Harmadik alkalommal adott otthont a Győri Egyházmegye a „Ne félj, nem ítéllek el!” lelkigyakorlatnak, az egyházmegyei Családbizottság szervezésében. Kovács Ferenc állandó diakónus és Kovácsné Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó immár az ötvenedik gyógyító lelkigyakorlatot tartották magzatukat elvesztő szülőknek – szerepel az egyházmegye honlapján november 13-án megjelent beszámolóban.
A Kovács házaspár, Ferenc és Mária a gyógyulás útján vezette azokat az édesanyákat, házaspárokat, akik abortusz, vetélés, lombikbaba elvesztése, halvaszületett gyermek vagy néhánynapos gyermek elvesztése miatt fájdalmat hordoznak.
A négynapos lelkigyakorlaton a tanítások, gyakorlati feladatok és imák lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy kinyíljanak a szívek és elkezdjenek gyógyulni a sebek. A résztvevők is rendkívül megértő, szerető, támogató közeget teremtettek egymás számára.
„Csodálatos volt megélni azt, ahogy a zárkózott, félénk emberek a négy nap folyamán megnyíltak, őszintén elmondták fájdalmukat, és ahogy befogadták az Úr gyógyítását és a társaik, egymás szeretetét. Az idegenekből barátok, testvérek lettek” – írta az egyik segítő.
Az alábbiakban néhány gondolatot, részletet olvashatnak a résztvevők által megfogalmazott tapasztalatokból: „A lelkigyakorlat nagy nyitottságot hozott a szívembe mások felé.” „Azért jöttem elsősorban, hogy a feleségem ezekkel a problémákkal szembe tudjon nézni, tudjon gyógyulni belőle, közben én is rájöttem, hogy nekem is szükségem van ezekre a gyógyulásokra.” „Megkönnyebbülést, gyógyulást, erőt adott, és kedves, befogadó, segítő közösséget.” „Megláttam, hogy nem vagyok egyedül, s közös erővel könnyebb és eredményesebb a lelki dolgok feldolgozása.” „Amit megtapasztaltam: jó együtt sírni és együtt nevetni másokkal.”
Add, Uram, hogy ne bonyolítsam
feleslegesen azt, ami egyszerű,
és ne butítsam le önkényesen azt, ami bonyolult.
Add, hogy ne tagadjam le azt, ami borzalmasan nehéz,
de ne is engedjem, hogy ólomsúlya maga alá gyűrjön.
Add, hogy ne kerüljem a fájdalmat bármi áron.
(Lackffy János)
Néhány megerősítő mondat a lelkigyakorlaton megosztott belső gyógyulásokról: „Soha ne ítéljek el senkit, mert nem tudom, hogy mi történt velük, milyen hatások érték.” „Kinyitottam a sírt, amit nagyon régóta betemetve tartottam a lelkemben, s jó volt elindulni azon az úton, hogy gyógyuljon a szívem.” „Volt idő, tér, hogy megtaláljam a gyermekemet – ő él, s újra fogunk találkozni.” „Döntést az Úrhoz; Jób könyvét átírtam: Az Úr adta, az Úr hazavitte.” „Fel tudom ismerni, hogy bár a földön nem látszik, de anyák napján én is kihúzhatom magam. Bár a földön még nem tudok édesanya lenni, de a mennyben már nagycsaládos vagyok.”
A győri Domus Peregrini Apartmanban megrendezett lelkigyakorlat résztvevői köszönetüket fejezik ki Veres András győri megyéspüspöknek; Lőrincz Klaudia szervezőnek; továbbá Németh László nagyprépost, Bognár István és Simon Dávid atyáknak is a jelenlétükért, a szentmiséért, a gyóntatásért és a lelki beszélgetésekért.
Forrás: Győri Egyházmegye/Szakonyi Andrea
Fotó: Lőrincz Klaudia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
