész leállítani az Ukrajnába irányuló áramexportot, valamint drasztikusan csökkenteni a Szlovákia területén tartózkodó ukrajnai menedékkérők támogatását. A kormányfő azonban tovább bővítette a tervezett intézkedések listáját a humanitárius segély leállításával, egyúttal burkoltan megzsarolta Ukrajnát és kijelentette, uniós színtéren ugyancsak készek vétóval élni az ukránokat érintő kérdésekben.
Kemény intézkedések ezek, de Zelenszkij elnök se kérdezte meg, mennyibe fáj majd Szlovákiának a gáztranzit leállítása
– jegyezte meg Fico.
Kapcsolódó cikkünk
Lengyelország ismét megerősítette, ha Szlovákia nem szolgáltat többé villanyáramot Ukrajnának, ők készek növelni a szállítmányokat. Míg a szomszédaink a lehetséges szlovák szanciókat próbálják kivédeni, addig a magyar és a szlovák külügyi tárca vezetője a gáztranzit leállításáról egyeztetett.
A lengyel környezetvédelmi miniszter, Paulina Hennig-Kloska a TVP Info közszolgálati televíziónak adott interjújában egyértelműen kijelentette, szerinte a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) viselkedése erősen „Európa-ellenes”.
Hennig-Kloska ezzel a miniszterelnök azon kijelentéseire reagált, melyek szerint a kormány mérlegelni fogja az áramszállítások leállítását, amiért Kijev nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani Moszkvával, amely garantálta volna az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállítását Európába.
A lengyel környezetvédelmi miniszter hozzátette, Varsó a saját kitermeléséből származó nyersanyagokon kívül az Egyesült Államoktól és Norvégiától is kap gázt, ezért Ukrajna döntése esetükben nem jár negatív következményekkel.
Blanár Szijjártóval egyezkedik
Eközben a szlovák külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel konzultált az ukrán gáztranzit leállításáról.
A fő problémát jelenleg nem a gázhiány, hanem az áremelkedés okozza
– jelentette ki Blanár a Szijjártóval folytatott telefonbeszélgetésük után.
A magyar diplomácia vezetője úgy véli, Kijev tagjelölt országként hozta nehéz helyzetbe az Európai Uniót, mivel a gáztranzit leállítása komoly gazdasági következményekkel jár.
Megállapodtunk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási szándékot mindkét félnek tiszteletben kell tartania, és ez a megegyezés az energiaszállítási útvonalak megőrzését is előírja
– közölte Szijjártó Péter.
Budapest egyébként továbbra is Oroszországból veszi a gázt, amely a TurkStream gázvezetéken keresztül érkezik az országba.
Megvalósul a brüsszeli tárgyalás
Az Európai Bizottság ugyancsak nem tétlenkedik a gázkérdésben. A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy megvitassák a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. A szlovák kormányhivatal kedd délelőtt bejelentette, hogy az Európai Bizottság megtalálta az új időpontot. Pozsony és Kijev tárgyalására csütörtökön kerül sor. Szlovákiát a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) képviseli az egyeztetésen.
Az ukránok is válságtervvel készülnek
Nem a szlovák kormányfő volt az egyetlen, aki a csütörtöki találkozót megelőzően válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az egyeztetés előtti napon, szerdán egy új törvényjavaslat jelent meg az ukrán parlament honlapján, amely hadiállapot idején teljesen megtiltaná az orosz nyersanyagok Ukrajnán keresztül történő szállítását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ukrán fél a gáztranzit leállítása után a kőolajszállítás végére is pontot tehet. A tervezet egyúttal három hónapot adott a kabinetnek, hogy kidolgozzon egy ütemtervet a kőolajtranzit leállítására. Ha a módosítást elfogadják, csak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében, valamint az Európai Unió által meghatározott kivételes esetekben áramolhat kőolaj Európába.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg a gáztranzitról szóló szerződés 2024 végén lejárt, a kőolajszállítás feltételeit összegző dokumentum 2029 végéig érvényes.
Bár a Robert Fico által többször beharangozott gázválság elmaradt, az olajtranzit leállítása estén többen is bonyolult helyzetben találhatják magukat. Szlovákia, Magyarország és Csehország mellett az olyan jelentős piaci szereplőknek is nehéz dolga lenne, mint Lengyelország és Németország.
Míg a régió országai a földgázt több alternatív forrásból is be tudják biztosítani, a fekete arany tekintetében senki nem ennyire szerencsés, mivel a legtöbb nyersanyag éppen azon a Barátság kőolajvezetéken át érkezik, amelyen a szállítás jövője kérdésessé vált. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen, negatív végkifejlet esetén már csak az adriai útvonalak állnának rendelkezésünkre.
A brüsszeli tárgyalást követően Robert Fico nem kommentálta az értesüléseket, a Denisa Saková vezette gazdasági minisztérium pedig egyelőre tartózkodó.
Más országok törvényhozási eljárását nem tisztünk véleményezni. Egy ilyen jogszabály elfogadása azonban az Európai Unió több országának gazdaságára is negatív hatást gyakorolna
– olvasható a szaktárca közleményében.
Forrong az ellenzék
A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka nem hagyta szó nélkül a kormányfő csütörtöki brüsszeli fellépését. Šimečka meg van róla győződve, hogy Robert Fico ezúttal is üres kézzel tért haza.
Ismét csak káromkodott és fenyegette Ukrajnát
– mutatott rá Šimečka, aki szerint a miniszterelnök azért próbálja eszkalálni Pozsony és Kijev konfliktusát, hogy elfedje a kataszteri hivatallal kapcsolatos problémákat.
Akadna jobb dolguk is
A volt gazdasági miniszter szerint ez SPP-nek lenne ennél jobb dolga is. Karel Hirman is osztja az elemzők, valamint az ellenzék azon véleményét, mely szerint a Szlovák Gázműveknek több környező ország energetikai vállalatához hasonlóan perelnie kellene az orosz Gazpromot, amiért nem teljesíti a Szlovákiával kötött szerződésben foglaltakat.
2024 végén lejárt az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom azon megegyezése, amely az Ukrajnán keresztül történő orosz gáz szállítását biztosította. A Gazprom így január elseje óta nem biztosít gázt Szlovákiának, ezzel pedig megszegik az SPP-vel kötött megállapodást, ami 2034-ig érvényes. Érdemes megjegyezni, hogy nem Szlovákia az egyetlen, aki ebben a cipőben jár, a csehek és az osztrákok azonban már jogi lépéseket tettek az ügyben. Az osztrák OMV pere pedig sikerrel zárult, 230 millió eurós kártérítésre jogosultak.
Ha Ausztria képes volt kompenzációt kisajtolni a Gazpromtól szerződésszegés vádjával, akkor Szlovákia is sikerrel járhat
– mutatott rá Hirman, aki szerint az SPP maradéktalanul teljesítette a dokumentumban meghatározott feltételeket, így nem csak jogosult a per elindítására, hanem bele is kellene vágnia.
A Szlovák Gázművek egyelőre nem tett közzé tájékoztatást az ügyben, és sajtóérdeklődésre sem kívánták megerősíteni, fontolgatnak -e jogi lépéseket.
Van gáz, de…
Annak ellenére, hogy Robert Fico így egy tételt kihúzott a problémáit tartalmazó listáról, rögtön kapott is helyette egy újabbat.
A Reuters értesülései szerint az Európai Unió úgy határozott, január végén megszünteti a gázárplafont, amit 2022 decemberében vezettek be.
Az intézkedés akkor élesedett volna, ha a földgáz megawattóránkénti ára elérte volna a 180 eurót a holland TTF gáztőzsdén. Mivel azonban erre nem került sor, a terv így soha nem lépett életbe. Az unió döntése ennek ellenére többeket is érzékenyen érint, mivel a hír egy igen bonyolult időszakban érkezett. Európa helyzetét az ukrán gáztranzit leállítása mellett az utóbbi években tapasztaltnál hidegebb tél is nehezíti. Emiatt több tagállam, például az olaszok, azt javasolták, hogy hosszabbítsák meg az árplafont, a 180 eurós korlátot pedig csökkentsék 60 euróra. Sajtóértesülések szerint egy ilyen lépés Szlovákiának sem lett volna ellenére.
Az Európai Bizottság már az egyes tagállamokkal is tudatta a fejleményeket, így feltehetően nem véletlen, hogy Szlovákia sürgetni kezdte, hogy mielőbb tartsák meg a gázügy miatt életre hívott munkacsoportot első ülését.
Robert Fico múlt héten Brüsszelben jelentette be, hogy a közeljövőben létrehoznak egy szakértői csapatot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csoport célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás. A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) szerint az első tanácskozásra már a napokban sor kerülhet.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) terve az volt, hogy a brüsszeli tárgyalás alkalmával felébreszti „édes álmából” az Európai Bizottság illetékeseit. Végül azonban Fico volt az, akinek rá kellett döbbennie, ellenséges magatartása komoly következményekkel járhat. Az ukrán fél a távolmaradás mellett döntött, a kilátásba helyezett szlovák szankciókra reagálva pedig a gáztranzit után az olajszállítás leállításának lehetőségét is felvetették.
A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy egy háromoldalú találkozó keretében vitassák meg a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. Az Európai Bizottság illetékesei végül végül csütörtökre tűzték ki az új időpontot. Az ukrán fél azonban a távolmaradás mellett döntött, a kormányfő, Robert Fico és a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) vezette szlovák delegáció pedig 30 perces késéssel érkezett meg a találkozóra.
Fico rendet akart tenni Brüsszelben
A tanácskozást követően Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyalás eredményeinek ismertetése mellett egy komplex képet kíván festeni arról, mi is történt pontosan az ukrán gázszállítás leállítása óta. Elmondása szerint Szlovákia mindent megtett azért, hogy a tranzit folytatódjon. Erőfeszítéseiket igazolják a moszkvai és az azerbajdzsáni tárgyalások, valamint az ukrán féllel folytatott hosszas egyeztetések, amelyek fő témája az volt, milyen technikai feltételek mellett biztosíthatnák a továbbiakban is az Európába irányuló gázszállítást.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Fico ezúttal sem szalasztotta el annak a lehetőségét, hogy hangot adjon a Volodimir Zelenszkij hozzáállásával kapcsolatos ellenvetéseinek, a kormányfő úgy véli, az ukrán elnök volt az, aki miatt kútba esett a tranzit folytatását garantáló szerződés meghosszabbítása.
Zelenszkij elnök karácsony előtt hozott döntésének semmi közé a józan észhez
– jelentette ki Fico, aki szerint az ukrán elnök határozatának hátterében politikai érdekek állnak, egyéb konkrétumokat azonban nem közölt.
A kormányfő megismételte, hogy Volodimir Zelenszkij „egyoldalú döntése, miszerint leállítja az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, Szlovákia mellett az Európai Uniónak is jelentős károkat okoz”. Fico szerint Zelenszkij annak ellenére hajtotta végre a „szabotázst, hogy az Európai Bizottság hivatalos levelében egyértelműen jelezte, sem az európai jog, sem a szankciók nem akadályozzák Ukrajnát a tranzit folytatásában”.
A miniszterelnök számításai szerint Szlovákiának egymilliárd euróba kerül a gázárak emelkedése, további 500 millió eurótól pedig a tranzitdíjak miatt esik el. Robert Fico úgy véli, az Európai Unió még ennél is rosszabb helyzetben van, mivel 70 milliárd eurót fizet majd „Zelenszkij amerikai kalandjáért”.
Köszönöm az Európai Bizottság képviselőinek, az energetikáért felelős uniós biztosnak és a csapatának, hogy komolyan veszik az ügyet, ami nem csak az áremelkedésről és egy esetleges gázválságról szól. Itt az Európai Unió versenyképessége a tét
– magyarázta Fico, aki szerint a bizottság illetékesei egyértelműen kijelentették, nem söpörhetjük a szőnyeg alá a történteket, az ignorancia ugyanis az érintett országok közötti viszony teljes elmérgesedéséhez vezethet.
A kormányfő tájékoztatása szerint a közeljövőben létrehoznak egy munkacsoportot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csapat célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás.
Fico az ukrán kormányfővel, Denisz Smihallal folytatott tárgyalásairól is szót ejtett. A szlovák kormányfő elmondása szerint egyértelműen közölte az ukrán kollégájával, ha a gázszállítás leállítása mellett döntenek, borítékolható, hogy Oroszország a tranzitútvonalakat is támadja majd.
A miniszterelnök egyúttal bejelentette, Brüsszelből való visszatérése után összehívja a koalíciós tanácsot. Ha az ukrán elnök a „továbbiakban is hajthatatlan marad”, Szlovákia kész szankciókat foganatosítani. Robert Fico korábban már közölte, kész leállítani az Ukrajnába irányuló áramexportot, valamint drasztikusan csökkenteni a Szlovákia területén tartózkodó ukrajnai menedékkérők támogatását. A kormányfő azonban tovább bővítette a tervezett intézkedések listáját a humanitárius segély leállításával, egyúttal burkoltan megzsarolta Ukrajnát és kijelentette, uniós színtéren ugyancsak készek vétóval élni az ukránokat érintő kérdésekben.
Kemény intézkedések ezek, de Zelenszkij elnök se kérdezte meg, mennyibe fáj majd Szlovákiának a gáztranzit leállítása
– jegyezte meg Fico.
Kapcsolódó cikkünk
Lengyelország ismét megerősítette, ha Szlovákia nem szolgáltat többé villanyáramot Ukrajnának, ők készek növelni a szállítmányokat. Míg a szomszédaink a lehetséges szlovák szanciókat próbálják kivédeni, addig a magyar és a szlovák külügyi tárca vezetője a gáztranzit leállításáról egyeztetett.
