Semjén Zsolttól ma megtudtuk, hogy a teljesítmény, a munka és a józan ész nem szempont Budapesten, ha a Felvidékről van szó

Eluralkodott a pánikhangulat Budapesten a felvidéki magyar politika gyötrődése miatt, és a pánikban a lehető legrosszabb döntést hozták: nyilatkoztak. Egy nappal a Magyar Szövetség Országos Tanácsának ülése előtt Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese nekiment Gyimesi Györgynek, és a sorok között a Körképnek is. Mert elégedetlenek vagyunk Gubík László „politikájával”, pedig ő milyen csodálatos vezető, és élvezi a magyar kormány feltétlen bizalmát. Nos, ez nem minket minősít. Nyilvánvaló, hogy a kulisszák mögül kiszivárgó hírek, miszerint a párt konzervatív szárnya felháborodva figyeli, ahogy Gubík László korszakváltásnak álcázott műveletben feltámasztja a Most-Hidat, rehabilitálja Bugárt, igazak. Budapesten ezért egyesek úgy érezték, nyomást kell kifejteniük, hogy a csak látszólag létező „magyar egység” megmaradjon (ami már egyre kevésbé magyar, hozzáteszem). Csak halkan teszem fel a kérdést, így mégis mi célból és kinek az érdekében van szükség erre a vegyes „egységre”? Semjén kijelentései után kíváncsian várom, hogy a magyar KDNP mikor fog koalícióra lépni a globalistákkal – merthogy Semjén ezt várja el a Felvidéken a magyaroktól: szavazzatok a magyarnak hazudott globalistákra.

Semjén ezzel az interjúval két dolgot tett. Megüzente a magyar pártnak, hogy tegye ki Gyimesit. Ez egyet jelent most-hidas globalisták visszatérésének előkészítésével. Másodszor: figyelmeztette a párt valóban konzervatív szárnyát, hogy a magyar kormány ezt a lépést támogatja, gondolják meg, szembe mernek-e fordulni Gubíkkal.

Ez már nem egyszerű politika. Ez politikai tragikomédia. És méltatlan

Félreértés ne essék. Engem sem tölt el megelégedéssel, hogy a közpénzekből kitartott léhűtők armadájával szemben a Körkép.sk egyedül próbálja a közösség érdekeit szem előtt tartani a politikusok érdekei helyett. Magyarországról már évek óta nem kapunk támogatást. Ennek ellenére a mediális tér képzeletbeli barikádjainak tetején álltunk, hogy a magunk eszközeivel megvédjük a felvidéki magyar közösséget, a családokat, a keresztényeket, a konzervatív-nemzetieket, és igen, a magyar kormány politikáját a globalista-progresszívek támadásaitól.

Mit kapunk cserébe? Szidalmakat, támadásokat, gyalázkodást. Minden oldalról. Még Budapestről is. Méltatlan? Az. De az olyan politika, ahol csak az ismerősök számítanak, az eredmények pedig egyáltalán nem, az törvényszerűen méltatlanul bánik azokkal, akiknek a hivatás és a közösség az első.

A tények önmagukért beszélnek

Az, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a felvidéki politikai közhangulat minimális ismerete nélkül, kizárólag a vele kapcsolatban álló süketelő léhűtők szavára adva megszólalt, teljesen beleillik abba régóta tapasztalt trendbe, hogy a teljesítmény, az eredmény, a munka, a józan ész már nem szempont Budapesten, ha a Felvidékről van szó.

Gyimesi György, akiről Semjén „levonta a következtetéseit”, a 2023-as parlamenti választáson, több mint 31 ezer szavazatot kapott, méghozzá a 149. helyről indulva. Ez több, mint amennyi szavazatot a Szövetség begyűjtött a Dunaszerdahelyi járásban, és a párt jelöltjei között a második legjobban szereplő személy volt. Az egyetlen az egész pártból, aki nyíltan állt ki a magyar kormány politikája mellett, ha migrációról, genderről és békéről volt szó. Hangsúlyozom, ő volt az egyetlen.

A Magyar Szövetség közben a mai napig nem tud hivatalos álláspontot kinyögni a béke mellett. De Semjénnek ez a tuti, ő ezzel elégedett.

