A szentírástól Szophoklész drámájáig. Indexre tehető-e a legolvasottabb könyv és a világ drámairodalmának bármelyik darabja, ha az sérti egy egyetemista faji, nemi, vagy vallási érzékenységét? A politikai korrektség és a szólás szabadsága az áldozat szerepéből nézve. A Corvinus Egyetem tanára, Aczél Petra szerint a jelenség csak látszatra tűnik távolinak, már idehaza is felütötte a fejét.
Politikai korrektség címén a kisebbség akarata és erőfölénye bontakozik ki egyes nagyhírű angol és amerikai egyetemeken. A faji, nemi és vallási érzékenységre, vagy vélt érzékenységre ügyelő beszéd és viselkedés szorgalmazása odáig vezetett, hogy már a diákok önkényesen indítanak mozgalmat egy-egy kipécézett jelenség megszüntetésére. Például, hogy távolítsák el az Oxfordi Egyetem egyik fő anyagi támogatójának szobrát, mert gyarmatosító volt, és ez sérti a fekete diákok érzékenységét. Átíratnák a tananyagot is, mert szerintük túl sok benne a fehér író, művész és tudós. A Missouri Egyetemen azt követelik, hogy a faji érzékenység kimutatása legyen kötelező minden tanár és diák számára és ennek betartását színes bőrű diákokból álló bizottság ellenőrizze. A jelenség távolinak tűnik, de ha figyelembe vesszük azt, hogy ezeken az elit egyetemeken képezik a világ következő politikai és gazdasági vezetőit, akkor máris közelebbi hatásokkal is számolhatunk.
Aczél Petra, a Corvinus Egyetem tanára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta, hogy némely amerikai egyetemen ma már a tananyagot is meg kell jelölni, ha az olyan, hogy bizonyos hallgatóban sérelemre adhat okot. A tanár adhat felmentést vagy nem írhatja elő annak elolvasását – tette hozzá.
Megjegyezte, ez a jelenség a mi társadalmunkban is jelen van: etnikai különbségeket nem szabad vagy nem illik megnevezni. A korábbi kulturális állapotokban pont a kimondás, a megnevezés oldotta fel a feszültségeket – mondta. Az alapvető kiindulási pont a PC-ben (politically correct), hogy megtisztítsuk a nyelvet azoktól a dolgoktól, amelyek bárkit megbánthatnak vagy megkülönböztethetnek. Az emberek azonban különbözőek, és amikor ezeket a különbségeket a nyelv megpróbálja valamilyen módon kiegyenlíteni vagy eltagadni, akkor éppolyan elnyomó kód lesz, mint a túlzottan leszűkítően megnevező nyelv – magyarázta a szakember. Az alapvető hozzáállásban van probléma: abból indulunk ki, hogy a kommunikáció így vagy úgy, de bántó – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a legtöbb fejlett társadalom a szólás szabadságát vallja, vagy alkotmányosan kódolja. Hozzátette, ne feledjük, a szólás szabadsága a másik szólás szabadságáig, annak határáig tart.
Amerikában sem övezi ezt a jelenséget egyértelmű öröm, sőt éppen ellenkezőleg – mondta a műsorban. Hangsúlyozta, Magyarországon még nem tartunk itt. Aczél Petra elmondta, sokan gondolják a tengerentúlon is, hogy ez egy erőltetett és gátló tényező a tudás elsajátításában. Esetenként ellenkező reakciókat szül, hiszen ugyanebben az Amerikában megjelennek olyan politikusok, akik mindent kimondanak és még népszerűek is – mondta.
Már a húszas évek nagy nyelvészprofesszorai is megmondták, amikor elkezdünk egy szót valamilyen tapintatosságra hivatkozva helyettesíteni egy másikkal, akkor egy idő után az, amelyikkel helyettesítünk is bántóvá tud válni. Természetes, hogy minden végletesség megszüli a maga válaszát – tette hozzá.
Az emberi kommunikáció szépsége és csapdája, hogy nincs elfogulatlan kommunikáció – jelentette ki Aczél Petra. Hozzátette, nincs objektivitás, mindenki elfogult a maga módján. Ezért a szakember szerint, a kérdés az, hogy a politikai korrektség és az igazságosság vagy két politikai korrektség harcol egymással.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
