A múlt hét gazdasági vonatkozású eseményeire visszatekintve az embernek olyan érzése támadhat, hogy jelenleg két szlovák gazdaság létezik.
Az egyik ugyan enyhe gazdasági visszaesés felé tart, de a nagyfokú világgazdasági bizonytalanság ellenére sem tűnik igazán aggasztónak a jövője. Van azonban egy másik szlovák gazdaság is. Egy olyan, melyet a magas energiaárak gazdasági összeomlással fenyegetnek. Míg az egyik gazdaság képe a pénzügyminisztérium és a Szlovák Nemzeti Bank legújabb előrejelzéseiből alakul ki, a másik gazdaságról Eduard Heger kormányfő beszélt a Financial Times gazdasági napilap riportereinek. Az átlagember ezek után joggal kérdezheti: hogy akkor most készüljön-e a gazdasági összeomlásra, vagy azért mégsem annyira állnak rosszul a dolgok?
Nyilván, manapság semmi sem biztos, de állíthatjuk, hogy a szlovák gazdasági elemzők előrejelzései pontosabb képet festenek a szlovák gazdaságról, mint a kormányfő nem kissé apokaliptikus hangvételű kijelentései. Jó híreknek ugyan híján vagyunk, de 2023-ban még a Szlovák Nemzeti Bank pesszimistább előrejelzése szerint is csak 1 százalékos GDP-visszaeséssel kell számolnunk. Hogy ezt perspektívába állítsuk, a 2009-es globális gazdasági válság idején a szlovák GDP 5,5 százalékkal esett vissza, és a jegybank elemzői szerint ilyen mértékű gazdasági visszaeséssel még akkor sem kell számolnunk, ha Oroszország teljesen leállítaná az Európába irányuló földgázszállítmányokat. Megnyugtató, hogy a szlovák munkaerőpiac az előttünk álló recesszió ellenére is stabil marad, és a munkanélküliség még a legpesszimistább forgatókönyvben sem haladja meg a 8,5 százalékot.
Ha hiszünk a gazdasági elemzőknek, akkor felvetődik az a kérdés, hogy miért választott Eduard Heger kormányfő ennyire kemény szavakat, amikor a szlovák gazdaság jövőjéről beszélt. A legvalószínűbb válasz az, hogy ezek a szavak nem a hazai közönségnek szóltak, hanem az Európai Bizottság képviselőinek és a nagy uniós tagországok vezetőinek. A szlovák kormányfő mondanivalójának ugyanis volt egy másik fontos része is, melyben a felvázolt gazdasági összeomlás elkerülésére a már korábban külföldre eladott villamos energia államosítását helyezte kilátásba. Az üzenet könnyen értelmezhető: ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok nem mozgósítanak elegendő pénzügyi forrást a szlovák gazdaság megsegítésére, akkor a szlovák kormány hajlandó sutba vágni az uniós szolidaritást. Ha esetleg Brüsszelben nem értették volna a célzást, Eduard Heger a biztonság kedvéért rámutatott arra az 5 milliárd euróra, amit Szlovákiának eddig nem sikerült lehívnia az uniós régiófejlesztési alapokból.
A kormányfő talán nem számolt azzal, hogy a Financial Timesnak tett kijelentéseinek ekkora sajtóvisszhangja lesz Szlovákiában is. Pedig számolhatott volna ezzel, az általa festett sötét jövőkép szöges ellentéte annak a megnyugtató hangnemnek, mely Eduard Heger médiafellépéseire általában jellemző. A szavakkal óvatosan kell bánni, a lehetséges gazdasági összeomlás képe egyrészt tovább gyengítette a lakosság már így is alig létező bizalmát a szlovák kormánnyal szemben, és friss muníciót adott a politikai ellenzék kormánykritikájához is. Jó okai vannak annak, hogy kormányfők rendszerint nem beszélnek országuk gazdaságának lehetséges összeomlásáról, a cél ugyanis a befektetői és a vállalkozói bizalom megerősítése, és nem ennek gyengítése. Hiszem, hogy Eduard Heger és tanácsadói tanultak a leckéből, és a szlovák kormány az elkövetkező hetekben inkább a magas energiaárak negatív hatásait tompító konkrét megoldások bemutatására fog koncentrálni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