A lengyel környezetvédelmi miniszter, Paulina Hennig-Kloska a TVP Info közszolgálati televíziónak adott interjújában egyértelműen kijelentette, szerinte a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) viselkedése erősen „Európa-ellenes”.
Hennig-Kloska ezzel a miniszterelnök azon kijelentéseire reagált, melyek szerint a kormány mérlegelni fogja az áramszállítások leállítását, amiért Kijev nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani Moszkvával, amely garantálta volna az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállítását Európába.
A lengyel környezetvédelmi miniszter hozzátette, Varsó a saját kitermeléséből származó nyersanyagokon kívül az Egyesült Államoktól és Norvégiától is kap gázt, ezért Ukrajna döntése esetükben nem jár negatív következményekkel.
Blanár Szijjártóval egyezkedik
Eközben a szlovák külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel konzultált az ukrán gáztranzit leállításáról.
A fő problémát jelenleg nem a gázhiány, hanem az áremelkedés okozza
– jelentette ki Blanár a Szijjártóval folytatott telefonbeszélgetésük után.
A magyar diplomácia vezetője úgy véli, Kijev tagjelölt országként hozta nehéz helyzetbe az Európai Uniót, mivel a gáztranzit leállítása komoly gazdasági következményekkel jár.
Megállapodtunk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási szándékot mindkét félnek tiszteletben kell tartania, és ez a megegyezés az energiaszállítási útvonalak megőrzését is előírja
– közölte Szijjártó Péter.
Budapest egyébként továbbra is Oroszországból veszi a gázt, amely a TurkStream gázvezetéken keresztül érkezik az országba.
Megvalósul a brüsszeli tárgyalás
Az Európai Bizottság ugyancsak nem tétlenkedik a gázkérdésben. A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy megvitassák a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. A szlovák kormányhivatal kedd délelőtt bejelentette, hogy az Európai Bizottság megtalálta az új időpontot. Pozsony és Kijev tárgyalására csütörtökön kerül sor. Szlovákiát a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) képviseli az egyeztetésen.
Az ukránok is válságtervvel készülnek
Nem a szlovák kormányfő volt az egyetlen, aki a csütörtöki találkozót megelőzően válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az egyeztetés előtti napon, szerdán egy új törvényjavaslat jelent meg az ukrán parlament honlapján, amely hadiállapot idején teljesen megtiltaná az orosz nyersanyagok Ukrajnán keresztül történő szállítását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ukrán fél a gáztranzit leállítása után a kőolajszállítás végére is pontot tehet. A tervezet egyúttal három hónapot adott a kabinetnek, hogy kidolgozzon egy ütemtervet a kőolajtranzit leállítására. Ha a módosítást elfogadják, csak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében, valamint az Európai Unió által meghatározott kivételes esetekben áramolhat kőolaj Európába.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg a gáztranzitról szóló szerződés 2024 végén lejárt, a kőolajszállítás feltételeit összegző dokumentum 2029 végéig érvényes.
Bár a Robert Fico által többször beharangozott gázválság elmaradt, az olajtranzit leállítása estén többen is bonyolult helyzetben találhatják magukat. Szlovákia, Magyarország és Csehország mellett az olyan jelentős piaci szereplőknek is nehéz dolga lenne, mint Lengyelország és Németország.
Míg a régió országai a földgázt több alternatív forrásból is be tudják biztosítani, a fekete arany tekintetében senki nem ennyire szerencsés, mivel a legtöbb nyersanyag éppen azon a Barátság kőolajvezetéken át érkezik, amelyen a szállítás jövője kérdésessé vált. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen, negatív végkifejlet esetén már csak az adriai útvonalak állnának rendelkezésünkre.
A brüsszeli tárgyalást követően Robert Fico nem kommentálta az értesüléseket, a Denisa Saková vezette gazdasági minisztérium pedig egyelőre tartózkodó.
Más országok törvényhozási eljárását nem tisztünk véleményezni. Egy ilyen jogszabály elfogadása azonban az Európai Unió több országának gazdaságára is negatív hatást gyakorolna
– olvasható a szaktárca közleményében.
Forrong az ellenzék
A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka nem hagyta szó nélkül a kormányfő csütörtöki brüsszeli fellépését. Šimečka meg van róla győződve, hogy Robert Fico ezúttal is üres kézzel tért haza.
Ismét csak káromkodott és fenyegette Ukrajnát
– mutatott rá Šimečka, aki szerint a miniszterelnök azért próbálja eszkalálni Pozsony és Kijev konfliktusát, hogy elfedje a kataszteri hivatallal kapcsolatos problémákat.
A szlovák miniszterelnök a sajtótájékoztatón most elmondta, Erdogan ajánlatának köszönhetően Szlovákia továbbra is hozzájuthat az orosz gázhoz a Török Áramlaton keresztül. Elmondása alapján a tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, Denisa Saková hamarosan újra visszatér Törökországba, hogy a további részletekről egyeztessen.
Ugyanakkor az orosz félen is múlik, hogy hajlandó-e lesz növelni a gázszállítást az említett csővezetéken keresztül Szlovákia irányába. Erdogan biztosította Ficót, hogy a török fél is kiveszi a részét a tárgyalásokból.
Szlovákia támogatja Törökország EU-tagságát
Fico kiemelte, továbbra is az Európai Unióban és a NATO-ban képzeli el Szlovákia jövőjét.
„Ez azonban nem jelent azt, hogy nem fogunk nyíltan beszélni azokról a kihívásokról, amelyek a tagsággal járnak. Nem jelenti azt, hogy nem fogunk tárgyalni azokkal az országokkal, amelyek érdeklődést mutatnak”
– fogalmazott, majd hozzátette, támogatja, hogy Törökország teljes értékű EU-taggá válhasson.
Fico legutóbb 2015-ben járt Törökországban, akkor egy tudományos és üzleti fórumot szerveztek a két ország közt. A Denník N a találkozó előtt arra figyelmeztetett, hogy Fico 2017-ben még egészen más szellemben nyilatkozott Törökországról: az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság ülésén arról beszélt, hogy az ország messze van még attól, hogy az Európai Unió tagjává válhasson.
A nyilvánosság előtt egyébként nem ismert, hogy Fico miről egyeztetett Vlagyimír Putyin orosz elnökkel a már említett moszkvai látogatása során.
Michelko nem tartja valószínűnek, hogy a koalíció belső feszültségei előrehozott választást eredményeznek, szerinte ez hatalmas csalódást jelentene a Smer, a Hlas és az SNS szavazóinak. Ugyanakkor elismerte, a koalíció jelenlegi működése „nem túlságosan szép”.
A Hlas két kizárt képviselője, Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš kapcsán Michelko azt mondta, el tudja képzelni, hogy valamilyen formában sikerül újra „beintegrálni őket” a koalícióba, még úgy is, hogy nem térnek vissza a pártjukba.
„Talán most jönnek rá, hogy a játék, amit játszottak, nem jött össze. Mindenesetre a koalíción belül lehet velük kommunikálni, és van is hajlandóság arra, hogy megegyezzünk velük”
– magyarázta.
Vitapartnere, Mária Kolíková, az SaS parlamenti képviselője viszont úgy gondolja, a koalíciós válság valódi megoldása az lenne, ha előrehozott választást tartanának. Emlékeztetett, a koalíció nem tette lehetővé, hogy a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványról érdemben tárgyaljon a parlament.
A korábbi igazságügyi miniszter szerint a kormány jelenleg azzal van elfoglalva, hogy megoldja a Huliak-csoport problémáját, miközben a társadalom a büntető törvénykönyv „szégyenteljes” megváltoztatásának következményeitől szenved.
„Mit tett ez a kormány azért, hogy az emberek nagyobb biztonságban érezzék magukat?”
– tette fel a kérdést.
A vitaműsorban egyébként Michelko helyett Andrej Dankónak kellett volna szerepelnie, de az SNS vezetője betegségre hivatkozva végül nem jelent meg.
Andrej Danko pártja jelenleg három minisztériumot vezet: a kulturális, a környezetvédelmi, valamint az idegenforgalmi tárcát. Gašpar úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy a változások érinteni fogják a Martina Šimkovičová által vezetett kulturális minisztériumot, így valószínűbb, hogy a zöldtárcánál, valamint az idegenforgalmi minisztériumnál várhatók mozgások. Egyúttal kijelentette, nem lát arra utaló szándékot Rudolf Huliak részéről, hogy valamilyen miniszteri pozíciót foglaljon el, nagyobb az esélye, hogy valamelyik jelöltje kap majd helyet a kormányban.
A parlament alelnöke a viták ellenére sem gondolja, hogy komolyabb problémák lennének a koalíció működésében.
„Nincs itt semmilyen politikai válság, sem káosz, sem bénultság”
– szögezte le. Egyúttal elismerte, 79 képviselővel kormányozni „nem túlságosan kényelmes”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány teljes körű átalakítása ugyan nem várható, de két személyi cserére számítani lehet – jelentette ki szombaton Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter.
A tárcavezető a közrádió Sobotné dialógy című vitaműsorában beszélt arról, hogy Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš Hlasból való kizárásával, valamint Roman Malatinec önkéntes távozásával a koalícióban valóban megváltoztak az erőviszonyok, ez pedig a kormány összetételében is meg fog látszani.
Kapcsolódó cikkünk
Míg a kormánykoalíció a kedden megnyitott ülés előtt határozottan állította, hogy kézben tartja a dolgokat és meg tudja szavazni a kulcsfontosságú törvényeket, az ülés megnyitása sem ment problémamentesen. Roman Malatinec csatlakozása Rudolf Huliak Nemzeti Koalíciójához pedig őszintén meglepett mindenkit.
Malatinec közvetlenül az ülés megnyitása előtt dobta le a „bombát”: Huliakkal közösen állt a kamerák elé, hogy elmondja, kilép a Hlas-ból és a későbbiekben a Nemzeti Koalíció képviselőivel működik együtt. Nem külsősként dolgozik együtt Hulaik pártjával, hanem be is lép a miniformációba, ahol a kulturális és régiós ügyekkel szeretne foglalkozni.
A Hlas háta mögött
A lépést Malatinec láthatólag nem egyeztette senkivel, különösen nem a Hlas pártjának vezetőségével, amely ismét csak az események után futott. Róbert Puci frakcióvezető például – akit a furcsa irányítási módszerei miatt egyébként is sokan bíráltak – állította, hogy mindössze a sajtókonferencián szembesült Malatinec döntésével. Puci szerint a távozó képviselő hétfőn még egyértelműen azt jelezte, hogy maradni szeretne a Hlas-ban, méghozzá Ján Ferenčák társaságában.
Maga Ferenčák szerda délelőttig nem is kommentálta fejleményeket, helyette inkább azzal foglalkozott, hogy késmárki polgármesteri minőségben a Városok Uniójának (Únia Miest Slovenska, ÚMS) alelnökévé választották. És bár korábban kijelentette, hogy maradni szeretne a Hlas-ban, azt is hangsúlyozta, hogy a kormánykoalíciónak 79 képviselővel kellene működnie. Puci már jelezte, hogy minél hamarabb le szeretne ülni Ferenčákkal.
Malatinec kilépése egyben azt is jelzi, hogy nem bizonyult sikeresnek Matúš Šutaj Eštok pártelnök megosztásra épülő stratégiája.
A Hlas vezetője arra számított, hogy Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš kizárásával, és azzal, hogy Malatinecnek és Ferenčáknak mindenben megpróbálnak megfelelni, stabilizálhatja a pártját és a koalíciót is. Ehelyett ismét kiderült, hogy az események az akaratától függetlenül zajlanak anélkül, hogy képes lenne hatni az engedetlenkedő politikusokra.
Új front: a kultúra
Malatinec megjelenése a Nemzeti Koalícióban azért is lehet érdekes a következő hetekre nézve, mert új front nyílhat Huliak és a vele eddig is ellenséges viszonyban levő Andrej Danko SNS-elnök között. Mindez akkor, mikor Huliak háromból néggyé növekedett frakciójára nagy szüksége lenne a kormánykoalíciónak.
Arról, hogy Huliak mit kaphat egy esetleges hosszú távú együttműködésért cserébe, korábban is több elmélet született. Szóba került, hogy a Nemzeti Koalíció minipártja a környezetvédelmi tárcát venné át, mivel magát Huliakot is eredetileg a minisztérium élére jelölték és innen távolították el az embereit, mikor összeveszett az SNS-elnökkel. Más értesülések szerint Huliak pártja nem minisztérium, hanem más, kisebb ranggal és szűkebb hatáskörökkel bíró intézmények vezetését veheti át. Híresztelték, hogy a környezetvédelmet Danko nem engedi, de helyette az idegenforgalmi és sportminisztérium kerülhet Huliakék hatáskörébe, mivel erről a területről a párt könnyebben le tud mondani.
Malatinec azonban elsősorban kultúraszervezőnek számít és a kulturális tárca teljesítményével volt elégedetlen, ráadásul a besztercebányai megyei képviselő régiófejlesztési és kulturális örökségvédő tevékenységekkel foglalkozik. Ebben a minőségben kritizálta Martina Šimkovičová kulturális miniszter tevékenységét is – aki szintén egy SNS-irányította tárcát vezet. Huliak és Danko konfliktusa így egy újabb olyan területre terjed át, ami érzékenyen érinti a nemzeti párt vezetőjét.
