Egy év telt el Ukrajna 2022. február 24-én kezdődött orosz inváziója óta – Szvjatoszlav Sevcsuk görögkatolikus ukrán nagyérsek, az ukrán görögkatolikus egyház vezetője az évforduló kapcsán felidézi a háború hónapjait és a lakosságnak nyújtott humanitárius segítséget.
„Imádkozunk, hogy az Úr hallja meg a kiáltást, amely a vérző ukrán földről az ég felé száll. Kérjük, hogy a világ ne hunyjon szemet az ukrán nép sebei és szenvedése fölött” – ezt a felhívást tette közzé Szvjatoszlav Sevcsuk ukrán görögkatolikus nagyérsek egy évvel az orosz invázió kezdete után. A február 20-án, hétfőn olasz újságírók egy csoportjával folytatott online beszélgetés során a következőket mondta: „Azt is kérjük a világtól, hogy ne fáradjon bele ebbe a témába. A háború fájdalma gyakran eltűnik az újságokból, már nem kerül be a hírekbe. Ugyanez történt 2014-ben, amikor az orosz invázió megkezdődött.”
A kijevi nagyérsek áttekintette mindazt a szolgálatot, amelyet az Egyház a lakosság érdekében végzett a háború egy éve alatt. Harkivban például, az orosz hadsereg által legsúlyosabban támadott városok egyikében, a határtól 40 kilométerre, a görögkatolikus székesegyház előtt naponta háromezer embernek osztanak élelmiszert és segélyt. De az egész országban ezt teszik. „Minden egyes egyházközségünk szociális ellátóközponttá vált. Büszke vagyok a püspökeimre és papjaimra, a férfi és női szerzeteseinkre – mondta. – Elkeseríti ugyan őket, hogy végtelen számban végzik a temetési szertartásokat, civil és katonai áldozatok temetését, de az
A világ nagy diplomatáinak asztalán számos békejavaslat fekszik. Egyesek a megszállt ukrán területek felszabadítására szólítanak fel. Mások kompromisszumról és tárgyalásokról beszélnek. „Amikor ezeket a vitákat hallgatom – vallja a nagyérsek –, fájdalom tölt el, mert számunkra, az Egyház számára nem területről, hanem emberekről, a híveinkről van szó.” Sevcsuk emlékeztet arra, hogy
Beszélt a két hős redemptorista papról – Ivan Levickijről és Bohdan Heletáról –, akiket tavaly november 16-án tartóztattak le Bergyanszk városában. „Száz napon keresztül mindennap kínzásoknak voltak kitéve. Semmilyen tárgyalás, diplomáciai eszköz, semmilyen párbeszéd nem tudta enyhíteni a két pap fájdalmát. A fájdalom egyre nő.”
A háború által a görögkatolikus egyháznak okozott sebek „listáján” ott van az a pap és szerzetesnővér a harkivi exarchátusból, akik humanitárius segélyek szállítása közben súlyosan megsérültek. A Megtestesült Ige Kongregációjának egyik közössége egy megszállt városban él: „Nem mondhatom meg, hogy hol, mert ezzel veszélybe kerülhet az életük.”
Tizenhét görögkatolikus templomot rongáltak meg és romboltak le, sok templomot elhagytak a megszállt területeken. A donyecki székesegyházban a karácsonykor és vízkeresztkor bemutatott szertartások, január közepe óta nincs már senki.
Joe Biden amerikai elnök a minap elment Kijevbe, az ukrán fővárosba. Az utolsó pillanatig titokban tartott látogatásra a Majdan téri forradalom kilencedik évfordulóján, az orosz invázió kezdete után egy évvel került sor. Sevcsuk érsek nem titkolja elégedettségét.
hogy képesek leszünk nemcsak túlélni, hanem meg is védeni magunkat, és egy szabad és demokratikus országot építeni.”
A görögkatolikus érsek felhívással fordul a világ Ukrajnába utazó vezetőihez, akik között ott van Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is:
És felidézi: „Egy évvel ezelőtt, ezekben az órákban minden diplomáciai képviselet elhagyta Kijevet. Maguk az amerikaiak is felszólították minden honfitársukat, hogy hagyják el Ukrajna területét. Egy évvel ezelőtt, február 24-én csak
Egy évvel később nemcsak hogy mindannyian visszatértek, hanem még az Egyesült Államok elnöke is eljött.”
„A fegyverek bevetése azt mutatja, hogy a modern társadalom nem képes a háború megelőzésére és megállítására.” Az érsek beszélt az Ukrajnába történő fegyverszállítás kérdéséről is, mely a politikai viták középpontjában áll, és felidézte, 2021 végén már előre látták, hogy a háború réme közeleg: „Számos intézmény figyelmét próbáltam felhívni erre a veszélyre, de sajnos sem a nemzetközi jog mechanizmusai, sem a diplomáciai eszközök, sem maga a tárgyalásos párbeszéd nem tudta megakadályozni ezt a tragédiát. Az egész világ tehetetlennek érzi magát ma ezzel a vak, abszurd és szentségtörő háborúval szemben.”
A fegyverek használatával kapcsolatban az érsek megjegyzi: „Egyelőre azt látjuk, hogy az orosz hadsereg által végrehajtott bombázások és fegyveres támadások sokkal nagyobb mértékűek, mint az, ahogyan az ukrán hadsereg válaszol erre. Ukrajna védekező képessége még nem áll arányban az orosz támadás nagyságával és kapacitásával.” Ezért „a Pánukrán Egyházak Tanácsa erkölcsileg elfogadhatónak tartja, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnának az önvédelmi képesség növelése érdekében. Ezek a fegyverek a védekezést szolgálják, nem pedig az előrenyomulást”.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás: Agensir
Fotó: Agensir; Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