Gyimesivel szemben Gubík László még egyetlen választáson sem mérettette meg magát, mert még szlovák állampolgársága sincs. Nincs választókkal alátámasztott mandátuma, kizárólag a párt hatvanegynéhány tagjának (egy rendkívül szűk belpárti többségnek) köszönheti, hogy pártelnök lett. És az első dolga az volt, hogy a szintén Magyarországról finanszírozott, saját cége székhelyén működő Piros7-est majd a Magyar7-et használva kiszorítsa Gyimesit a politikából. De sokkal aggasztóbb volt a második lépése.

Király Zsolt: Semjén Zsolt megszólalt felvidéki ügyekben. Bár ne tette volna

Megágyazni a globalistáknak

Eredeti ígéretével ellentétben Gubík idén úgy döntött, hogy országos politikai témákban nem fog megnyilvánulni. Hamar kiderült, hogy miért. Elkezdte rehabilitálni Bugár Bélát és a Most-Hidat. Majd kijelentette, hogy nem a semmitmondásból sportot űző Magyar Szövetségből kiábrándult cirka 150 ezer magyar választót akarja visszaszerezni. Nem. Ő a Most-Híd korábbi stratégiáját átvéve a magyarajkú romákkal akarja beszavaztatni a pártot a parlamentbe. Á Dieu, balra el, ennyit a nemzeti-konzervatív pártról.

Hírdetés

Annak ellenére, hogy Gubík globalistákkal szövetkezik (a Most-Híd maradéka, akik Gyimesi miatt távoztak a háborúpárti, globalista Mikuláš Dzurindával léptek szövetségre 2023-ban), Semjénnek a magyar kormány politikáját védelmező Gyimesi Györggyel van problémája.

Közben meg Gubík még a magyar családpolitikáról sincs jó véleménnyel, mert nyíltan kijelentette a Köztér podcast adásában, hogy a magyar családpolitika „nem hozta el azt az eredményt, amire számítottak tőle”. Ezzel a kijelentésével egyébként nem csak a magyar politikát kritizálta, hanem kvázi alibit gyártott, miért fogja a jövőben mellőzni a felvidéki magyar családokat.

Gyimesi Semjén számára elítélendő politikus, de a Magyar Péter spanjával, Ódor Lajossal szelfizgető Orosz Örs rendben van. Az jó. Nyilván, mert ismeri, az a „mi kutyánk kölyke”. Az olyan apró dilemmák, mint a felvidéki magyar közösség stratégiai túlélésének szavatolása, mellékes.

„Ő csorda számra tartja gyülevész szolgáit!”

Ugyanez az „éleslátás” jellemzi a budapesti politikát a határon túlra küldött támogatások kapcsán is. A Magyar7 Médiacsalád évi 1,2-1,4 millió eurót kap, és nem tud teljesíteni. Nem csak azért, mert középszerű, de azért is, mert a Magyar Szövetség vezetése diktál az újságíróinak. Mi az ő költségvetésük töredékéből tönkreverjük őket a piacon – nem csak most, már évek óta.

És, ahogy egyébként Gubík és Őry is, a Ma7 is csak gyártja a kifogásokat és az okokat arra, hogy miért van szükségük még támogatásra, még több pénzre, miközben nem hozzák az eredményeket. És Semjén Zsoltnak nyilván nem tűnt fel, hogy nem keményebb munkával akarják elérni a céljukat, mert az munka. Hanem pénzzel. Öncélú, önfenntartó, sehova sem vezető újságírással, teljesítménytől független havi bérezés fejében.

És miközben a magyar kormány kitömi ezeket a léhűtőket, ők a globalista közéleti vezetőket szépen visszavezetik a felvidéki politikába. Azokkal folytatnak kedélyes beszélgetéseket a stúdióban, akik másnap már a magyar kormány megbuktatásáról írnak lázító cikkeket. De nem kellene csodálkozni, hiszen saját fülemmel hallottam, ahogy a Ma7 egyik vezető újságírója azért mentegetőzik a Napunk progresszív újságírójának, mert neki Georg Spöttlével kell interjút készítenie, és az ciki. „Hát ez van, ilyen is kell”, mondta szégyenkezve. De ez Semjén szerint jó, ez rendben van.

És aztán ott van a trollportál Piros7-es, a szintén Magyarországról pénzelt sajtótermék, amely ugyanarra a címre van bejelentve, mint Gubík egyik cége, meg még sok minden más. Végeláthatlan cégdzsungelen kellene átrágnia magát az embernek, hogy felderítse az összefüggéseket. Arról a Piros7-esről van szó, ami azt írta, hogy Bugár Béla „nemzetvédő”, és egy másik alkalommal Manfred Weberről azt, hogy ő bajorként a legalkalmasabb arra, hogy majd védelmébe vegye az őshonos kisebbségek ügyét. Az nem számított, hogy Weber meg akarja buktatni Magyarország szuverenista kormányát, vagy hogy háborúba küldené Közép-Európát az oroszok ellen. De a magyar miniszterelnök-helyettesnek ez is rendben van. A „mi kutyánk kölyke”, hát elnézzük neki.

Már látszódnak a Gubík-stratégia kontúrjai: jön az új Most-Híd, a párt teljes identitásváltásával

Mi jöhet még ezután?

Velük szemben a Körkép.sk, aki magyar támogatás nélkül is következetesen magyar, nemzeti és keresztény maradt, az Semjénnek nem jó. Esetünkben alá kell támogatni Gubíkék narratíváját, hogy mi mesterkedünk valamiben. Ez nem minket minősít, hanem a narratíva gyártóját, és annak támogatóját.

Még egy vádra hadd reagáljak Semjén kijelentései kapcsán. Azt állította, hogy a Szövetség Gyimesi miatt veszítette el a 2023-as választást. Nem. A Szövetség a semmitmondása miatt veszítette el a választást, a párt még a béke mellett sem tudott hivatalos állásfoglalást megfogalmazni, sem akkor, sem azóta. Még Gubík alatt sem.

Ezek után már nem tudom, mire számítsak a magyarországi politikai döntéshozóktól. Sok jóra biztosan nem. Az irány, amit Semjén Zsolt felvázolt, az a magyar párt és a választók kiszolgáltatása a globalistákhoz bekötött személyeknek.

Egyre inkább úgy érzem, Duraynak igaza volt. A magyar kormány hajlamos gazdasági vagy más érdekek miatt feláldozni a felvidéki magyar közösség érdekeit. Azok a politikai zsákutcák, amelyeket évek, évtizedek óta nyögünk itt a Felvidéken, már rég eltűntek volna, ha Budapesten nem emelik fel újra és újra egy rossz koncepcióra hivatkozva a legalkalmatlanabbakat arra a bizonyos piedesztálra.

Mi lesz az ügy végkifejlete? Keserű harcot fognak vívni egy eleve életképtelen és haszontalan párt egyben tartásáért, ami ha egyben is marad, akkor sem tudja megoldani a felvidéki magyarok legfontosabb stratégiai kihívásait. Ha pedig szétesik… nos, majd magyarországi támogatásból újra kiemelnek valakit, akinek megfelelő a kapcsolati tőkéje, de alkalmatlan. Ez az illető pedig majd kitalál egy olyan politikai koncepciót, amire hivatkozva folytatódhat a közpénzek sehova sem vezető herdálása…

Végezetül, itt a legfontosabb megállapítás Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes szavai kapcsán. Ha Gyimesi György úgy dönt, hogy – ahogy ő fogalmazott – alternatívát fog állítani a magyar választók számára, abban sem Gubík, sem Semjén nem tudja megakadályozni. Elárulom, Gubíkék még reménykednek is benne, hogy megteszi. Mert ha nem, azt a borítékolható csúfos kudarcot, ami rájuk vár, nem tudják majd kire ráfogni. Nekik ugyanis a három százalék a cél, csak Budapest akarja az 5 százalékot. Persze az összképen ez nem sokat változtat. Mert az összkép azt mutatja, hogy a magyar kormány felkarolt néhány ígéretesnek hitt szlovákiai politikust, de ugyanezzel a mozdulattal hagyták visszacsúszni a lejtőn a felvidéki magyar közösség politikai jövőjét.

Komjáthy Lóránt

Nyitókép forrása: MTI/Veres Nándor


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »