„Senki sem beszél velük” – Szalonnán jártunk, ahol továbbra is a kassai roma családok beköltözése tartja lázban a falut Németi Róbert2026. 07. 31., p – 12:52 Szalonna |
Még mindig a Kassáról érkezett roma családok beköltözése a legfőbb beszédtéma a borsodi Szalonnán. A Bódva-völgyi település utcáit bejárva jól érzékelhető a bizonytalanság: sok az eladásra váró, üresen álló ház, a lakosság több mint fele roma származású, az utcákon főként velük találkoztunk, de több magyar lakossal is beszéltünk. Többen azt mondták, sajnálják az újonnan érkezett családokat, ugyanakkor úgy vélik, jobb lenne, ha visszaköltöznének Kassára.
„A gyerekeket sajnáljuk a legjobban. Szinte senki sem beszél velük, többnyire csak az udvaron vannak. Nem hiszem, hogy itt jól fogják érezni magukat. Ugyanakkor úgy véljük, hogy ezt a problémát nem nekünk és nem a falunk önkormányzatának, hanem Kassának kell megoldania deportálással, hanem saját területükön kell megoldást találniuk a megfelelő eszközökkel”
– fogalmazott lapunknak egyhangúan két helyi lakos, akik bár több kérdésünkre is hajlandóak voltak válaszolni, végül úgy döntöttek, hogy nevük elhallgatásukat kérik. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy bár Szalonnán jelentős a roma lakosság aránya, a helyi közösség magyarul beszél, míg a Kassáról érkezettek szlovák anyanyelvűek, ami szerintük tovább nehezítheti a beilleszkedést.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Szalonna |
A kassai Tóvárosi lakótelep (Sídlisko Nad Jazerom) városrészben lebontott illegális viskók ügye már nem csupán helyi szociális kérdés. Miután két roma család a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnán vásárolt házat, a magyarországi település vezetése attól tart, hogy a jövőben újabb családok követhetik őket. A kassai városrész polgármestere szerint erről szó sincs: állítása szerint kizárólag két, dolgozó családnak segítettek jobb életkörülményekhez jutni.
Ahogy azt szerkesztőségünknek az épp Brüsszelben tartózkodó Lenka Kovačevičová, a kassai városrész polgármestere elmondta, teljes mértékben visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Kassáról szervezetten telepítenék át a roma lakosságot Magyarországra. Állítása szerint az érintett családok saját döntésükből vásároltak ingatlant, az adásvételeket nem az önkormányzat finanszírozta.
„Ezeket a házakat nem a városrész vagy Kassa városa fizette. Az érintett családok saját maguk vásárolták meg az ingatlanokat, szükség esetén kölcsön segítségével”
– közölte az Új Szóval Kovačevičová. A jelenleg a város főpolgármesteri székére pályázó politikus szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy esélyt kapjanak azok, akik dolgoznak és ki szeretnének törni a mélyszegénységből.
„A 21. században elfogadhatatlan, hogy emberek víz és villany nélkül éljenek Kassán. Ha akár csak néhány családnak sikerül valódi esélyt adni egy jobb életre, már megérte”
– tette hozzá Kovačevičová.
Nem szeretnének újabb családokat
Kassa és a magyarországi Szalonna közti távolság közúton 66 km. Balogh Zsoltot, Szalonna polgármesterét telefonon keresztül kérdeztük a történtekről. Szerkesztőségünknek többször is hangsúlyozta, hogy a két kassai család hónapok óta a településen él, és velük kapcsolatban sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett panasz. A település vezetését ugyanakkor aggasztja, hogy az eset precedenst teremthet.
„Egyértelműen rákérdeztem, számíthatunk-e arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Azt a választ kaptam, hogy ilyen szándék nincs”
– mondta lapunknak a mintegy ezer fős, mintegy fele-fele arányban roma és magyar nemzetiségű lakosokból álló település polgármestere. Balogh Zsolt szerint a szociális problémák megoldását nem lehet más településekre vagy más országokra áthárítani.