A Fico-kormány előtt álló forgatókönyv viszonylag egyértelmű: vagy képesek lesznek megegyezni Huliak négyfős csoportjával – melynek most már Malatinec is a része –, vagy pedig kisebbségben maradnak a parlamentben és csak néhány törvény kapcsán számolhatnak a négy szakadár támogatásával. A Nemzeti Koalíció négyfősre hízásával megnőtt a csoport ereje, így Huliak magabiztosabban ülhet le tárgyalni a miniszterelnökkel – valamikor a közeljövőben.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter szerint Huliakék követelései – miután Roman Malatinec belépett a Nemzeti Koalícióba – megalapozottak.
„Négy képviselőjük van” – konstatálta a Hlas elnöke. Rudolf Huliakkal már beszélt, és arra számít, hogy a kormányfői szinten kezelhetik az ügyet, tájékoztatott a Denník N.
Šutaj Eštok nem látja reálisnak, hogy Ján Ferenčák is Huliakékhoz csatlakozzon.
„Tiszteletben tartom Malatinec úr döntését, hogy a Nemzeti Koalícióhoz csatlakozott, és örülök, hogy garantálta a kormány támogatását“ – mondta a kormányülés előtt a miniszter.
Tomáš két személyi cserét helyezett kilátásba, de azt nem árulta el, pontosan milyen pozíciókban lesz változás. Annyit megjegyzett, hogy az ő leváltásról egyelőre nincsen szó.
„Az ideális az lenne, ha a váltásokra már februárban sor kerülne”
– tette hozzá.
A miniszter úgy véli, jelenleg az a legfontosabb, hogy a Hlasból kizárt Migaľ és Šalitroš, valamint a Rudolf Huliak körül csoportosuló képviselők (most már Malatineccel kiegészülve) nem ingáznak a koalíció és az ellenzék között, hanem szükség esetén igenis a koalícióval együtt szavaznak, mint ahogy ez történt legutóbb a parlamentben az egészségügyi törvények elfogadásakor.
A pénteki demonstrációk kapcsán Tomáš úgy fogalmazott, nem érti, miért vonultak utcára az emberek az ország külpolitikai irányultsága miatt. Hangsúlyozta, a kormányon belül egyik párt sem szeretne kilépni az Európai Unióból.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Továbbra sem csitult a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) külpolitikai „bolyongásai” által keltett hullámverés. Bár Fico egy készülő államcsíny hírével próbálta eltántorítani az embereket attól, hogy a tereken adjanak hangot a véleményüknek, nem járt sikerrel. Hétről hétre emelkedik a tiltakozásba bekapcsolódó települések száma. Pénteken 13 külföldi és 42 szlovákiai, köztük számos magyarok által lakott városban tüntettek a kormány politikája ellen.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés tiltakozó akciója 2024 decemberében egyetlen helyszínen, Pozsonyban vette kezdetét. A megmozdulásba bekapcsolódók száma azonban minden újabb tüntetéssel rohamosan emelkedik. Míg két héttel ezelőtt a főváros mellett 20 további szlovákiai településen várták a terekre a lakosokat, addig ezúttal több mint 50 hazai és külföldi helyszínen adtak hangot a polgárok a kabinettel kapcsolatos ellenérzéseiknek.
A szlovákiai magyarok eddig nem igazán kapcsolódtak be az ellenállásba, legfeljebb a szlovák aktivisták által szervezett tiltakozásokban vállaltak részt, pénteken azonban teljesen megváltozott a helyzet. Számos magyar többségű városban is Robert Fico kormánya ellen tüntettek.
A pozsonyi tiltakozások biztonságáért felelős SafetyCrew becslései szerint a fővárosban 42-45 ezer gyűlt össze.
Biztonsági kockázat
A miniszterelnök szuverén külpolitikáról szónokol, melynek része, hogy mind a négy égtáj felé fordulva lármázik. A valóságban azonban szégyenletes módon behódol a háborús bűnös Vlagyimir Putyinnak, ami komoly következményekkel jár. A demokratikus országok ezekben a napokban arról tárgyaltak, készek együttműködni, hogy megóvják Európát az egyre növekvő orosz fenyegetéstől. Szlovákia azonban nem volt a meghívott országok között. Robert Fico orosz totalitarizmussal való megszállottsága komoly veszélyt jelent a biztonságunkra nézve
– hangsúlyozta a pozsonyi Szabadság téren Lucia Štasselová, a kezdeményezés egyik alapítója, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Fico egyetlen releváns kérdést sem tekint kormányfői témának, Szlovákia partnereinek sértegetését azonban saját feladatának tekinti. A kezdeményezés képviselői azt sem mulasztották el megemlíteni, hogy a miniszterelnök agresszív kommunikációja tovább mélyíti a társadalomban egyébként is meglévő árkokat, aminek komoly következményei lehetnek.
A Békét Ukrajnának szerint ez teljességgel elfogadhatatlan, így felszólították a kormányfőt, eljött az ideje, hogy távozzon a politikából.
Van puccs, de máshogy
Jó estét, kedves puccsisták!
– köszöntötte a jelenlévőket Robert Roth színművész, aki szerint a titkosszolgálat egyáltalán nem hazudik, Szlovákiában valóban államcsíny készül, de nem a tüntetők állnak a tervezett majdan mögött, hanem „valaki olyan, akinek a nevét még a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) munkatársai sem merték hangosan kimondani, a pszichológusok azonban megtették helyettük”.
„Fico állítólag gázt intézett Moszkvában, de idehaza még 76 képviselőt sem tud összekaparni” – jegyezte meg Roth, aki arra is rámutatott, senki nem tudja jobban megdönteni a kormányt, mint ők saját magukat. Erről pedig az elmúlt napokban is tanúbizonyságot tettek.
A fővárosban a diákszervezetek képviselői is jelen voltak. Simon Omaník is felszólalt, aki elsősorban azért vált széles körben ismertté, mert egy díj átvételekor nem volt hajlandó kezet fogni a köztársasági elnökkel, Peter Pellegrinivel.
Nem akarjuk, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja az iskolai fenyegetéseket, miközben szélsőséges tartalmak terjesztésével gyanúsított embereket támogatnak
– jelentették ki a tanulók.
Nem bombákkal, de rombolnak
Veronika Němcová, a Nyitott Kultúra platform tagja úgy véli, bár Ficóék nem bombázzák a kulturális örökségeket, de legalább olyan szisztematikusan építik le a hazai kultúrát, ahogy azt Vlagyimir Putyin teszi Ukrajnában.
Martina Šimkovičová nem drónokat és bombákat küld a kulturális intézményekre, hanem Murínokat, Niňajokat és Bittnereket. Ugyanaz a funkciójuk: szétzúzni mindent, ami autentikus kulturális értékeket hordoz, és üres konspirációs-nacionalista giccset telepíteni a helyükre
– idézte fel a kulturális tárca vezetőjének kifogásolható személyi döntéseit Němcová.
„A közmédiának az a feladata, hogy információkat terjesszen. Ebben az esetben pedig a szerkesztőnek az igazságot kellene keresnie. Ezt pedig nem teheti meg úgy, hogy az asztal egyik végére az igazságot, a másik végére pedig a hazugságot teszi. Ami középen van, az nem az igazság” – hangsúlyozta Boris Kršňák, az STVR volt prágai tudósítója, akit néhány nappal ezelőtt azért bocsátottak el, mert véleményt nyilvánított.
Ábelfalva polgármestere, Jaroslav Maslen a kistelepülések képviseletében azt hangsúlyozta, hogy vidéken is élnek emberek, akik szabadon és demokráciában szeretnének élni.
Tomáš Halík teológus videót küldött a pozsonyi tiltakozóknak, akiket arra emlékeztetett, hogy még mindig érvényesek azok az értékek, amikért 1989-ben küzdöttek.
Ezekben a fontos és dramatikus időkben Szlovákiával vagyunk
– üzente Halík, aki a pozitív végkifejletben bízik.
Szerződés az ördöggel
„A miniszter úr nem szeretné, ha a rendőrség az orosz propagandával foglalkoznak” – emlékezett vissza David Púchovský, aki korábban a rendfenntartó szervek kötelékében küzdött a dezinformációk ellen. Elmondása szerint 2023 ősze, a negyedik Fico-kormány hivatalba lépése, több hivatalnok életében is vízválasztó volt. Púchovský szerint éppen ezek az emberek lesznek azok, akikre hamarosan óriási szükség lesz.
A Tisztességes Szlovákiáért mozgalom képviselői is csatlakoztak a Békét Ukrajnának kezdeményezéshez. A pozsonyi megmozduláson elsősorban arra emlékeztettek, hogy Robert Fico kormánya 2018-ban is mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse az általuk szervezett tiltakozásokat. Végül azonban Fico volt az, akinek távoznia kellett.
Egyúttal azt is bejelentették, hogy Ján Kuciak és Martina Kušnírová halálának évfordulójakor, február 21-én, két hét múlva, a két csoportosulás közös tüntetést szervez.
Marek Vagovič újságíró „Putyin szolgájának” nevezte Robert Ficót, de a délelőtt feltett kérdésére is válaszolt. Az emberek azért gyűltek össze a tereken, mert a kormány arroganciával irányít, figyelmen kívül hagyják a demokratikus értékeket és Moszkva ölelésébe lökik az országot. Vagovič arra az esetre is visszaemlékezett, amikor Simon Omaníkhoz hasonlóan a kormányfő őt is fel szerette volna pofozni.
Ez volt az első jele, hogy szerződést kötött az ördöggel
– jegyezte meg Marek Vagovič.
Egykori szövetségesek a tüntetők pártján
A miniszterelnök külpolitikai bukfencei miatt nem csak az ellenzéknél, az aktivistáknál és a polgároknál telt be a pohár. Robert Fico egykori közeli szövetségesei is ellenérzéseiknek adtak hangot.
„Ma ki kell vonulnunk az utcákra és a terekre, hogy határozott és egyértelmű nemet mondjunk az Európai Unióból való kilépésre, valamint az erre irányuló kísérletekre. Nemet a Kremllel folytatott sötét játszmákra, amik a biztonságunkat fenyegetik. Nemet a „lopakodó fasizmusra”, amely előtt a koalíció tárta szélesre az ajtót azzal, hogy az összeesküvés-elméletek híveitől, valamint rasszistáktól kölcsönöz bizonyos kifejezéseket. Nemet azokra a törekvésekre, hogy legitimálják a fasizmust azzal, hogy a Daniel Bombic típusú neonácikkal együtt szerepelnek nyilvánosan” – olvasható a Reštart 21 polgári társulás legfrissebb állásfoglalásában.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egyetlen korábbi kormány sem szentelt akkora figyelmet az alternatív médiatér képviselőnek, valamint a szélsőségeseknek, mint Robert Fico (Smer) kabinetje az utóbbi években. Ficóék pálfordulása feltehetően egy átgondolt taktika része, mely révén azon szavazókat kívánják megszólítani, akik korábban egyáltalán nem rokonszenveztek az általuk képviselt értékekkel. A kérdés már csak az, valóban megéri-e a Smernek, hogy mindent erre a lapra tesz fel.
Az ún. alternatív színtér képviselői a világjárvány, valamint az orosz–ukrán háború kitörésének árnyékában emelkedtek fel, és váltak a lakosság egy részének körében kifejezetten népszerűvé. Mivel a követőik számának növekedésével egyre nagyobb befolyásra tettek szert, így az ország vezető politikusaival is gyorsan „összebarátkoztak”.
A kormány találkozása az alternatívval
A Smer érdeklődése az alternatív színtér iránt 2018-ban kezdődött, közvetlenül azután, hogy a miniszterelnök, Robert Fico kénytelen volt lemondani a kormányfői tisztségről.
Fico harmadik kabinetjének bukása után ellenzékbe kényszerült, pártja pedig egyre inkább közeledni kezdett a szóban forgó, gyakran kifejezetten szélsőséges eszméket valló személyekhez. A Smer politikusai egyre gyakrabban tűntek fel az olyan dezinformációs médiumokban, mint az Infovojna, de az alternatív színtér más képviselőinek is szívesen nyilatkoztak.
A lassan építkező együttműködés akkor kezdett kicsúcsosodni, amikor az SNS a 2023-as parlamenti választás előtt helyet adott a jelöltlistáján Martina Šimkovičovának, valamint Peter Kotlárnak, akik a voksolást megelőzően az alternatív médiumok közé sorolható TV Slovan „műsorvezetői” voltak. Šimkovičová és Kotlár végül nemcsak mandátumot szereztek, hanem komoly pozíciókhoz jutottak. Šimkovičová a negyedik Fico-kormány kulturális minisztere lett, Kotlár pedig kormánybiztosi tisztséget kapott.
Ficóék is behódoltak a „trendnek”
Érdemes azonban megjegyezni, hogy nem az SNS volt az egyetlen kormánypárt, amely igyekezett meglovagolni az új „irányzat” keltette hullámokat. A Robert Fico vezette Smer sem kívánt lemaradni. Ficóék a 2024-es európai parlamenti választások előtt arra jutottak, hogy a politikai körökben viszonylag ismeretlennek számító Judita Laššáková kapja a negyedik helyen a jelöltlistájukon.
Amikor a legerősebb kormánypárt valakinek ilyen előkelő helyet szán, az mindig jelzésértékkel bír. Attól a személytől általában azt várják, hogy sikeres lesz és rengeteg karikát zsebel be. Ezért különösen érdekes, ha egy a tömörülésen kívülről érkező személyt ér ez a „megtiszteltetés”.
A pártelnök, Robert Fico akkor azzal indokolta az elhatározásukat, hogy Laššáková „egy olyan ember, akinek határozott nézetei vannak a Szlovák Köztársaság nemzeti-állami érdekeiről”, ezért úgy gondolták „beleillik a koncepciójukba”.
