Még nagy felfordulás kerekedhet abból, hogy Magyarország 4,5 millió hektárnyi szántóterületének csaknem tíz százalékát, a mezőgazdasági termőföldek mintegy öt százalékát adják magántulajdonba a kormány döntése értelmében. A jelenleg még állami kézben lévő mezőgazdasági terület több mint felének szétosztása a tiltakozások dacára már idén szeptemberben elkezdődik, és a jövő év végéig fejeződne be. A kérdés az, hogy kik lesznek az akció fő haszonélvezői.
Gyakorlatilag szinte kizárólag haszonbérleti vagy megbízási szerződéssel érintett állami földeket értékesítenek majd árverésen a kormány számára készült előterjesztés szerint. Ez utóbbi a Földművelésügyi Minisztériumban született, s ez alapján döntött a kormány az új földosztásról. A lapunk birtokába jutott dokumentum szerint – melyet a kormány 2015. július 21-i ülésének döntései alapján dolgoztak ki – a szaktárcánál pontosan eltervezték, hogy milyen földeket adnak oda a „közösből”. Az értékesítési programba potenciálisan bevonható, összesen 378 160 hektár földterületről ugyanis azt is „megállapították”, hogy 50 392 földrészletből – azaz ennyi ingatlanból – áll. A kiosztani szánt földvagyonból 27 751 hektár megbízási, 350 409 hektár pedig haszonbérleti szerződéssel érintett terület.
Három hektár alatti- és feletti területek
A földek értékesítésénél különválasztják a három hektár alatti és az annál nagyobb területeket. Nyilvános aukciót csak utóbbiak esetében tartanak, az árverési felhívások pedig a tervek szerint novemberben jelennek meg. Az aukciókra december első két hetében lehet regisztrálni, 25 ezer forint díj megfizetése mellett, az árveréseket december 16–29. között rendezik. A résztvevőknek a kikiáltási ár tíz százalékának megfelelő bánatpénzt – kauciót – is meg kell fizetniük. Az adásvételi szerződéseket 2016 márciusában és áprilisában köthetik meg, majd a 60 napos kötelező kifüggesztések után júliusban és augusztusban kell kifizetni a vételárat. A nyilvános árverési eljárások kiírása ugyanakkor folyamatos, a fenti ütemezéssel 2016 végéig lezárulhat a folyamat. Eddig az időpontig legalább 30-35 ezer területet lehet nyilvános aukción értékesíteni, ha – mint lapunk kiszámolta – feszített tempóban, hetente több mint 550-650 árverést tartanak.
Lehetnek fennakadások a programban
A most élő bérleti jogok miatt a program akadályokba ütközhet: az árverezni kívánt földek közül ugyanis csaknem 250 ezer hektárra még 2010. szeptember elseje előtt kötöttek haszonbérleti szerződést, és ezeknek mintegy harmadánál 2051-ben, azaz 36 (!) év múlva jár le a bérleti jogviszony. Más kérdés, hogy a földforgalmi törvény szerint a haszonbérlőt más jogosultakat megelőző elővásárlási jog illeti meg, ami lényegében okafogyottá teszi a fent leírt licitálási folyamatot, hiszen ez eleve nem működhet úgy, hogy valaki elővásárlási joggal licitál. (Ezt a vagyoni értékű jogot a bérlő persze elvileg el is adhatja jó pénzért.) Az új földtulajdonosok pedig az állam helyett most már az ő zsebükbe jutó bérleti díjból vidáman fizethetik vissza a Magyar Fejlesztési Banknak a tervek szerint a földvásárláshoz kapott, legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású, húszéves lejáratú kedvezményes hitel törlesztőrészleteit. Az ügylettel húszesztendei elidegenítési tilalom is jár majd, kivéve, ha a hitelt felvevő elhalálozik, törvényes örököse ugyanis eladhatja a földet. A Nemzeti Földalapnak azonban visszavásárlási joga lesz a hitel futamidejének időtartamára.
A kormány pofátlanul lop?
– A kormány annyira pofátlanul lop, hogy már a saját frakciójától is fél – jelentette ki Sallai R. Benedek. Az LMP országgyűlési képviselője szerint a kabinet azért próbálja kikerülni a parlamentet a földprivatizáció ügyében, mert ott biztosan nem tudná megszerezni a szükséges számú támogatót. A képviselő szerint a Fidesz a nagybirtokosokat hozná helyzetbe a licitálás lehetőségével. Ilyen rendszerben ugyanis az viszi el a földet, akinek a legtöbb pénze van, és azok nem a kis- és közepes méretű birtokkal rendelkező gazdák. Az LMP tegnap felszólította a kabinetet, hogy kormányhatározat helyett az Országgyűléssel fogadtassa el az állami földek privatizációját. Hozzá kell tenni, szakértők is megosztottak ma még abban a kérdésben, hogy az állami földvagyon eladásához szükséges-e kétharmados parlamenti döntés, vagy sem.
Még akár nagy balhé is lehet
– Nem gondolom, hogy a rendszerváltás óta nagyobb balhé kerekedhet annál, mint amit az állami földek tulajdonba adása okoz majd vidéken; a kárpótlás ehhez képest semmiség volt – mondta lapunknak Gőgös Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője, a párt elnökhelyettese. Véleménye szerint a kormány fő indoka az állami földek eladására nyilván az a 3-400 milliárd forint, ami az ügyletből származhat. Hozzátette: a sürgősséget indokolhatja még, hogy elvileg el kellene venni a földeket azoktól a „barátoktól”, akik haszonbérbe kapták, ugyanis nehezen tartható az az állapot, hogy sokan mindent bevállaltak, de nem tartják be a feltételeket (például a kötelező állattartást). Ezt a problémát gyorsan át tudják hidalni a tulajdonba adással, amely után az állam nem fog ellenőrizni semmilyen korábbi bérbeadási feltételt. Egy sor spekuláns megjelenhet majd az árveréseken, akik biztosan meg fognak felelni a feltételeknek, ennek megoldása ugyanis nem nehéz – tette hozzá. Aki hosszú távú bérlettel terhelt földet vesz meg, az nem gazdálkodó, hanem spekuláns – vélekedett.
– A Jobbik továbbra is határozottan elutasítja az állami földek eladását – tájékoztatta lapunkat Magyar Zoltán, a párt országgyűlési képviselője. Az állami földek arányát inkább növelni kellene – tette hozzá. Az állami termőföld eladásának eddig megismert részletei szintén elfogadhatatlanok, a kormány állításával szemben ugyanis nem a helyben élő kis és közepes családi gazdaságokat fogja helyzetbe hozni, hanem egy párthűség szerinti új földesúri rendszer kiépítését eredményezi.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
