Kijevben és Ukrajna több más városában hónapok után újra robbanások hangja hallatszott. Az október 10-i váratlan rakétatámadások másnapján az ukrán légvédelmi erők újabb két orosz rakétát hatástalanítottak a kijevi régióban. Olekszandr Jazloveckij, a Kijev-Zsitomiri Római Katolikus Egyházmegye segédpüspöke október 11-én nyilatkozott a SIR olasz katolikus hírügynökségnek.
Október 10-én hosszú idő után először újra orosz rakéták hullottak ukrán városokra, és a hatóságok azt kérték a lakosságtól, maradjanak az óvóhelyeken, ne hagyják figyelmen kívül a riasztást, mert újabb támadások lehetnek. Az október 10-i rakétatámadásoknak 19 halálos áldozata volt, és 105-en megsebesültek. „A tegnapi nap folytatódik. Most is Ukrajna-szerte szólnak a szirénák, mert újra bombázzák a városokat. Kijevben is szól a légvédelmi riasztás” – a SIR hírügynökség telefonon érte el Jazloveckij segédpüspököt, hogy a főváros és az ország helyzetéről kérdezze.
– Mons. Jazolvleckij, elmondja nekünk, mire ébredt ma Ukrajna?
– Az emberek ma reggel össze vannak zavarodva. Nem tudják, elinduljanak-e munkába, mert fennáll a veszély, hogy leáll a metró. A tegnapi nap mindenkit felkavart. Kicsit olyan volt, mintha újra február 24-e lenne, amikor először támadtak ránk az oroszok. Tényleg olyannak tűnt, mintha visszatértünk volna oda. Újra támadnak minket.
– Lelkileg hogyan éli meg ezt a lakosság?
– Nem tudom, milyen célokat akartak elérni ezzel az oroszok akkor és most. Talán meg akarják ijeszteni az embereket, de biztosíthatom, hogy mindenki nagyon bátor. Senki nem adja jelét annak, hogy feladná. Senki nem mondta, hogy engedjük be az oroszokat, mert félünk. Mindenki teszi, amit kell, és megy előre.
– És Kijevben mi a helyzet?
– Kijevben és az ország sok más városában lekapcsolták a világítást, mert az elektromos berendezéseket bombázták. Tegnap Kijevben voltak olyan városrészek, ahol nem volt világítás, másutt igen. De haladunk előre. Imádkozunk, és megyünk előre.
– Üresebbek most az utcák?
– Az emberek nem mennek ki az utcára, mert nem tudják, mi várja őket. Tehát igen, otthon maradnak.
– Február 24-én, amikor az oroszok először támadtak Ukrajnára, sokan a templomokban kértek menedéket. Tegnap is így volt?
– Igen, a templomok biztonságos helyet jelentenek, vagyis a föld alatti részeik, ahol az emberek menedéket találhatnak. Aki nem tudja, hová menjen, és templom közelében lakik, az inkább a templomban kér segítséget, mint hogy végig kelljen mennie az utcán a legközelebbi metróállomásig.
– Hogy tervezik, mit fognak tenni?
– Azt tesszük továbbra is, amit február 24-e óta mindennap. Van, aki – mint a Caritas – a menekülteket segíti, van, aki misét mutat be, imádkozik, mások dolgoznak… az élet megy tovább.
– Mit kérnek másoktól?
– Továbbra is imádkozni kell, nem szabad abbahagyni. Mert csakis az imának köszönhető, hogy nem romlott még tovább a helyzet. Február 24-éhez képest lelkileg most erősebbek vagyunk, bátrabbak és hazafiasabbak, még jobban szeretjük szülőföldünket. És mindez – érezzük – az imádság gyümölcse. Ezért mondom, hogy állhatatosnak kell lenni az imában. De a békét együtt tudjuk felépíteni. Főleg a hozzánk közel eső európai országoktól várunk segítséget.
– El tudja mondani pontosabban, hogy mit várnak Európától?
– Azt, hogy ne csak szemlélődjön, hanem valóban segítsen nekünk a béke megteremtésében. Ahogyan a pápánk teszi. Segítsetek! Segítsetek nekünk! Ma elért ide a háború. Holnap azonban hozzátok is elér. Ezért intézek felhívást hozzátok.
– Ferenc pápa?
– Igen, ő hallatja a hangját, és a helyi média közvetíti is. Küldöttei révén is közel érezzük őt magunkhoz, Krajewski érsek, akinek a neve nagyon ismert Ukrajnában, ellátogatott hozzánk. Számunkra ő jelenti Ferenc pápa kezét és szemét.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás: Agensir
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