A politológusok már ezután a kijelentés után is óva intettek mindenkit, hogy a Smer „koncepciója” egyre erősebben tolódik a szélsőségesek felé, azóta viszont még ennél is nyilvánvalóbbá vált a helyzet.
Kapcsolódó cikkünk
A Danny Kollarként is ismert Daniel Bombic többéves londoni kitérője után újra Szlovákiában van. A Markíza televízió értesülései szerint kormánygéppel szállították Pozsonyba.
Daniel Bombic ellen korábban szélsőséges megnyilvánulásai miatt indult eljátás, személye ellen már nemzetközi elfogatóparancsot is adtak ki. A Specializált Büntetőbíróság szóvivője egyébként még januárban jelentette be, hogy döntés született Bombic hazaszállításáról.
Ezt követően a kihallgatás konkrét időpontját is kitűzzük
-magyarázta Katarína Kudjáková, a bíróság szóvivője.
A Markíza értesülései szerint a kormánygép 17 óta előtt szállt le Pozsonyban, ahonnan Bombicot a Specializált Büntetőbíróságra szállították. A bíró elméletileg dönthet az előzetes letartóztatásáról is.
Bombic az elmúlt években az Egyesült Királyságban tartózkodott, azonban ott sem volt teljesen szabad, mivel elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie, és rendszeresen jelentkeznie kellett a rendőrségen. Legutóbbi nyilatkozatai szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja a kiadatási bíróság elleni fellebbezését, hogy hazatérhessen.
Daniel Bombic a koronavírus-járvány idején vált ismertté, amikor orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit tette közzé, és követőit arra buzdította, hogy zaklassák őket. Később pedig azzal került be a köztudatba, hogy a kormánypártok képviselői gyakran szerepeltek a műsoraiban.
Bűncselekmények elkövetőitől sem riadnak vissza
Ha megválasztanak, a továbbiakban is találkozni fogok Daniel Bombiccal
– ígérte közvetlenül a voksolás előtt Laššáková, akit a Bombiccal való együttműködés tett kifejezetten népszerűvé. A közös munka pedig annyira gyümölcsözőre sikerült, hogy még közös transzparens számlával is rendelkeznek. Bombic ellen szélsőséges nézetei, kifogásolható viselkedése, valamint az általa elkövetett zaklatások miatt több eljárás is folyik. Ennek ellenére a kormánypárti politikusok, például Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter, valamint a belügyi tárca vezetője, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) előszeretettel szerepeltek a műsoraiban.
Az évekig Londonban élő Daniel Bombic azóta kormánygéppel hazatért Szlovákiába, hogy feleljen a tetteiért. A védelmét Kaliňák ügyvédi irodája látja el, más kérdésekben pedig Robert Fico tanácsadója, David Lindtner képviseli. Bombic azonban nem csak a miniszterelnök „segítőinek” köszönheti, hogy a bíróság végül úgy határozott, szabadlábon védekezhet. Ezért a döntésért elsősorban Laššákovának lehet hálás, aki írásbeli garanciát vállalt, amiben megígérte, Bombic felelősségteljesen fog viselkedni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A neonáci és rasszista, Danny Kollárként is ismert Daniel Bombic továbbra is szabadlábon védekezhet, ám a mozgását figyeli a rendőrség. Emellett megtiltották neki, hogy a közösségi oldalakon gyűlöletkeltő tartalmakat közöljön és osszon meg.
A jogerős döntést csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság hozta meg – közölte a Denník N. A tárgyalóteremnél megjelentek a pártolói, de olyan személyek is, akik elutasítják a tevékenységét.
A döntést követően Bombicot bilincsben vezették el a rendőrök. Ügyvédje, Daneil Lindtner „technikai problémáról“ beszélt, s tagadta, hogy kliensét letartóztatták volna. Később Bombic a Telegramon közölte: már kint van, ám nem magyarázta meg, miért vezették el a bírósági döntés után.
A rendőrség koraeste közölte a SME napilappal, Bombicot figyelmetlenségből vették őrizetbe a tárgyalás után, mivel a turócszentmártoni nyomozók egy 2022-es elfogatóparancs értelmében erre kérték őket – ám azt időközben visszavonták.
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk London |
Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.
Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam
– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.
Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem
– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.
Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.
Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van
– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.
A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.
(Denník N, Markíza)
A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.
„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”
– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában.
Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.
Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.
„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják”
– üzente a párt sajtóosztálya.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.
„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”
– fogalmazott a PS vezetője.
Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a „white powert” mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot.
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk
Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.
Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán.
Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.
Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.
Miért volt szükség a kormánygépre?
A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.
Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?
Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz” tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:
Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…
És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.
De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.
A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:
Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.
Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.
A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.
A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.
Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.
Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.
Kapcsolódó cikkünk
Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.
Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet
– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:
300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 111-szer rasszista megjegyzést tett, 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.
Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.
A neonácik kódolt nyelve
Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.
Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:
A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz
Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.
Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.
Pénzelik őt?
Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.
Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.
Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.
Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.
Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.
Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.
Beérett a kemény munka
Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen.
Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem
– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.
„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.
A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is.
Bővülhet a tudástárunk
Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.
Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé.
A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.
Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.
A döntésre várva
A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.
Kapcsolódó cikkünk
Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.
Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.
Az ingatlanadó fajtái
Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.
Árverés, öröklés
Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.
Hol kell leadni?
A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.
Az adóbevallás típusa
A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.
Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.
Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.
Figyeljünk a nyomtatványra!
Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.
Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.
Mekkora az adó?
Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.
Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.
Hogyan fizessük be?
Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.
Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).
Érkezhet bírság?
Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.
Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad
– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található.
A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.
Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra
– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.
A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.
A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.
A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.
Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta.
A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.
A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld” – ezzel a mondattal védekezett a Fidesz politikusa Facebookon.
„Miszter Magyar, Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it” – válaszolta fonetikus angollal Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Tisza Párt elnökének, aki kritizálta a fideszes EP-képviselő angoltudását.
„Deutsch Tamásnak jelzem, hogy az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamot biztosít a képviselőknek az ilyen kínos jelenetek elkerülése céljából. 15 év alatt talán beleférhetett volna” – írta Magyar a Facebookon.
Az angoltudással kapcsolatos ügy azután robbant ki, hogy a 444.hu kiszúrt egy felvételt arról, amikor az EP-képviselőnek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülését kellett váratlanul elkezdenie, de nem igazán ment neki. Deutsch újra meg újra belegabalyodott az angol mondatokba, pedig még papír is volt előtte, mellette pedig az egyik képviselő egy jóságos tanítónő segítőkészségével próbálta meg kihúzni a csávából. Így is kínosan nehezen verekedte át magát a napirendi pontok felolvasásán.
(HVG)
Kapcsolódó cikkünk
Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.
A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk Kapcsolódó cikkünk
A Legfelsőbb Bíróság most jelentősen korlátozta Daniel Bombic tevékenységét. A karperec és a gyűlöletkeltő megnyilvánulások mellett az oszág elhagyását is megtiltotta neki. Legalább havi egyszer jelentkeznie kell egy közvetítő hivatalnoknál. Mint ismeretes, a férfi ellen nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.
Az ügy kicsúcsosodása
Bombic és Laššáková csütörtökön a bíróságról egyenesen a TA3 stúdiójába mentek, hogy az esti vitaműsor alkalmával a kormánypárti résztvevőket, a parlament smeres alelnökét, Tibor Gašpart és a földművelési minisztert, Richard Takáčot (Smer) támogassák. Daniel Bombic feltűnése azonban igen nagy port kavart.
Az Állítsuk meg a korrupciót (Zastavme korupciu) elnöke, Zuzana Petková szerint teljesen abszurd, hogy a bíróságról nyomkövetővel távozott szélsőséges képviseli a kormánypártok rajongóit. A történtektől egyébként a hírtelevízió is elhatárolódott. Közleményükben egyebek mellett azt írták, az egyes pártok a felelősek azért, kiket látnak vendégül.
Bár Robert Fico néhány héttel ezelőtt még alkotmányt szeretett volna módosítani a KDH segítségével, a kereszténydemokraták most úgy reagáltak, hogy „a kormány egyértelműen a szélsőségesek, valamint a fasizmus támogatása mellett tette le a voksát”.
Az Emberi Jogi Intézet (IĽP) úgy véli, ezek után mindenki számára világos kell hogy legyen, miért tiltakoznak tömegek az utcákon a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok védelme érdekében.
A csoport eddig egyik tiltakozás alkalmával sem mulasztotta el a lehetőséget, hogy felhívja az emberek figyelmét a kormány ballépéseire. A közlemény aláírói között ezúttal is szerepel Boris Zala és Peter Weiss, akik korábban igen bizalmas kapcsolatot ápoltak Robert Ficóval. Zala a Smer egyik alapító tagja, aki évekig a párt színeiben politizált, és egészen az Európai Parlamentig jutott a Smer támogatásával. Weiss pedig magyarországi, majd csehországi nagykövetként tevékenykedett a korábbi Fico-kormányok idején.
Fico értetlenül áll a történtek előtt
A kormánypárti politikusok eközben egyre kevésbé nézik jó szemmel a helyzet alakulását. A miniszterelnök, Robert Fico pénteken délben, néhány órával a tiltakozások kezdete előtt arra a kérdésre kereste a választ a közösségi oldalán, miért is tüntetnek az emberek.
A kormányfő nem mulasztotta el megosztani a TASR hírügynökség azon összefoglalóját sem, mely szerint az Európai Bizottság nem látta jelét annak, hogy Szlovákia az EU-ból való kilépést fontolgatná. További bizonyítékkal azonban nem szolgált, hogy cáfolja a tüntetők aggodalmait.
Folyamatos az ellenállás
Nem ez volt az első tiltakozó akció, ami a Békét Ukrajnának kezdeményezéshez köthető. Az ellenállási hullám még 2024. december 23-án, közvetlenül Robert Fico moszkvai útja után indult. A csoportosulás akkor azt is bejelentette, Fico orosz vizitje miatt a Főügyészséghez fordulnak. A szövetség képviselői úgy gondolják, a miniszterelnök régóta azon dolgozik, hogy legitimálja az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Az ügyészség később közölte, a törvényeknek megfelelően vizsgálják a feljelentést.
Az első megmozdulást azóta újabb tüntetések követték, a szervezők pedig jelezték, a továbbiakban is készek folytatni a nyomásgyakorlást.
Vitapartnere, Ján Horecký, a KDH alelnöke emlékeztette őt, hogy az emberek elsősorban Robert Fico (Smer) miniszterelnök oroszországi látogatása miatt aggódnak Szlovákia külpolitikája miatt, de a helyzeten Tibor Gašparnak (Smer), a parlament alelnökének szavai sem segítettek, aki egy korábbi nyilatkozatában nem zárkózott el az EU-ból való kilépés lehetőségétől.
A műsorban felmerült a Szlovákiába áramló orosz gáz témája is, amely most már a Török Áramlaton keresztül érkezik az országba. Tomáš úgy gondolja, ebben szerepe van a miniszterelnöknek is, aki az utóbbi hetekben minden olyan országba ellátogatott, amelyeken az említett gázvezeték áthalad.
Kapcsolódó cikkünk Ankara |
Robert Fico (Smer) miniszterelnök hétfőn Törökországba utazott, ahol Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnökkel folytatott tárgyalást. A két fél megegyezett arról, hogy Szlovákia továbbra is hozzájuthat az orosz gázhoz, amelyet Törökország a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül továbbíthat.
A kormányfőt elkísérte Juraj Blanár külügyminiszter, Robert Kaliňák védelmi miniszter (mindketten Smer), Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter és Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszter is.
A kormányhivatal az utazás előtt arról tájékoztatott, hogy a miniszterelnök szeretné megerősíteni a gazdasági együttműködést a két ország között, de a világban zajló politikai helyzetről is egyeztetnek Erdogannal. Emellett több kétoldalú szerződést is aláírnak majd: egyebek mellett egy katonai keretmegállapodást a szlovák és a török védelmi minisztérium között, illetve egy egyetértési nyilatkozatot, amelyet a két ország kulturális tárcavezetői szignóznak.
Fico: Lesz orosz gáz
Az egyeztetést követően Fico és Erdogan közös sajtótájékoztatót tartott, melyen hivatalosan is aláírták az említett dokumentumokat. A szlovák kormányfő elsősorban megköszönte a baráti fogadtatást Erdogannak, majd elmondta, nagy tisztelettel figyeli azt a külpolitikát, amit a török elnök folytat, elsősorban az orosz–ukrán háború kapcsán. Hangsúlyozta, mindketten egyetértenek abban, hogy mielőbb szükség van a békekötésre. A kormányfő utalt arra is, hogy Törökország megfelelő helyszín lenne a béketárgyalások lefolytatására – ez azért is érdekes, mert Fico nemrégiben még arról beszélt, Szlovákia adhatna otthont egy ilyen találkozónak.
Fico továbbá elmondta, örömmel fogadta Erdogan ajánlatát a Török Áramlat nevű csővezeték kihasználásával kapcsolatban. Nemrégiben ugyanis Ukrajna bejelentette, leállítja az ország területén zajló, Oroszországból érkező gáz szállítását, ami konfliktushoz vezetett Fico és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.
Kapcsolódó cikkünk
Hetek óta tart az ukrán gázszállítás leállítása miatt kialakult üzengetés Pozsony és Kijev között, a felek álláspontja pedig egyáltalán nem közeledik. A helyzet elmérgesedéséért nagyban felelős szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban a káosz kellős közepén, a legnagyobb titokban, megtalálta a megoldást, amely révén az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt megkerülve orosz nyersanyaghoz juthat.
