Meghiúsították a péntek este kezdődött államcsínykísérletet Törökországban, Recep Tayyip Erdogan elnök a lázadók megbüntetését ígérte. A tisztogatás már megkezdődött, állandó készenlét van az országban. Összeszedtük, amit eddig tudni lehet.
Katonai puccskísérlet volt péntek éjjel és szombat hajnalban Törökországban, amelynek célja az volt, hogy eltávolítsák Recep Tayyip Erdogan elnököt a hatalomból, akit azzal vádolnak, hogy aláássa az ország szekuláris hagyományait. A hadsereg lázadó egységei stratégiai pontokat szálltak meg Isztambulban és Ankarában. Utóbbi városban körülvették a parlament épületét, és mindkét metropoliszban több vezető média szerkesztőségét is megszállták. Ankarában súlyosabb tűzharcra és a város fölött légi harcra került sor, a parlament épületét bombatalálat érte. Erdogan a demokrácia védelmében az utcára szólította a lakosságot. Sokan hallgattak az elnökre, Isztambulban a Taksim teret és a Boszporusz-hidat is ellepték a tüntetők. Muharrem Köse ezredest, egykori vezérkari törzstisztet gyanúsították az államcsínykísérlet megszervezésével. A Boszporusz-hídon a katonák a tömegbe lőttek, halálos áldozatok is voltak. Az elnöknek és a kormánynak reggelre sikerült úrrá lenni a káoszon, és meghiúsítani a puccsot. Erdogan a lázadók megbüntetését, a hadsereg megtisztítását ígérte. Szombat reggel a lázadók még szórványosan ellenálltak, de például Isztambulban tömegesen adták meg magukat a puccsista katonák. Binali Yildirim török kormányfő szerint „terrorista bandák” akartak puccsot elkövetni. A hadsereg 2839 tagját, köztük közkatonákat és magas rangú tiszteket vettek őrizetbe. A török kormány Gülent, az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónokot hibáztatja a puccskísérletért, aki azonban élesen elítélte azt, és a leghatározottabban cáfolta, hogy bármilyen köze lenne hozzá. Törökország egyelőre nem kérte Fethullah Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól. Szombat délelőtt a Boszporusz fölött átívelő két hidat újra megnyitották a forgalom előtt, és délután megindult a légiforgalom az Atatürk Reptéren. Később Törökország újra megnyitotta határátkelőit Bulgária felé, a tankok pedig visszatértek isztambuli bázisukra, a Szelim laktanyára. A katonai puccskísérlet során több mint hétszáz ember életét vesztette, és kétezernél is többen megsérültek. Csaknem háromezer bírót távolítottak el tisztségéből, valamint letartóztatási parancsot adtak ki a közigazgatási bíróság 48 és a török fellebbviteli bíróság 140 tagja ellen. A török elnöki hivatal Twitter-üzenetben közölte: bármikor újabb puccskísérlet történhet, ezért állandó készenlétre van szükség. Összefoglaltuk, hogy reagált a magyar politika a puccskísérletre. Törökország történelmében egyébként nem ritka, hogy a hadsereg beavatkozik a politikába. Az elmúlt ötvenhat évben a világi katonaság négy alkalommal is beleszólt a kormányzásba – 1960-ban, 1971-ben, 1980-ban, legutóbb pedig 1997-ben.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
