Nincs „A” és „B” kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet, egy állampolgárság van – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar állampolgársági törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes eskütételen, csütörtökön a Parlamentben.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: itt a magyar Országgyűlésben most már minden magyar politikai akarata megtestesül. Nemcsak az anyaországiaké, hanem a Kárpát-medencei magyarságé, és a diaszpóra magyarságáé is. Ez a parlament minden magyar parlamentje, függetlenül attól, hogy a történelem hová szakított, sodort minket – rögzítette.
Kiemelte, az állampolgárság kiterjesztése az államhatárokon túlra fájó kötelesség lett Trianon után, amikor az ország kétharmadát, lakosságunk felét, a nemzet egyharmadát elszakították.
Ezért 15 évvel ezelőtt egyfelől hűségesnek kellett lenni azokhoz a nagy elődökhöz a törvényhozásban, akik már 1868-ban és 1886-ban is természetesnek vették, hogy a Magyar Királyság államhatárán túli magyarok is – Csángóföldön és Bukovinában – megkapják az állampolgárságot. Másfelől pedig be kellett gyógyítani azt a sebet, amit a lelki Trianon okozott – hangsúlyozta. Ezért még meg sem alakult a kormány a 2010-es választások után, amikor Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval közösen Semjén Zsolt benyújtotta az állampolgársági törvényt, „ami lehetővé teszi, hogy külhoni nemzettársaink honfitársainkká és polgártársainkká váljanak.”
A miniszterelnök-helyettes szerint 15 évvel ezelőtt nem arra a kérdésre kellett válaszolniuk az Országgyűlés tagjainak, hogy miért adják meg „külhoni véreinknek” a magyar állampolgárságot, hanem arra, hogy miért nem adták meg eleve és miért nem adták meg sokkal korábban.
Semjén Zsolt felidézte, hogy 15 évvel ezelőtt a baloldaltól kaptak egy politikai ajánlatot, hogy még a választásokat megelőzően fogadjanak el egy olyan állampolgársági törvényt, ami megadja ugyan az állampolgárságot a külhoniaknak, de csak kvázi jelleggel. Egy olyan állampolgárságot, ami számos dolgot nem tartalmaz, nem ad meg ugyanúgy, mint a Magyarországon élő magyar állampolgároknak.
Ezek között említette a szavazati jogot és az ellátórendszerekből való kizárást. Úgy döntöttek, hogy nem kötnek rossz kompromisszumot, mert nem lehet elfogadni azt, hogy legyenek magyarok és legyenek kvázi magyarok.
Kitért arra is, hogy a magyar nemzet mindig egyszerre volt kultúrnemzet és politikai, alkotmányos nemzet. A történelmünkben voltak olyan időszakok, amikor a kultúrnemzet voltunk tartott meg minket, de „Szent István országát”, amikor maga az állam megrendült, akkor is egyben tartotta az az alkotmányos tudat, amit a közjogi összetartozás jelentett – idézte fel.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, meggyőződése, hogy a magyar nemzetnek a Szent Koronához való mélységes ragaszkodása pontosan ezt a kettős-egy valóságot jelenti, azaz, hogy egyszerre vagyunk kultúrnemzet és alkotmányos nemzet.
Értelmezése szerint a magyar államnak az értelme nem pusztán annyi, hogy a közigazgatási feladatokat ellássa. Ennél transzcendensebb célja is van: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon. Ez akkor lehetséges, hogyha a magyar nemzet minden tagja nem csupán kultúrnemzeti, hanem a közjogi nemzet vonatkozásában is teljes jogú tagja a nemzetnek – összegzett a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