Bár mostanra a miniszterelnök, Robert Fico is elismeri, hogy korábbi kijelentéseivel ellentétben nem várható gázválság, még mindig azon ügyködik, hogy a továbbiakban is Moszkvától vásárolja a földgázt. Míg a környező országok sorra jelentik be az orosz nyersanyagtól való függetlenedésüket, addig Fico hetek óta kiskaput keres, hogy Szlovákiának ne kelljen eltávolodnia Oroszországtól. Úgy fest, a kormányfő „kedves barátjának”, Orbán Viktornak köszönhetően meg is találta a probléma megoldását.
A magyar megmentő
A cseh ipari miniszter, Lukáš Vlček még decemberben jelezte, hogy szükség esetén Prága segédkezet nyújt Pozsonynak az orosz-ukrán szállítási megállapodás lejárta után.
Készen állunk, hogy gáztranzit- és tárolókapacitást biztosítsunk, ezzel is hozzájárulva a stabil ellátás fenntartásához
– írta a gazdasági minisztériumnak címzett levelében Vlček. A cseh tárcavezető azonban közel egy hónap elteltével sem kapott választ. Ez pedig egyáltalán nem véletlen. A magyar földgázhálózati rendszer üzemeltetőjének legfrissebb közleménye ugyanis arra enged következtetni, hogy Szlovákia Magyarországgal kötött megállapodást, amelynek köszönhetően az ország nemcsak nyersanyaghoz jut, de az a Robert Fico által preferált orosz forrásból érkezik majd.
Az FGSZ Zrt. és a szlovák Eustream a.s. között hatályos Együttműködési Megállapodás értelmében a Veľké Zlievce/Balassagyarmat határkeresztező ponton a nem megszakítható kapacitás növekszik Magyarország irányából Szlovákia irányába a 2025. április 1-jei gáznappal kezdődően
– áll a cég bejelentésében.
Ahogy arra az FGSZ közleménye is utal, Szlovákiába eddig is érkezett gáz a Török Áramlaton keresztül Törökország, Bulgária és Szerbia érintésével Magyarország irányából, a közeljövőben azonban évi 2,65-ről 3,5 milliárd köbméterre nő a gázexport mennyisége.
A Portfolio gazdasági hírportál által megszólított elemzők szerint a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy Magyarország kiskaput biztosít Szlovákiának, aminek köszönhetően Pozsony az ukrán tranzit leállítása után is hozzájut az orosz gáz egy részéhez.
A szakértők ennek kapcsán Robert Fico korábbi kijelentésére is emlékeztetnek, mely szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin karácsony előtt ígéretet tett neki, hogy a Gazprom a továbbiakban is teljesíti a hosszútávú szlovák-orosz megállapodásban vállalt kötelezettségeket. Vélhetően annak is ez az oka, hogy a Szlovák Gázművek (SPP) eddig nem tettek jogi lépéseket az orosz vállalat ellen szerződésszegés miatt.
Kapcsolódó cikkünk
Közel két hét telt el azóta, hogy leállt az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás. Mivel a „Putyin fejőstehenének” is nevezett Gazprom a tranzitszerződés lejárta után nem teljesíti a Szlovákiával kötött megállapodását, a Szlovák Gázművek (SPP) milliókra perelhetné a vállalatot. Az SPP ehelyett Szlovákia-szerte óriásplakátot ezrein Robert Ficót és kormányát dicséri, amiért a kabinet által elfogadott energiatámogatásnak köszönhetően nem emelkedett a lakossági gázár.
A koalíciót továbbra is belső ellentétek feszítik, amelyek miatt már maga a kormányfő, Robert Fico (Smer) sem zárta ki, hogy az ország előrehozott választással nézhet szembe. A miniszterelnök helyzetét azonban saját külpolitikai kalandozásai is nehezítik, amik miatt egyre többen vonulnak utcára. A Fico-kabinetre azonban még ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben is rámosolygott a szerencse. Váratlan segítséget kaptak az ország legnagyobb, egyébként állami tulajdonban lévő energiaszolgáltatójától, a Szlovák Gázművektől (SPP). Az SPP ugyanis óriásplakátokon hirdeti, hogy a kormánynak köszönhetően nem emelkedik a gáz ára.
A kabinet döntött
„A Szlovák Köztársaság kormánya döntött. A háztartások 2025-ben sem fizetnek többet a gázért” – reklámozza országszerte, több tucat helyszínen a Szlovák Gázművek. A plakátokon szereplő közlemény többeknek ismerős lehet, mivel Robert Fico tavaly decemberben pontosan ezekkel a szavakkal jelentette be, hogy kormánya elfogadta a 235 millió euró értékű energiatámogatást, amely lehetővé teszi, hogy egy újabb évre befagyasztják és mesterségesen alacsonyan tartsák a lakossági árakat.
Kapcsolódó cikkünk
Két héttel azután, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) bejelentette, jelentősen megemelt összegű árakat javasolnak a 2025-ös évre, Robert Fico kormánya úgy döntött, nem tétlenkedik tovább. A lakosok fellélegezhetnek, a kormányfő ezúttal valóban teljesítette korábbi ígéretét.
Az Árszabályozási Hivatal december elején tájékoztatott a jövő évi energiaárakról. Azt korábban már tudni lehetett, hogy az áram ára nem ígérkezik rázósnak, hiszen a kabinet korábban már jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.
Jelentős emelést vártak
A gázárak esetében azonban már nem szolgált ilyen jó hírekkel a hivatal elnöke. Holjenčík arról számolt be, hogy tarifáktól függően a polgárok költségei akár 29 euróval is emelkedhetnek.
A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ári havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.
Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.
Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28,63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 eurót vesz ki a családi kasszából.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hétfő délelőtt közzétette a jövő évi energiaárakat. Bár az áram ára nem ígérkezik rázósnak, a fűtési szezon végeztével a lakosok egy része komoly gondban lehet, ha a kormány nem lép közbe.
Robert Fico kormánya nagyjából két héttel ezelőtt hagyta jóvá a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kabinet szerdán jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul.
A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. Az „egyetértési nyilatkozat” célja az volt, hogy megakadályozzák a villamosenergia-árak ugrásszerű növekedését és elfogadható szinten stabilizálják azokat. Az áram ára gyakorlatilag a kormány beavatkozása és az állami költségvetés terhelése nélkül marad a továbbiakban is kedvező.
A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz.
A memorandumban arról is szó esik, hogy az energiaszolgáltató évente mintegy hat terawattórányi (Twh) áramot köteles az említett, jutányos áron szolgáltatni a háztartásoknak. A becslések szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, a szlovákiai családok 2025-re jelzett fogyasztása vélhetően nem lépi majd túl ezt a limitet.
Bár a kedvező fogyasztói árakat a korábban aláírt egyetértési nyilatkozat biztosítja, a kabinet kénytelen volt elfogadni az általános gazdasági érdekként emlegetett kormányrendeletet is, hogy szükség esetén meg tudják kerülni az Európai Bizottságot. Előfordulhat ugyanis, hogy az uniónak ellenérzései lesznek a támogatás ezen formájával kapcsolatban.
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a kabinet szerdai ülése előtt maga is elismerte, hogy a gázárak alakulása sokkal nagyobb fejtörést okoz neki és kollégáinak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban sokkal optimistább volt, mint az államkincstár őre. Elsősorban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a gázárak tekintetében hamarosan hasonlóan jó hírekről számolhat majd be.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki Fico.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) a parlament költségvetési bizottságának keddi ülésén végérvényesen eloszlatta a kételyeket a jövő évi energiasegéllyel kapcsolatban. Bár a támogatásra szánt összeg nagysága továbbra sem ismert, a konkrétumokat már néhány héten belül bemutathatják.
A parlament költségvetési bizottsága egyelőre nem foglalt állás a jövő évi büdzsével kapcsolatban, jövő kedden (november 26.) újra megvitatják a kérdést. A bökkenő csupán az, hogy alig néhány órával a délelőttre időzített tanácskozás után már kezdődik is a parlament utolsó rendes ülése, amely fő napirendi pontja az év törvényének is nevezett költségvetési tervezet elfogadása lesz.
Politikailag és a miniszterelnök szerint is elfogadhatatlan, hogy a tervezett mértékben emelkedjenek az energiaárak
– jelentette ki a pénzügyminiszter Ladislav Kamenický, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy előzetesen 235 millió eurót különítettek el a büdzsében az energiasegély finanszírozására. Kamenický továbbá azt üzente kollégáinak, hogy a költségvetésben szereplő számokat tekintsék kőbe vésettnek. Amennyiben a lakosoknak szánt támogatás a tervezettnél nagyvonalúbb lesz, a már papírra vetett büdzsében kell fedezetet találniuk rá.
A pénzügyi tárca vezetője azt is jelezte, meddig kell még várnia a lakosoknak a jövő évi energiaárakkal kapcsolatos bejelentésre.
A konkrét összeget valamikor december közepén fogjuk megtudni, ezt követően pedig a nyilvánosságot is tájékoztatjuk
– árulta el Kamenický.
A koalíciónak azonban nem lesz egyszerű dolga a költségvetés elfogadtatásakor. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis képviselők ugyanis kijelentették, kizárólag akkor adják áldásukat az év törvényére, ha teljesülnek a feltételeik.
Észrevételeket fogunk tenni. Ezek között szerepel majd a Szlovák Vadászkamara, a Szlovák Halászszövetség és a hazai méhészek támogatása
– mondta az STVR-nek Huliak, aki szerint nem kizárt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) összeköti a költségvetéssel kapcsolatos szavazást egy bizalmi szavazással is.
Biztosan nem mi leszünk azok, akik szétverik a kormányt
– fogadkozott Rudolf Huliak.
Holjenčík egyúttal jelezte, hogy a gáz és a hő árával kapcsolatban nincsenek ehhez hasonlóan jó hírei.
A hő ára összetett kérdés, mivel minden érintett szerződése máskor jár le, és ez igen jelentősen befolyásolja a végleges fogyasztói árat, így nehéz konkrétumokról beszélni
– magyarázta az Árszabályozási Hivatal elnöke.
Jelentős emelés jöhet
A gázárak esetében azonban nincsenek hasonló kétségek.
A tarifáktól függően a fogyasztók költségei akár havi 29 euróval is emelkedhetnek.
A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ár havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.
Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.
Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28, 63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 euróval többet vesz ki a családi kasszából.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az Árszabályozási Hivatal által bejelentett árak még nem tartalmazzák az áfát, ami jövőre 19 százalékról 23 százalékra emelkedik, így a tényleges növekedés nagysága még a most jelzettnél is nagyobb lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
A labda a kormány térfelén pattog
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban a kormányfő, Robert Fico (Smer).
A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi energiasegély tervei már a fiókban pihennek, mindössze arra várnak, hogy az Árszabályozási Hivatal „ítéletet mondjon”, ezt követően a kabinet is pontosítja a 2025-ös támogatás nagyságát.
A labda tehát jelenleg a kormány térfelén pattog. Robert Fico hétfő délutánra összehívta ugyan a koalíciós tanácsot, a miniszterek azonban egyetlen szót sem ejtettek a lakossági támogatásról. Az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatón Fico az SNS elnökével, Andrej Dankóval, valamint a Hlas vezetőjével, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel állt a kamerák elé.
A kormányfő egyértelműen kijelentette, hogy a kedd délelőtt esedékes szavazás miatt jelenleg az év törvényének is nevezett költségvetés a prioritás. Fico szerint a parlament minden szükséges változtatást jóváhagyott, amely elengedhetetlen volt a jövő évi büdzsé elfogadásához. A további, gazdasági jellegű módosításokról csak a költségvetés jóváhagyása után egyeztetnek.
A lakosoknak így vélhetően néhány napot még várnia kell, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Ezt a feltételezést a gazdasági minisztérium is megerősítette. Hétfői közleményükben jelezték, hogy a hivatalos bejelentés előtt a koalíciós tanács mellett szerdán a kormány is tárgyal a kompenzáció végleges formájáról.
Vége a tétlenkedésnek, a kormány közbelép
A bejelentést követően többen is kifogásolták a kormány hallgatását, a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) azonban azzal védekezett, hogy a jövő évi energiasegély kapcsán minden eshetőségre felkészültek.
Az ÚRSO által jóváhagyott árlistától függ, hogyan fog kinézni a támogatás, hogy célzott vagy általános lesz-e
– magyarázta akkor Saková. A magasra csapott államháztartási hiányt, valamint a kormány konszolidációs törekvéseit szem előtt tartva a szakemberek a legsérülékenyebbek segélyezését javasolják. Hiába a számokkal alátámasztható érvek, a kormányfő, Robert Fico (Smer) már hónapokkal ezelőtt is elutasította, hogy a lakosság bármely csoportjának növekedjenek a költségei.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban Fico.
Bár a miniszterelnök korábban tett ígéretei eddig nem teljesültek, hiszen a stabilitás mellett egyelőre az olcsóbb élelmiszerek kora se köszöntött be, Fico ezúttal mégis tartotta a szavát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egyre valószínűbb, hogy a háztartásoknak néhány napnál többet kell várnia, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Bár az Árszabályozási Hivatal már napokkal ezelőtt bejelentette, milyen árakat javasolnak 2025-re, a kormány egyelőre mélyen hallgat. Így nem kizárt, hogy a háztartások egy része hamarosan kézhez kapja a megemelt összegű számlákat.
Múlt decemberben, a negyedik Fico-kabinet hivatalba lépése után, közvetlenül az elnökválasztási kampány előtt az azóta megválasztott államfő, Peter Pellegrini akkor még házelnökként arról tájékoztatta a lakosokat, hogy a kormány Mikulása róluk sem feledkezett meg.