„A lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a felzárkóztatás problémáit helyben kell kezelni, nem pedig más településekre vagy más országokba áthelyezni. Mi ebből nem kérünk, de attól tartok, hogy egy ilyen folyamat nemzetközi migrációt indíthatna el”
– figyelmeztetett a település első embere.
Önazonossági rendelettel reagálnak
A kialakult helyzet miatt Szalonna a hét elején rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott, amelyen elfogadták az úgynevezett önazonossági rendeletet. A település vezetése szerint ezzel szeretnék biztosítani, hogy a jövőben is megőrizhessék a falu közösségének értékeit. Ez röviden annyit jelent, hogy csak akkor vásárolhat meg valaki egy eladásra kínált ingatlant, ha abba a helyi önkormányzat vezetői is beleegyeznek, vagy ha a település vagy a helyi lakosok nem fejezik ki érdeklődésüket az ingatlan megvásárlása iránt.
A kassai ügy ezzel már jócskán túlnőtt egy városrész szociális programján. Miközben Kovačevičová szerint a kezdeményezés kizárólag két család életkörülményeinek javításáról szólt, Szalonnán attól tartanak, hogy a jövőben hasonló költözések sora indulhat el. Ez utóbbit ugyan a kassai városrész vezetése tagadja, a magyarországi település vezetése szerint azonban éppen az ilyen esetek miatt van szükség egyértelmű garanciákra.
A történtek miatt Szlovákiában is élénk vita alakult ki. Lenka Kovačevičová, a kassai Tóváros (Nad jazerom) polgármestere lapunknak határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az önkormányzat finanszírozta volna a magyarországi ingatlanvásárlásokat.
„Senkit nem űztünk el. Azt akartuk megmutatni a városnak, hogy gyerekek nem élhetnek ilyen méltatlan körülmények között. Azoknak segítettünk, akik dolgoznak, és képesek saját lábukra állni. Ezek az emberek maguk vásárolták meg az ingatlanjaikat, nem az önkormányzat finanszírozta őket” –
nyilatkozta lapuknak a legutóbbi telefonbeszélgetésünk során a tóvárosi polgármester.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Szalonna |
A kassai Tóvárosi lakótelep (Sídlisko Nad Jazerom) városrészben lebontott illegális viskók ügye már nem csupán helyi szociális kérdés. Miután két roma család a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnán vásárolt házat, a magyarországi település vezetése attól tart, hogy a jövőben újabb családok követhetik őket. A kassai városrész polgármestere szerint erről szó sincs: állítása szerint kizárólag két, dolgozó családnak segítettek jobb életkörülményekhez jutni.
Ahogy azt szerkesztőségünknek az épp Brüsszelben tartózkodó Lenka Kovačevičová, a kassai városrész polgármestere elmondta, teljes mértékben visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Kassáról szervezetten telepítenék át a roma lakosságot Magyarországra. Állítása szerint az érintett családok saját döntésükből vásároltak ingatlant, az adásvételeket nem az önkormányzat finanszírozta.
„Ezeket a házakat nem a városrész vagy Kassa városa fizette. Az érintett családok saját maguk vásárolták meg az ingatlanokat, szükség esetén kölcsön segítségével”
– közölte az Új Szóval Kovačevičová. A jelenleg a város főpolgármesteri székére pályázó politikus szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy esélyt kapjanak azok, akik dolgoznak és ki szeretnének törni a mélyszegénységből.
„A 21. században elfogadhatatlan, hogy emberek víz és villany nélkül éljenek Kassán. Ha akár csak néhány családnak sikerül valódi esélyt adni egy jobb életre, már megérte”
– tette hozzá Kovačevičová.
Nem szeretnének újabb családokat
Kassa és a magyarországi Szalonna közti távolság közúton 66 km. Balogh Zsoltot, Szalonna polgármesterét telefonon keresztül kérdeztük a történtekről. Szerkesztőségünknek többször is hangsúlyozta, hogy a két kassai család hónapok óta a településen él, és velük kapcsolatban sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett panasz. A település vezetését ugyanakkor aggasztja, hogy az eset precedenst teremthet.
„Egyértelműen rákérdeztem, számíthatunk-e arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Azt a választ kaptam, hogy ilyen szándék nincs”
– mondta lapunknak a mintegy ezer fős, mintegy fele-fele arányban roma és magyar nemzetiségű lakosokból álló település polgármestere. Balogh Zsolt szerint a szociális problémák megoldását nem lehet más településekre vagy más országokra áthárítani.
„A lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a felzárkóztatás problémáit helyben kell kezelni, nem pedig más településekre vagy más országokba áthelyezni. Mi ebből nem kérünk, de attól tartok, hogy egy ilyen folyamat nemzetközi migrációt indíthatna el”
– figyelmeztetett a település első embere.
Önazonossági rendelettel reagálnak
A kialakult helyzet miatt Szalonna a hét elején rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott, amelyen elfogadták az úgynevezett önazonossági rendeletet. A település vezetése szerint ezzel szeretnék biztosítani, hogy a jövőben is megőrizhessék a falu közösségének értékeit. Ez röviden annyit jelent, hogy csak akkor vásárolhat meg valaki egy eladásra kínált ingatlant, ha abba a helyi önkormányzat vezetői is beleegyeznek, vagy ha a település vagy a helyi lakosok nem fejezik ki érdeklődésüket az ingatlan megvásárlása iránt.
A kassai ügy ezzel már jócskán túlnőtt egy városrész szociális programján. Miközben Kovačevičová szerint a kezdeményezés kizárólag két család életkörülményeinek javításáról szólt, Szalonnán attól tartanak, hogy a jövőben hasonló költözések sora indulhat el. Ez utóbbit ugyan a kassai városrész vezetése tagadja, a magyarországi település vezetése szerint azonban éppen az ilyen esetek miatt van szükség egyértelmű garanciákra.
Nem ők vették
Hozzátette, hogy a házvásárlások teljes folyamata dokumentált.
„Lépésről lépésre, közjegyző előtt dokumentáltuk az adásvételeket és a felújításokat. Én magam is bejegyeztettem magam élethosszig tartó használati joggal az ingatlanokra, hogy garantáljam: a projektből ne alakulhasson ki semmilyen visszaélés vagy probléma”
– mondta.
Miután néhány nappal ezelőtt Szalonna polgármestere, Balogh Zsolt telefonon keresztül tájékoztatta lapunkat a történtekről, a hét közepén már a hivatalban fogadott bennünket. Bár hosszasan beszélgettünk arról, miként zajlottak a házvásárlások és hogy milyen ellentétek születtek a faluban, az utóbbi napokban őket és saját személyét ért kritikák miatt végül úgy döntött, hogy ezentúl már nem szeretne a nyilvánosság előtt megszólalni.
A helyiek ugyanakkor továbbra is kétkedéssel fogadják Kovačevičová állításait. Az általunk megszólítottak többsége nem tudja elképzelni, hogy olyan családok, akik korábban egy kassai viskóban éltek, önerőből tudtak volna magyarországi ingatlant vásárolni és azt rövid idő alatt fel is újítani. Erre ugyanakkor semmilyen bizonyítékot nem mutattak be, csupán saját véleményüket osztották meg lapunkkal.
Bár Kovačevičová nem tagadja, hogy a megvásárolt ingatlanok tulajdonlapján feltüntettetek szerint számára is fenn van tartva az élvezeti jog, ez nem jelenti azt, hogy ő finanszírozta volna azokat. A faluban egyelőre mindenki figyeli az új családok első lépéseit. Riportunk során mindkét érintett szalonnai háznál megálltunk. Az egyik ingatlannál azonban elküldtek bennünket, a másiknál pedig a lakók nem voltak hajlandók szóba állni lapunkkal, így az ő álláspontjukat nem tudtuk megismerni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
