A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte:
Ez egyfelől kihívás, másfelől óriási lehetőség – hangsúlyozta.
Rámutatott: a diaszpóra közösségei egy-egy hídfőállást jelentenek Magyarországnak, az egyetemes magyarságnak kulturális, gazdasági és bizonyos értelemben politikai szempontból is az adott ország felé, ahol élnek.
A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte annak alkotmányos kimondását, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel minden magyarért, éljen bárhol a világban.
– szögezte le. Kiemelte: a diaszpóra magyarsága hasonlóan értékes része a magyarságnak, mint a Kárpát-medence nemzetrészei.
Semjén Zsolt felidézte, hogy 2010-ben még csupán 9 milliárd forint állt rendelkezésre a külhoni magyarság támogatására, ezt már a következő évben tízszeresére növelték, és eddig mintegy 1600 milliárd forintot fordítottak e célra. Jelezte: ezek az összegek csökkenni nem fognak, csak emelkedni. Kijelentette:
Ennek zavartalan lebonyolításához nyújt segítséget a Hazaváró program.
Megjegyezte: a diaszpórában élő magyarok nagy részének nincs oka, hogy elmeneküljön onnan, ahol él, de például a venezuelai magyarokat haza kellett menekíteni. Semjén Zsolt reményét fejezte ki, hogy máshol nem lesz szükség ilyen akcióra a jövőben.
A kereszténydemokrata politikus szólt arról is, hogy
Kitért a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programra, amelyet a nemzetpolitika egyik legsikeresebb programjaként jellemzett, és amelynek feladatai közé sorolta, hogy a diaszpóra gyökerében emigráns szervezeteiből olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek „minden magyar otthonai lehetnek”. Jelezte: a program két új helyszínnel – Izlanddal és Litvániával – bővül. A Kőrösi-program és a szórvány magyarságot segítő Petőfi Sándor Program keretében eddig összesen 1100 ösztöndíjas utazott ki.
Fontosnak nevezte azt is, hogy minél inkább kössék össze a diaszpóra magyarságát hazánkkal, ennek érdekében speciális ösztöndíj-rendszert alakítottak ki, a nyugati diaszpórából 236 hallgató érkezett egyetemi tanulmányokat folytatni Magyarországra, ehhez jön még idén 164 hallgató 30 országból.
Semjén Zsolt kitért a magyar nemzet közjogi egyesítésére is,
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy idén 31 országból hetvenen érkeztek a tanácskozásra, köztük két új közösség, a japán és a ciprusi magyarok képviselője.
Kiemelte: a veszélyek korát éljük, amelyet a háborús fenyegetettség, a migráció, a közbiztonság romlása jellemez. Észnél kell lenni, és meg kell határozni a fontos nemzeti célokat, azt, hogyan lehet a közösségeket megtartani. A 21. század egyik legfontosabb küzdelme az identitásért zajlik, ami arról szól, hogy a magyarságunkat és a kereszténységünket meg tudjuk-e őrizni – mutatott rá.
– fogalmazott. Jelezte azt is, hogy mivel a jövő évi költségvetést már elfogadta az Országgyűlés, ezért már novemberben meghirdetik az Erősödő diaszpóra pályázatot, aminek kiemelt része az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának megünneplése lesz. Tervezik továbbá online magyar nyelvtanulási program indítását is a következő évben – közölte.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról számolt be, hogy 500 millió forint állt rendelkezésre az Erősödő diaszpóra program keretében vissza nem igényelhető támogatásokra. Európa és az azon kívüli világ fele-fele arányban osztozik a forrásokon, és a közel kétszáz érvényes pályázat mindegyikét támogatni tudják. Jelezte azt is: a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére vonatkozó felhívásait november 10-én hirdetik meg, a keretet öt fővel, harmincra növelik.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