Szép ajándékot kapnak
– jelentette be büszkén Pellegrini, hogy a 2024-re tervezett energiatámogatásnak köszönhetően a háztartások közüzemi számlái egyáltalán nem emelkednek.
Annak ellenére, hogy Robert Ficóék tavaly ilyenkor már a konkrétumokkal büszkélkedtek, a 2025-ös terveiket még mindig homály fedi, pedig lassan kifutnak az időből.
Vége a várakozásnak
A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a kabinet kizárólag akkor jelenti be a jövő évi energiasegély nagyságát, ha az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) bemutatja a saját számításait. Az ÚRSO sajtótájékoztatóját követően a gazdasági tárca közleményt adott ki, amelyben leszögezték, a koalíciós tanács mellett szerdai ülésén a kormány is megvitatja a kérdést. Azonban hiába terítette ki a kártyáit az ÚRSO, Robert Fico és miniszterei a szerdai tanácskozásukat követően sem bizonyultak közlékenynek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hétfő délelőtt közzétette a jövő évi energiaárakat. Bár az áram ára nem ígérkezik rázósnak, a fűtési szezon végeztével a lakosok egy része komoly gondban lehet, ha a kormány nem lép közbe.
Robert Fico kormánya nagyjából két héttel ezelőtt hagyta jóvá a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kabinet szerdán jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul.
A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. Az „egyetértési nyilatkozat” célja az volt, hogy megakadályozzák a villamosenergia-árak ugrásszerű növekedését és elfogadható szinten stabilizálják azokat. Az áram ára gyakorlatilag a kormány beavatkozása és az állami költségvetés terhelése nélkül marad a továbbiakban is kedvező.
A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz.
A memorandumban arról is szó esik, hogy az energiaszolgáltató évente mintegy hat terawattórányi (Twh) áramot köteles az említett, jutányos áron szolgáltatni a háztartásoknak. A becslések szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, a szlovákiai családok 2025-re jelzett fogyasztása vélhetően nem lépi majd túl ezt a limitet.
Bár a kedvező fogyasztói árakat a korábban aláírt egyetértési nyilatkozat biztosítja, a kabinet kénytelen volt elfogadni az általános gazdasági érdekként emlegetett kormányrendeletet is, hogy szükség esetén meg tudják kerülni az Európai Bizottságot. Előfordulhat ugyanis, hogy az uniónak ellenérzései lesznek a támogatás ezen formájával kapcsolatban.
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a kabinet szerdai ülése előtt maga is elismerte, hogy a gázárak alakulása sokkal nagyobb fejtörést okoz neki és kollégáinak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban sokkal optimistább volt, mint az államkincstár őre. Elsősorban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a gázárak tekintetében hamarosan hasonlóan jó hírekről számolhat majd be.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki Fico.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) a parlament költségvetési bizottságának keddi ülésén végérvényesen eloszlatta a kételyeket a jövő évi energiasegéllyel kapcsolatban. Bár a támogatásra szánt összeg nagysága továbbra sem ismert, a konkrétumokat már néhány héten belül bemutathatják.
A parlament költségvetési bizottsága egyelőre nem foglalt állás a jövő évi büdzsével kapcsolatban, jövő kedden (november 26.) újra megvitatják a kérdést. A bökkenő csupán az, hogy alig néhány órával a délelőttre időzített tanácskozás után már kezdődik is a parlament utolsó rendes ülése, amely fő napirendi pontja az év törvényének is nevezett költségvetési tervezet elfogadása lesz.
Politikailag és a miniszterelnök szerint is elfogadhatatlan, hogy a tervezett mértékben emelkedjenek az energiaárak
– jelentette ki a pénzügyminiszter Ladislav Kamenický, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy előzetesen 235 millió eurót különítettek el a büdzsében az energiasegély finanszírozására. Kamenický továbbá azt üzente kollégáinak, hogy a költségvetésben szereplő számokat tekintsék kőbe vésettnek. Amennyiben a lakosoknak szánt támogatás a tervezettnél nagyvonalúbb lesz, a már papírra vetett büdzsében kell fedezetet találniuk rá.
A pénzügyi tárca vezetője azt is jelezte, meddig kell még várnia a lakosoknak a jövő évi energiaárakkal kapcsolatos bejelentésre.
A konkrét összeget valamikor december közepén fogjuk megtudni, ezt követően pedig a nyilvánosságot is tájékoztatjuk
– árulta el Kamenický.
A koalíciónak azonban nem lesz egyszerű dolga a költségvetés elfogadtatásakor. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis képviselők ugyanis kijelentették, kizárólag akkor adják áldásukat az év törvényére, ha teljesülnek a feltételeik.
Észrevételeket fogunk tenni. Ezek között szerepel majd a Szlovák Vadászkamara, a Szlovák Halászszövetség és a hazai méhészek támogatása
– mondta az STVR-nek Huliak, aki szerint nem kizárt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) összeköti a költségvetéssel kapcsolatos szavazást egy bizalmi szavazással is.
Biztosan nem mi leszünk azok, akik szétverik a kormányt
– fogadkozott Rudolf Huliak.
Holjenčík egyúttal jelezte, hogy a gáz és a hő árával kapcsolatban nincsenek ehhez hasonlóan jó hírei.
A hő ára összetett kérdés, mivel minden érintett szerződése máskor jár le, és ez igen jelentősen befolyásolja a végleges fogyasztói árat, így nehéz konkrétumokról beszélni
– magyarázta az Árszabályozási Hivatal elnöke.
Jelentős emelés jöhet
A gázárak esetében azonban nincsenek hasonló kétségek.
A tarifáktól függően a fogyasztók költségei akár havi 29 euróval is emelkedhetnek.
A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ár havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.
Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.
Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28, 63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 euróval többet vesz ki a családi kasszából.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az Árszabályozási Hivatal által bejelentett árak még nem tartalmazzák az áfát, ami jövőre 19 százalékról 23 százalékra emelkedik, így a tényleges növekedés nagysága még a most jelzettnél is nagyobb lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
A labda a kormány térfelén pattog
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban a kormányfő, Robert Fico (Smer).
A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi energiasegély tervei már a fiókban pihennek, mindössze arra várnak, hogy az Árszabályozási Hivatal „ítéletet mondjon”, ezt követően a kabinet is pontosítja a 2025-ös támogatás nagyságát.
A labda tehát jelenleg a kormány térfelén pattog. Robert Fico hétfő délutánra összehívta ugyan a koalíciós tanácsot, a miniszterek azonban egyetlen szót sem ejtettek a lakossági támogatásról. Az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatón Fico az SNS elnökével, Andrej Dankóval, valamint a Hlas vezetőjével, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel állt a kamerák elé.
A kormányfő egyértelműen kijelentette, hogy a kedd délelőtt esedékes szavazás miatt jelenleg az év törvényének is nevezett költségvetés a prioritás. Fico szerint a parlament minden szükséges változtatást jóváhagyott, amely elengedhetetlen volt a jövő évi büdzsé elfogadásához. A további, gazdasági jellegű módosításokról csak a költségvetés jóváhagyása után egyeztetnek.
A lakosoknak így vélhetően néhány napot még várnia kell, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Ezt a feltételezést a gazdasági minisztérium is megerősítette. Hétfői közleményükben jelezték, hogy a hivatalos bejelentés előtt a koalíciós tanács mellett szerdán a kormány is tárgyal a kompenzáció végleges formájáról.
Lehetséges forgatókönyvek
Az Árszabályozási Hivatal bejelentése előtt Denisa Saková maga is beismerte, hogy két különböző forgatókönyvvel dolgoznak.
„Az ÚRSO által jóváhagyott árlistától függ, hogyan fog kinézni a támogatás, hogy célzott vagy általános lesz -e” – magyarázta Saková. A magasra csapott államháztartási hiányt, valamint a kormány konszolidációs törekvéseit szem előtt tartva a szakemberek a legsérülékenyebbek segélyezését javasolják. Hiába a számokkal alátámasztható érvek, a kormányfő, Robert Fico (Smer) elutasítja, hogy a lakosok többségének költségei növekedjenek.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban Fico.
Denisa Saková egyúttal elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a kormány nem tudja finanszírozni a segélyt. Állítása szerint a szükséges összeget, ami nagyjából 280 millió euró lehet, képesek lesznek kigazdálkodni az elfogadott költségvetés forrásaiból.
Sajtóértesülések szerint az ÚRSO tájékoztatása után a gazdasági minisztérium megkezdte a számolást, a korábbi hírekkel ellentétben azonban akár hetekbe telhet, amíg véglegesítik a számokat. Vélhetően ennek tudható be, hogy az energiasegély kérdése nem szerepelt a kabinet szerdai ülésének napirendi pontjai között. Így nem kizárt, hogy a konkrétumokat tartalmazó dokumentum csak a kabinet idei utolsó ülésén, december 18-án kerülhet a miniszterek elé. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy legkorábban közvetlen az ünnepek előtt kerülhet sor a bejelentésre.
Ezt a feltételezést a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) is megerősítette. A belügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy legkorábban a kormányfő jövő héten esedékes brazíliai látogatása után mutathatják be a terveiket.
Hegerék hibájába eshetnek
A döntés elodázása sokakban kellemetlen emlékeket ébreszthet. 2022-ben, amikor Eduard Heger kormányán múlt az energiasegély sorsa, a Heger-kabinet szintén az utolsó pillanatban, december közepén hagyta jóvá a támogatást. Addigra azonban a háztartások egy része már kézhez kapta a magasabb összegről kiállított számlákat, így egy kisebb káosz alakult ki, mivel az érintett polgároknak fogalma sem volt, mekkora összeget utaljanak a szolgáltatónak.
Egyes lakosok januárban és februárban is jóval többet fizettek az átlagnál, amit a vállalatok később próbáltak ellensúlyozni.
A politikusok akkor egymásra mutogattak és próbálták másra hárítani a felelősséget, ami elsősorban őket terhelte. A cégeknek ugyanis törvényből adódóan 30 nappal az első megemelt összegű számla lejárta előtt kötelessége tájékoztatni a családokat arról, mennyit fizetnek majd a következő hónapban. Erről az aprócska adminisztratív kötelezettségről úgy fest, Robert Ficóék is megfeledkeztek.
A szerdai kormányülést követően azonban vélhetően az illetékesek is rájöttek a hibára, a gazdasági minisztérium ugyanis közleményt adott ki, amiben arra kéri a szolgáltatókat, ne állítsák ki a magasabb számlákat. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a vállalatok eleget tesznek -e a szaktárca kívánságának.
A kirakós utolsó darabja
A képviselők kedden áldásukat adták a 2025-ös költségvetés tervezetére, amely egy 460 millió eurós tartalékkal is számol. Ebből 421 millió eurót az olyan nem várt fordulatokra kívántak fenntartani, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a jövő évi büdzsére. Ezt a tartalékot azonban gyakorlatilag ki is merítették a parlamenti vita során eszközölt változtatásokkal. Az egészségügyisek bérének gyorsabb ütemű növekedése, az energiasegély, valamint az alacsonyabb áfakulccsal rendelkező termékek listájának bővítése a kormány „megtakarításainak” jó részét felemésztette.
Bár Denisa Saková elmondása szerint nem okoz majd gondot az energiasegély finanszírozása, nem kizárt, hogy elszámolták magukat.
A Saková által említett 280 millió euró még a tartalék által biztosított mozgástér határain belül van, a bökkenő csupán az, hogy ez a 280 millió euró mindössze az idei támogatás negyedének felel meg. Amennyiben tehát a kormány a mindenkit érintő támogatás foganatosítása mellett dönt, nem kizárt, hogy gondban lesznek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Saková a kormány pénteki ülésén előteresztette a jövő évi energiasegély tervét, amely minden háztartás támogatásával számol. A mezőgazdasági miniszter, Richard Takáč (Smer) a tanácskozás előtt elárulta, hogy a gazdasági miniszternek, aki néhány nappal ezelőtt Szentpéterváron tárgyalt a gázárakról, sikerült egy kifejezetten kedvező összeget kialkudnia. Szlovákiának így nem kell nyugatról drágább nyersanyagot vásárolnia. Ezen egyeztetések tartalmáról Denisa Saková nem kívánt további részleteket elárulni.
Üzleti tárgyalásokról van szó, így köt a titoktartás
– közölte.
Mégis jön orosz gáz
A kormányülést követően a miniszterelnök, Robert Fico is megerősítette a mezőgazdasági tárca vezetőjének korábbi nyilatkozatát. A kormányfő elismerte, hogy az ukrán fél korábbi döntése ellenére, amely szerint 2025 januárja után leállítják az orosz gáz tranzitját, tárgyalásokat folytatnak a nyersanyag szállításának további fenntartásáról.
Intézkedések egész sorát fogadtuk el, ami stabilizálja és kompenzálja a hő és a gáz árának emelkedését
– közölte Fico. A miniszterelnök elismerte, hogy kötelesek tiszteletben tartani az ÚRSO által elfogadott árakat, a kabinet mégis úgy határozott, hogy próbálják tehermentesíteni a háztartásokat. A döntés értelmében a hő és a gáz ára jövőre egyáltalán nem változik, a 2024-es árak 2025-ben is érvényben maradnak.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková jelezte, hogy az energiatámogatás 235 millió euróba kerül majd a kormánynak, a jóváhagyott dokumentumokban azonban 280 millió euró szerepel. Robert Fico ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az energiatámogatást beépítették a korábban már elfogadott költségvetésbe. Emiatt elutasítja, hogy bárki is további kérésekkel álljon elő, ha erre találtak pénzt, akkor egyéb területek utófinanszírozására is kerítsenek forrásokat.
Ellenzéki aggályok
Az ellenzék egyáltalán nem nézi jó szemmel a Fico-kabinet döntését, abban azonban nem tudnak megegyezni, mit kifogásoljanak. Míg az Sas és a KDH azért bírálja a kormányt, mert mindenkit segíteni akarnak, a Szlovákia mozgalom nehezményezi, hogy az energiaárak nem csökkennek.
Az energetikai vállalat egyébként a Denisa Saková (Hlas) vezette gazdasági minisztériumnak felel, de ezen kívül is több szálon kötődik a jelenlegi kormányhoz. Az igazgatótanács alig két éve kinevezett új elnöke, Vojtech Ferencz korábban négy évig volt a jelenlegi megbízott házelnök, Peter Žiga (Hlas) államtitkára a gazdasági tárcánál.
Szokatlan reklám
A politikai pártok időről időre hajlamosak felhívni a választópolgárok figyelmét az elért eredményeikre. Ennek emlékezetes példája az volt, amikor az előző választási ciklusban Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) úton-útfélen azt hirdette, hogy teljesítették a „minden gyermekes családnak 200 eurót” ígéretüket. A mostani eljárás azonban kétségkívül szokatlan, mivel a megrendelő nem valamelyik politikus vagy a pártja volt.
Nem emlékszem olyasmire, hogy a múltban bármelyik állami vállalat hasonló módon reklámozta volna az aktuális kormány valamelyik döntését
– mutatott rá az Aktuality hírportál kérésére Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője, aki szerint a kampány másik tökéletlensége, hogy egyáltalán nem tájékoztatja a lakosokat arról, hogy az energiasegélyt valójában ők maguk fizetik majd meg.
Tartózkodó reakció
A reklámokat ért kritikát maga az SPP sem hagyta szó nélkül. A vállalat szóvivője, Ondrej Šebesta szerint 1 000 új plakátot rendeltek 275 ezer euró értékben, azonban nem mindegyik utal a kormány eredményeire.
„Olyan üzenetekkel is találkozhatnak, hogy »Másfél millió ügyfél bízik bennünk«, valamint »Gondoskodunk Szlovákia stabil és biztonságos gázellátásáról«” – jegyezte meg Šebesta, aki azt is jelezte, a szóban forgó plakátokat a vállalat „saját üzleti döntése” értelmében helyezték el a köztereken, céljuk egyáltalán nem a Fico-kabinet dicsérete volt.
A gazdasági tárca korábbi vezetője, Karel Hirman (Demokraták) azonban úgy véli, az állami vállalatok politikai propagandát folytat, amihez hasonlót legfeljebb Magyarországon látni.
Az adófizetők pénzén reklámozzák és szponzorálják a kormánypártokat
– adott hangot ellenérzéseinek Hirman.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) terve az volt, hogy a brüsszeli tárgyalás alkalmával felébreszti „édes álmából” az Európai Bizottság illetékeseit. Végül azonban Fico volt az, akinek rá kellett döbbennie, ellenséges magatartása komoly következményekkel járhat. Az ukrán fél a távolmaradás mellett döntött, a kilátásba helyezett szlovák szankciókra reagálva pedig a gáztranzit után az olajszállítás leállításának lehetőségét is felvetették.
A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy egy háromoldalú találkozó keretében vitassák meg a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. Az Európai Bizottság illetékesei végül végül csütörtökre tűzték ki az új időpontot. Az ukrán fél azonban a távolmaradás mellett döntött, a kormányfő, Robert Fico és a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) vezette szlovák delegáció pedig 30 perces késéssel érkezett meg a találkozóra.
Fico rendet akart tenni Brüsszelben
A tanácskozást követően Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyalás eredményeinek ismertetése mellett egy komplex képet kíván festeni arról, mi is történt pontosan az ukrán gázszállítás leállítása óta. Elmondása szerint Szlovákia mindent megtett azért, hogy a tranzit folytatódjon. Erőfeszítéseiket igazolják a moszkvai és az azerbajdzsáni tárgyalások, valamint az ukrán féllel folytatott hosszas egyeztetések, amelyek fő témája az volt, milyen technikai feltételek mellett biztosíthatnák a továbbiakban is az Európába irányuló gázszállítást.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Fico ezúttal sem szalasztotta el annak a lehetőségét, hogy hangot adjon a Volodimir Zelenszkij hozzáállásával kapcsolatos ellenvetéseinek, a kormányfő úgy véli, az ukrán elnök volt az, aki miatt kútba esett a tranzit folytatását garantáló szerződés meghosszabbítása.
Zelenszkij elnök karácsony előtt hozott döntésének semmi közé a józan észhez
– jelentette ki Fico, aki szerint az ukrán elnök határozatának hátterében politikai érdekek állnak, egyéb konkrétumokat azonban nem közölt.
A kormányfő megismételte, hogy Volodimir Zelenszkij „egyoldalú döntése, miszerint leállítja az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, Szlovákia mellett az Európai Uniónak is jelentős károkat okoz”. Fico szerint Zelenszkij annak ellenére hajtotta végre a „szabotázst, hogy az Európai Bizottság hivatalos levelében egyértelműen jelezte, sem az európai jog, sem a szankciók nem akadályozzák Ukrajnát a tranzit folytatásában”.
A miniszterelnök számításai szerint Szlovákiának egymilliárd euróba kerül a gázárak emelkedése, további 500 millió eurótól pedig a tranzitdíjak miatt esik el. Robert Fico úgy véli, az Európai Unió még ennél is rosszabb helyzetben van, mivel 70 milliárd eurót fizet majd „Zelenszkij amerikai kalandjáért”.
Köszönöm az Európai Bizottság képviselőinek, az energetikáért felelős uniós biztosnak és a csapatának, hogy komolyan veszik az ügyet, ami nem csak az áremelkedésről és egy esetleges gázválságról szól. Itt az Európai Unió versenyképessége a tét
– magyarázta Fico, aki szerint a bizottság illetékesei egyértelműen kijelentették, nem söpörhetjük a szőnyeg alá a történteket, az ignorancia ugyanis az érintett országok közötti viszony teljes elmérgesedéséhez vezethet.
A kormányfő tájékoztatása szerint a közeljövőben létrehoznak egy munkacsoportot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csapat célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás.
Fico az ukrán kormányfővel, Denisz Smihallal folytatott tárgyalásairól is szót ejtett. A szlovák kormányfő elmondása szerint egyértelműen közölte az ukrán kollégájával, ha a gázszállítás leállítása mellett döntenek, borítékolható, hogy Oroszország a tranzitútvonalakat is támadja majd.
A miniszterelnök egyúttal bejelentette, Brüsszelből való visszatérése után összehívja a koalíciós tanácsot. Ha az ukrán elnök a „továbbiakban is hajthatatlan marad”, Szlovákia kész szankciókat foganatosítani. Robert Fico korábban már közölte, kész leállítani az Ukrajnába irányuló áramexportot, valamint drasztikusan csökkenteni a Szlovákia területén tartózkodó ukrajnai menedékkérők támogatását. A kormányfő azonban tovább bővítette a tervezett intézkedések listáját a humanitárius segély leállításával, egyúttal burkoltan megzsarolta Ukrajnát és kijelentette, uniós színtéren ugyancsak készek vétóval élni az ukránokat érintő kérdésekben.
Kemény intézkedések ezek, de Zelenszkij elnök se kérdezte meg, mennyibe fáj majd Szlovákiának a gáztranzit leállítása
– jegyezte meg Fico.
Kapcsolódó cikkünk
Lengyelország ismét megerősítette, ha Szlovákia nem szolgáltat többé villanyáramot Ukrajnának, ők készek növelni a szállítmányokat. Míg a szomszédaink a lehetséges szlovák szanciókat próbálják kivédeni, addig a magyar és a szlovák külügyi tárca vezetője a gáztranzit leállításáról egyeztetett.
A lengyel környezetvédelmi miniszter, Paulina Hennig-Kloska a TVP Info közszolgálati televíziónak adott interjújában egyértelműen kijelentette, szerinte a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) viselkedése erősen „Európa-ellenes”.
Hennig-Kloska ezzel a miniszterelnök azon kijelentéseire reagált, melyek szerint a kormány mérlegelni fogja az áramszállítások leállítását, amiért Kijev nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani Moszkvával, amely garantálta volna az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállítását Európába.
A lengyel környezetvédelmi miniszter hozzátette, Varsó a saját kitermeléséből származó nyersanyagokon kívül az Egyesült Államoktól és Norvégiától is kap gázt, ezért Ukrajna döntése esetükben nem jár negatív következményekkel.
Blanár Szijjártóval egyezkedik
Eközben a szlovák külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel konzultált az ukrán gáztranzit leállításáról.
A fő problémát jelenleg nem a gázhiány, hanem az áremelkedés okozza
– jelentette ki Blanár a Szijjártóval folytatott telefonbeszélgetésük után.
A magyar diplomácia vezetője úgy véli, Kijev tagjelölt országként hozta nehéz helyzetbe az Európai Uniót, mivel a gáztranzit leállítása komoly gazdasági következményekkel jár.
Megállapodtunk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási szándékot mindkét félnek tiszteletben kell tartania, és ez a megegyezés az energiaszállítási útvonalak megőrzését is előírja
– közölte Szijjártó Péter.
Budapest egyébként továbbra is Oroszországból veszi a gázt, amely a TurkStream gázvezetéken keresztül érkezik az országba.
Megvalósul a brüsszeli tárgyalás
Az Európai Bizottság ugyancsak nem tétlenkedik a gázkérdésben. A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy megvitassák a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. A szlovák kormányhivatal kedd délelőtt bejelentette, hogy az Európai Bizottság megtalálta az új időpontot. Pozsony és Kijev tárgyalására csütörtökön kerül sor. Szlovákiát a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) képviseli az egyeztetésen.
Az ukránok is válságtervvel készülnek
Nem a szlovák kormányfő volt az egyetlen, aki a csütörtöki találkozót megelőzően válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az egyeztetés előtti napon, szerdán egy új törvényjavaslat jelent meg az ukrán parlament honlapján, amely hadiállapot idején teljesen megtiltaná az orosz nyersanyagok Ukrajnán keresztül történő szállítását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ukrán fél a gáztranzit leállítása után a kőolajszállítás végére is pontot tehet. A tervezet egyúttal három hónapot adott a kabinetnek, hogy kidolgozzon egy ütemtervet a kőolajtranzit leállítására. Ha a módosítást elfogadják, csak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében, valamint az Európai Unió által meghatározott kivételes esetekben áramolhat kőolaj Európába.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg a gáztranzitról szóló szerződés 2024 végén lejárt, a kőolajszállítás feltételeit összegző dokumentum 2029 végéig érvényes.
Bár a Robert Fico által többször beharangozott gázválság elmaradt, az olajtranzit leállítása estén többen is bonyolult helyzetben találhatják magukat. Szlovákia, Magyarország és Csehország mellett az olyan jelentős piaci szereplőknek is nehéz dolga lenne, mint Lengyelország és Németország.
Míg a régió országai a földgázt több alternatív forrásból is be tudják biztosítani, a fekete arany tekintetében senki nem ennyire szerencsés, mivel a legtöbb nyersanyag éppen azon a Barátság kőolajvezetéken át érkezik, amelyen a szállítás jövője kérdésessé vált. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen, negatív végkifejlet esetén már csak az adriai útvonalak állnának rendelkezésünkre.
A brüsszeli tárgyalást követően Robert Fico nem kommentálta az értesüléseket, a Denisa Saková vezette gazdasági minisztérium pedig egyelőre tartózkodó.
Más országok törvényhozási eljárását nem tisztünk véleményezni. Egy ilyen jogszabály elfogadása azonban az Európai Unió több országának gazdaságára is negatív hatást gyakorolna
– olvasható a szaktárca közleményében.
Forrong az ellenzék
A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka nem hagyta szó nélkül a kormányfő csütörtöki brüsszeli fellépését. Šimečka meg van róla győződve, hogy Robert Fico ezúttal is üres kézzel tért haza.
Ismét csak káromkodott és fenyegette Ukrajnát
– mutatott rá Šimečka, aki szerint a miniszterelnök azért próbálja eszkalálni Pozsony és Kijev konfliktusát, hogy elfedje a kataszteri hivatallal kapcsolatos problémákat.
Akadna jobb dolguk is
A volt gazdasági miniszter szerint ez SPP-nek lenne ennél jobb dolga is. Karel Hirman is osztja az elemzők, valamint az ellenzék azon véleményét, mely szerint a Szlovák Gázműveknek több környező ország energetikai vállalatához hasonlóan perelnie kellene az orosz Gazpromot, amiért nem teljesíti a Szlovákiával kötött szerződésben foglaltakat.
2024 végén lejárt az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom azon megegyezése, amely az Ukrajnán keresztül történő orosz gáz szállítását biztosította. A Gazprom így január elseje óta nem biztosít gázt Szlovákiának, ezzel pedig megszegik az SPP-vel kötött megállapodást, ami 2034-ig érvényes. Érdemes megjegyezni, hogy nem Szlovákia az egyetlen, aki ebben a cipőben jár, a csehek és az osztrákok azonban már jogi lépéseket tettek az ügyben. Az osztrák OMV pere pedig sikerrel zárult, 230 millió eurós kártérítésre jogosultak.
Ha Ausztria képes volt kompenzációt kisajtolni a Gazpromtól szerződésszegés vádjával, akkor Szlovákia is sikerrel járhat
– mutatott rá Hirman, aki szerint az SPP maradéktalanul teljesítette a dokumentumban meghatározott feltételeket, így nem csak jogosult a per elindítására, hanem bele is kellene vágnia.
A Szlovák Gázművek egyelőre nem tett közzé tájékoztatást az ügyben, és sajtóérdeklődésre sem kívánták megerősíteni, fontolgatnak -e jogi lépéseket.
Van gáz, de…
Annak ellenére, hogy Robert Fico így egy tételt kihúzott a problémáit tartalmazó listáról, rögtön kapott is helyette egy újabbat.
A Reuters értesülései szerint az Európai Unió úgy határozott, január végén megszünteti a gázárplafont, amit 2022 decemberében vezettek be.
Az intézkedés akkor élesedett volna, ha a földgáz megawattóránkénti ára elérte volna a 180 eurót a holland TTF gáztőzsdén. Mivel azonban erre nem került sor, a terv így soha nem lépett életbe. Az unió döntése ennek ellenére többeket is érzékenyen érint, mivel a hír egy igen bonyolult időszakban érkezett. Európa helyzetét az ukrán gáztranzit leállítása mellett az utóbbi években tapasztaltnál hidegebb tél is nehezíti. Emiatt több tagállam, például az olaszok, azt javasolták, hogy hosszabbítsák meg az árplafont, a 180 eurós korlátot pedig csökkentsék 60 euróra. Sajtóértesülések szerint egy ilyen lépés Szlovákiának sem lett volna ellenére.
Az Európai Bizottság már az egyes tagállamokkal is tudatta a fejleményeket, így feltehetően nem véletlen, hogy Szlovákia sürgetni kezdte, hogy mielőbb tartsák meg a gázügy miatt életre hívott munkacsoportot első ülését.
Robert Fico múlt héten Brüsszelben jelentette be, hogy a közeljövőben létrehoznak egy szakértői csapatot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csoport célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás. A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) szerint az első tanácskozásra már a napokban sor kerülhet.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) terve az volt, hogy a brüsszeli tárgyalás alkalmával felébreszti „édes álmából” az Európai Bizottság illetékeseit. Végül azonban Fico volt az, akinek rá kellett döbbennie, ellenséges magatartása komoly következményekkel járhat. Az ukrán fél a távolmaradás mellett döntött, a kilátásba helyezett szlovák szankciókra reagálva pedig a gáztranzit után az olajszállítás leállításának lehetőségét is felvetették.
A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy egy háromoldalú találkozó keretében vitassák meg a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. Az Európai Bizottság illetékesei végül végül csütörtökre tűzték ki az új időpontot. Az ukrán fél azonban a távolmaradás mellett döntött, a kormányfő, Robert Fico és a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) vezette szlovák delegáció pedig 30 perces késéssel érkezett meg a találkozóra.
Fico rendet akart tenni Brüsszelben
A tanácskozást követően Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyalás eredményeinek ismertetése mellett egy komplex képet kíván festeni arról, mi is történt pontosan az ukrán gázszállítás leállítása óta. Elmondása szerint Szlovákia mindent megtett azért, hogy a tranzit folytatódjon. Erőfeszítéseiket igazolják a moszkvai és az azerbajdzsáni tárgyalások, valamint az ukrán féllel folytatott hosszas egyeztetések, amelyek fő témája az volt, milyen technikai feltételek mellett biztosíthatnák a továbbiakban is az Európába irányuló gázszállítást.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Fico ezúttal sem szalasztotta el annak a lehetőségét, hogy hangot adjon a Volodimir Zelenszkij hozzáállásával kapcsolatos ellenvetéseinek, a kormányfő úgy véli, az ukrán elnök volt az, aki miatt kútba esett a tranzit folytatását garantáló szerződés meghosszabbítása.
Zelenszkij elnök karácsony előtt hozott döntésének semmi közé a józan észhez
– jelentette ki Fico, aki szerint az ukrán elnök határozatának hátterében politikai érdekek állnak, egyéb konkrétumokat azonban nem közölt.
A kormányfő megismételte, hogy Volodimir Zelenszkij „egyoldalú döntése, miszerint leállítja az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, Szlovákia mellett az Európai Uniónak is jelentős károkat okoz”. Fico szerint Zelenszkij annak ellenére hajtotta végre a „szabotázst, hogy az Európai Bizottság hivatalos levelében egyértelműen jelezte, sem az európai jog, sem a szankciók nem akadályozzák Ukrajnát a tranzit folytatásában”.
A miniszterelnök számításai szerint Szlovákiának egymilliárd euróba kerül a gázárak emelkedése, további 500 millió eurótól pedig a tranzitdíjak miatt esik el. Robert Fico úgy véli, az Európai Unió még ennél is rosszabb helyzetben van, mivel 70 milliárd eurót fizet majd „Zelenszkij amerikai kalandjáért”.
Köszönöm az Európai Bizottság képviselőinek, az energetikáért felelős uniós biztosnak és a csapatának, hogy komolyan veszik az ügyet, ami nem csak az áremelkedésről és egy esetleges gázválságról szól. Itt az Európai Unió versenyképessége a tét
– magyarázta Fico, aki szerint a bizottság illetékesei egyértelműen kijelentették, nem söpörhetjük a szőnyeg alá a történteket, az ignorancia ugyanis az érintett országok közötti viszony teljes elmérgesedéséhez vezethet.
A kormányfő tájékoztatása szerint a közeljövőben létrehoznak egy munkacsoportot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csapat célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás.
Fico az ukrán kormányfővel, Denisz Smihallal folytatott tárgyalásairól is szót ejtett. A szlovák kormányfő elmondása szerint egyértelműen közölte az ukrán kollégájával, ha a gázszállítás leállítása mellett döntenek, borítékolható, hogy Oroszország a tranzitútvonalakat is támadja majd.
A miniszterelnök egyúttal bejelentette, Brüsszelből való visszatérése után összehívja a koalíciós tanácsot. Ha az ukrán elnök a „továbbiakban is hajthatatlan marad”, Szlovákia kész szankciókat foganatosítani. Robert Fico korábban már közölte, kész leállítani az Ukrajnába irányuló áramexportot, valamint drasztikusan csökkenteni a Szlovákia területén tartózkodó ukrajnai menedékkérők támogatását. A kormányfő azonban tovább bővítette a tervezett intézkedések listáját a humanitárius segély leállításával, egyúttal burkoltan megzsarolta Ukrajnát és kijelentette, uniós színtéren ugyancsak készek vétóval élni az ukránokat érintő kérdésekben.
Kemény intézkedések ezek, de Zelenszkij elnök se kérdezte meg, mennyibe fáj majd Szlovákiának a gáztranzit leállítása
– jegyezte meg Fico.
Kapcsolódó cikkünk
Lengyelország ismét megerősítette, ha Szlovákia nem szolgáltat többé villanyáramot Ukrajnának, ők készek növelni a szállítmányokat. Míg a szomszédaink a lehetséges szlovák szanciókat próbálják kivédeni, addig a magyar és a szlovák külügyi tárca vezetője a gáztranzit leállításáról egyeztetett.
A lengyel környezetvédelmi miniszter, Paulina Hennig-Kloska a TVP Info közszolgálati televíziónak adott interjújában egyértelműen kijelentette, szerinte a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) viselkedése erősen „Európa-ellenes”.
Hennig-Kloska ezzel a miniszterelnök azon kijelentéseire reagált, melyek szerint a kormány mérlegelni fogja az áramszállítások leállítását, amiért Kijev nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani Moszkvával, amely garantálta volna az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállítását Európába.
A lengyel környezetvédelmi miniszter hozzátette, Varsó a saját kitermeléséből származó nyersanyagokon kívül az Egyesült Államoktól és Norvégiától is kap gázt, ezért Ukrajna döntése esetükben nem jár negatív következményekkel.
Blanár Szijjártóval egyezkedik
Eközben a szlovák külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel konzultált az ukrán gáztranzit leállításáról.
A fő problémát jelenleg nem a gázhiány, hanem az áremelkedés okozza
– jelentette ki Blanár a Szijjártóval folytatott telefonbeszélgetésük után.
A magyar diplomácia vezetője úgy véli, Kijev tagjelölt országként hozta nehéz helyzetbe az Európai Uniót, mivel a gáztranzit leállítása komoly gazdasági következményekkel jár.
Megállapodtunk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási szándékot mindkét félnek tiszteletben kell tartania, és ez a megegyezés az energiaszállítási útvonalak megőrzését is előírja
– közölte Szijjártó Péter.
Budapest egyébként továbbra is Oroszországból veszi a gázt, amely a TurkStream gázvezetéken keresztül érkezik az országba.
Megvalósul a brüsszeli tárgyalás
Az Európai Bizottság ugyancsak nem tétlenkedik a gázkérdésben. A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy megvitassák a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. A szlovák kormányhivatal kedd délelőtt bejelentette, hogy az Európai Bizottság megtalálta az új időpontot. Pozsony és Kijev tárgyalására csütörtökön kerül sor. Szlovákiát a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) képviseli az egyeztetésen.
Az ukránok is válságtervvel készülnek
Nem a szlovák kormányfő volt az egyetlen, aki a csütörtöki találkozót megelőzően válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az egyeztetés előtti napon, szerdán egy új törvényjavaslat jelent meg az ukrán parlament honlapján, amely hadiállapot idején teljesen megtiltaná az orosz nyersanyagok Ukrajnán keresztül történő szállítását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ukrán fél a gáztranzit leállítása után a kőolajszállítás végére is pontot tehet. A tervezet egyúttal három hónapot adott a kabinetnek, hogy kidolgozzon egy ütemtervet a kőolajtranzit leállítására. Ha a módosítást elfogadják, csak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében, valamint az Európai Unió által meghatározott kivételes esetekben áramolhat kőolaj Európába.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg a gáztranzitról szóló szerződés 2024 végén lejárt, a kőolajszállítás feltételeit összegző dokumentum 2029 végéig érvényes.
Bár a Robert Fico által többször beharangozott gázválság elmaradt, az olajtranzit leállítása estén többen is bonyolult helyzetben találhatják magukat. Szlovákia, Magyarország és Csehország mellett az olyan jelentős piaci szereplőknek is nehéz dolga lenne, mint Lengyelország és Németország.
Míg a régió országai a földgázt több alternatív forrásból is be tudják biztosítani, a fekete arany tekintetében senki nem ennyire szerencsés, mivel a legtöbb nyersanyag éppen azon a Barátság kőolajvezetéken át érkezik, amelyen a szállítás jövője kérdésessé vált. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen, negatív végkifejlet esetén már csak az adriai útvonalak állnának rendelkezésünkre.
A brüsszeli tárgyalást követően Robert Fico nem kommentálta az értesüléseket, a Denisa Saková vezette gazdasági minisztérium pedig egyelőre tartózkodó.
Más országok törvényhozási eljárását nem tisztünk véleményezni. Egy ilyen jogszabály elfogadása azonban az Európai Unió több országának gazdaságára is negatív hatást gyakorolna
– olvasható a szaktárca közleményében.
Forrong az ellenzék
A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka nem hagyta szó nélkül a kormányfő csütörtöki brüsszeli fellépését. Šimečka meg van róla győződve, hogy Robert Fico ezúttal is üres kézzel tért haza.
Ismét csak káromkodott és fenyegette Ukrajnát
– mutatott rá Šimečka, aki szerint a miniszterelnök azért próbálja eszkalálni Pozsony és Kijev konfliktusát, hogy elfedje a kataszteri hivatallal kapcsolatos problémákat.
A szlovák miniszterelnök a sajtótájékoztatón most elmondta, Erdogan ajánlatának köszönhetően Szlovákia továbbra is hozzájuthat az orosz gázhoz a Török Áramlaton keresztül. Elmondása alapján a tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, Denisa Saková hamarosan újra visszatér Törökországba, hogy a további részletekről egyeztessen.
Ugyanakkor az orosz félen is múlik, hogy hajlandó-e lesz növelni a gázszállítást az említett csővezetéken keresztül Szlovákia irányába. Erdogan biztosította Ficót, hogy a török fél is kiveszi a részét a tárgyalásokból.
Szlovákia támogatja Törökország EU-tagságát
Fico kiemelte, továbbra is az Európai Unióban és a NATO-ban képzeli el Szlovákia jövőjét.
„Ez azonban nem jelent azt, hogy nem fogunk nyíltan beszélni azokról a kihívásokról, amelyek a tagsággal járnak. Nem jelenti azt, hogy nem fogunk tárgyalni azokkal az országokkal, amelyek érdeklődést mutatnak”
– fogalmazott, majd hozzátette, támogatja, hogy Törökország teljes értékű EU-taggá válhasson.
Fico legutóbb 2015-ben járt Törökországban, akkor egy tudományos és üzleti fórumot szerveztek a két ország közt. A Denník N a találkozó előtt arra figyelmeztetett, hogy Fico 2017-ben még egészen más szellemben nyilatkozott Törökországról: az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság ülésén arról beszélt, hogy az ország messze van még attól, hogy az Európai Unió tagjává válhasson.
A nyilvánosság előtt egyébként nem ismert, hogy Fico miről egyeztetett Vlagyimír Putyin orosz elnökkel a már említett moszkvai látogatása során.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke ezzel szemben úgy véli, a koalíció működésében súlyos problémák vannak, amit az is bizonyít, hogy a parlament már hónapok óta képtelen megszavazni bizonyos törvényeket. A parlament februári ülésén több mint 100 programpontról kellett volna szavazni, de a koalíció végül csak az egészségügyi és az építésügyi törvényt fogadta el, a többi javaslatot a márciusi ülésre halasztották. Šimečka szerint a koalíció olyan, mint egy régi, széteső autó, amely ugyan meg tud tenni néhány kilométert, de előbb vagy utóbb le fog robbanni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
