Sétahajó, kisvonat, rendezvényhajó és vízitaxi

Sétahajó, kisvonat, rendezvényhajó és vízitaxi

A párkányi KTG Kft. komplex turistaszolgáltatások nyújtását célozta meg. Régebbtől működtetik a sétahajót, tavaly kisvonattal bővült a szolgáltatás. Jelenleg a rendezvényhajó felújítása folyik és a vadonatúj vízitaxi is a kikötőben van már.

A vállalkozás tulajdonosa a Párkányban élő Taba család, szíve-lelke pedig az apa Taba Gábor, akinek már a gyermekkorát is meghatározta a hajózás.

— Nincs ebben a vonzódásban semmi meglepő, hiszen a Duna-parton, a Csepel-szigeten nőttem fel. A hajóépítés fortélyait már gyerekként magamba szívtam, nagyapám hajóács volt a csepeli kikötőben. Víziúttörőként a téli időszakban megtanultuk a palánkos fahajók készítését, rögzítő vörösréz-elemekkel, facsavarokkal — emlékezik.

Úgy látom, nem tudott elszakadni a hajózástól. 

1974-ben Párkányba kerültem, és mint határőr dolgoztam a vasúton. Mivel szeretek mindent előre megtervezni, velem nemcsak úgy megtörténnek a dolgok. Már tizennyolc évesen arra építettem, hogy korán nyugdíjba mehetek, s a továbbiakban minden időmet a hajózásra fordíthatom. Párkányban ismertem meg a feleségemet, és itt is telepedtünk le.

A párkányi Dunaj Sportegyesületnek akkoriban volt egy hajós szakosztálya, ahol ment a hajógyártás a motorcsónakoktól a jachtokig. A ‘80-as években már nagyobb hajókat építettem és azokba motorokat szereltem.  A „szociban“ a sétahajózást a Dunaj plavba üzemeltette Párkány környékén. ´78-ban jöttek és három év múlva elmentek. Ezek után még különböző cégek időlegesen működtették, de a rendszerváltás után teljesen megszűnt és semmi nem volt helyette.

Egy hajózási cég fenntartása komoly feladat.

´89-ben alapítottam a kft.-t, de csak 1993-ban kezdtünk el folyami személyszállítással foglalkozni, egy kisebb sétahajóval. ´96-ban párhuzamosan a komppal, átkelőhajót üzemeltettünk. A határőrségnél töltött idő és tapasztalat adta az alapokat, hogy az intézkedés során merre induljak. Rengeteg volt az akadály az üzembe helyezése körül. Az azonban a kezünkre játszott, hogy a Mahart úgy viselkedett, mint egy török basa, kétórás ebédszünetekkel, és az embereknek jól jött, hogy felgyorsítottuk az átkelést. A Plútóval egyszerre 44 embert tudtunk szállítani és egy óra alatt háromszor fordultunk. 

2001-ben a híd megépültével az átkelőhajó üzemeltetése okafogyottá vált. Struktúraváltásra kényszerültünk. Teherhajót üzemeltettünk, amelyre 23 kamionnyi áru fért rá. Amikor a szláv háború véget ért, a szerbiai Bácskapalánkra szállítottunk kátránypapírt havonta négy alkalommal.

A hajónevek mind rajzfilmek figurái.

Ennek személyes okai vannak. A feleségem szlovák nemzetiségű, ezért olyan neveket választottunk, amelyek nem fűződnek nemzetekhez és a legtöbb ember ismeri. Így lett az első hajónk neve Plútó, a teherhajók Asterix és Obelix, a sétahajó Balu kapitány és legújabb hajónk Freya.

Hírdetés

Itt beszélgetünk most a felújítás alatt lévő rendezvényhajón, a Freyán. A látványtervek gyönyörűek.

Ez a hajó 2017-ben került hozzánk, előzőleg az esztergomi önkormányzaté volt. Egy hajózási céget fenntartani komoly feladat, ahol alkalmazottak végzik a szolgáltatást, nem tudnak versenyezni a maszekkal. Az esztergomiak se tudtak, ezért került eladásra. Már nyáron bérelhető lesz családi és céges rendezvényekre, esküvőkre. Ha valaki a Mátyás-templomban vagy a parlament előtt szeretné kimondani a boldogító igent, az is megoldható, de bárhol Budapest és Komárom között.

Ön azt vallja, 240 naptári napban kell gondolkodni a folyami személyszállítás terén. 

Szinte mindenki nyári szezonban gondolkodik, én viszont úgy látom, ezen túl kell lépni. Egyébként eddig mi is hasonlóan csináltuk: eljött a június és volt nyolc hét, amikor folyami turizmusról beszéltünk. A többi időszakot a teherhajózás töltötte ki. Ezen túl kell lépni, de csak úgy érdemes, ha mindehhez minőségi szolgáltatás párosul. A tervek szerint március elsejétől november elsejéig lesz személyszállítás. A családon kívül két állandó alkalmazott dolgozik a hajók körül, nyáron természetesen több brigádos is.

Említette, az a cél, hogy egész nap tudják mozgatni a csoportokat.

Így van, egész napos programot tudunk biztosítani a csoportoknak. Akik vonattal érkeznek Párkányba, azokért a kisvonat kimegy az állomásra, pöfögve, sípolva elviszi őket az esztergomi bazilikához, majd valamelyik múzeumhoz, visszatérve sétahajózhatnak, esetleg a Vadasban fürdőzhetnek, később visszavisszük őket a kiindulási pontra. Ha nem jött volna közbe a koronavírus-járvány, komoly marketingkampányba kezdtem volna Budapesten az Irány Esztergom programhoz csatlakozva. Napi 3-4 csoport programját tudjuk biztosítani.

Az első vízitaxi is szolgálatba áll a Dunán.

Ez a legújabb szolgáltatásunk. Esztergomból Visegrádra sétahajóval két óra az út, vízitaxival ez húsz perc, Budapestre egy óra. Sokan igénylik a gyorsaságot a mai világban, és az is tapasztalat, hogy a sétahajózás húsz perc múlva már nem érdekli a gyerekeket. Ehhez a nyolcszemélyes taxihoz kapcsolódik majd egy nyolcszemélyes minibusz is, amely a szállodákból egyenesen ide tudja szállítani az utasokat a kikötőbe. Baráti árakkal várjuk utasainkat.

Úgy tudom, hordozható konténereket is gyártanak. Hogy függ ez össze a hajózással?

Iroda vagy jegyárusító hely lesz belőlük. Mivel a nem hagyományos méret legyártására sokáig kellett várni és drága is volt, ezért elhatároztuk, mi magunk fogjuk gyártani. Egyet már kihelyeztünk a kikötőhöz közeli parkoló sarkába. Ha olyan dologhoz fogok, amit még nem csináltam, akkor az egyetemi könyvtárból kiveszem az ezzel foglalkozó szakirodalmat, és hat-hét hónap múlva a megfelelő szintre fejlesztem magam. Nemcsak a konténereket, de a hajókat is én tervezem meg, természetesen az utóbbiaknál mindig kikérem a hajómérnök véleményét.

Most dolgozunk még azon az utastájékoztató ledfalon, amely a kisvonatra és az iroda külső falára lesz kihelyezve.  

Megjelent a Magyar7 2022/2. számában.

     


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »